A munkáltatói juttatások évek óta nagyjából változatlan szabályokkal működtek. Az őszi adócsomag benyújtásakor sem számítottunk jelentősebb változásra, aztán egymás után…
Gondoskodjunk a jövőnkről adótakarékosan
Hosszú távú megtakarítások kérdései
Már régen voltam kisgyermek, de még mindig hiszek a tücsök és a hangya meséjében. Ki ide, ki oda tartozik. Én történetesen a hangya csapatba sorolom magamat. Optimista szemléletű vagyok, de mindig hittem abban, hogy nem árt legalább 10-15 évvel előre gondolkodni, a legrosszabbra számítani, hogy attól csak jobb legyen. Ebben az előre gondolkodásban, a jövőről szóló öngondoskodásban az állam is besegít. Az adórendszeren keresztül ösztönzi a társadalmat arra, hogy gondoskodjunk előre, hisz mindenki csak magára számíthat. Ez persze nem teljesen igaz, de nagyrészt igen…
A magánszemélyeket érintő személyi jövedelemadó szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) több ponton is tartalmaz olyan kedvezményeket, amelyeket figyelembe véve hosszú távú megtakarításainkra nagyobb hozamot szerezhetünk, mintha klasszikus bankbetéteket tartanánk. Megjegyzem, hogy utóbbi esetben elkophat a pénzünk, hiszen a bankon nem jeleskednek abban, hogy kiugró hozamokat nyújtsanak. Sokszor a számlavezetési díj és egyéb költségek (pl. mobil üzenet díj) meghaladják a betéti kamatot. Hosszú távon ez elég rossz üzletnek tűnik.
Amennyiben idős napjainkra kívánunk anyagi stabilitást teremteni akkor az Szja tv. több megtakarítási formánál besegít. 20% mértékű rendelkezés formájában igénybe vehető kedvezmény még akkor is jelentős, ha az önkéntes pénztárak és a magánbiztosító társaságok a befizetett pénz egy részét különféle okok miatt „magukhoz vonzzák” (például kockázati díj, kezelési költség stb.). Időskori életszínvonal javításához segíthet az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás, a Nyugdíj-előtakarékossági számla nyitása, valamint az üzleti biztosítások. Az adózási pont a díjfizetéseknél és később majd a biztosítói szolgáltatásoknál merülhet fel. Ki? Mennyit? Mikor fizessen?
Az emberi élet másik érzékeny területe az egészség. Közhely, de a gyorsaság életet menthet, kényelmesebbé teheti a betegségben eltöltött időt. Ezen gyorsaság finanszírozása jórészt magánzsebből történik? Az erre szánt pénz gyarapításában is segít több kedvező Szja rendelkezés. Például az önkéntes egészségpénztárakra, az önsegélyező pénztár baleset- és egészségbiztosításra vonatkozó rendelkezései és más lehetőségek hogy csak a legismertebbeket említsük. Ha ügyesen használjuk ki az Szja tv. adta lehetőségeket, akkor szintén gyarapíthatjuk a tőkénket. Azt se felejtsük el, hogy ezek a pénzösszegek örökölhetők. A biztosító társaságok segítségével pedig gyorsabban elérhetőek a komolyabb vizsgálatok például. a CT, az MRI vagy az ultrahang, a biztosító felügyeli a beteg ellátását, jobb körülményeket biztosít a gyógyuláshoz. Kérdés, hogy ki fizeti a díjakat, hozzájárulásokat, ki lesz a kedvezményezett? Mikor lesznek kifizetések? Milyen pénzbeli ellátásokat kaphatunk és ennek mi lesz az adóvonzata? Mi történik az adóval, ha keveredik a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett? Cafeterián belüli vagy cafeterián kívüli a támogatás? Munkavállaló vagy közreműködő tag a támogatott? Tagdíj hozzájárulás? Célzott szolgáltatás? Adomány? Biztosítási díj fizetése? Forintban? Devizában? A szolgáltató belföldi vagy külföldi? Na és akkor kinek és hogyan kell majd adóznia?
Elképzelhető, hogy nem magunkról, hanem házastársunkról, gyermekünkről, unokánkról kívánunk gondoskodni a jövőben. Számlanyitás, kötvényvásárlás, állami támogatás stb. Kérdés, milyen jogcímen adóznak ezek a befizetések, van-e elérhető állami támogatás vagy valamilyen kedvezmény, amellyel élhetünk vagy esetleg van-e adómentes rész?
Végül gondoljunk saját jelenünkre. Szeressük a bankokat, a klasszikus értékpapírokat, amelyek lehetnek magyar illetőségűek, de lehetnek külföldiek is. Egyre többen nyitnak a környező országokban lakossági vagy értékpapír számlát, gyűjtik a kamatot, árfolyamnyereséget ezeken a számlákon, vonják vagy nem vonják tőlük az adókat. A kérdés az, hogy milyen adatot kap a magyar adóhatóság mindezekről? Van-e különbség az államok közötti információcserében attól függően, hogy európai uniós tagországról van szó vagy sem? Be kell-e vallani ezeket a jövedelmeket Magyarországon? Mennyi adót kell fizetni? Milyen bizonylatokra lesz szükségünk a jövedelem és az adó kiszámításához és befizetéséhez? Felmerülhet-e a kettős adóztatás kérdése és van-e lehetőség annak minimalizálására vagy teljes elkerülésére?
* * *
Konferencianaptár 2018 – Nehogy lemaradj! Írd be soron következő konferenciáink dátumait naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel!
Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >> Jelentkezem
Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!
Értékelés, hozzászólás