A vendéglátásban alkalmazott felszolgálási díj és borravaló adójogi kezelése a mai napig számos buktatót rejt magában. Először is, tisztázzuk a fogalmakat! Néhány évvel ezelőtt még csak a borravaló fogalmát ismertük, de azóta már létezik egy új fogalom is: a felszolgálási díj.

A felszolgálási díj kezelése egyértelmű, annak főszabályait a 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet rögzíti. Amennyiben az adott vendéglátó egység bevezeti a felszolgálási díjat, annak a nyugtán, számlán minden esetben szerepelnie kell. A köztudattal ellentétben a felszolgálási díjnak napjainkban már nincs maximált értéke, a rendeletből törölték a 15%-os határt.

Fontos, hogy az éttermi pénztárgépeknek alkalmasnak kell lenniük arra, hogy a felszolgálási díjat külön soron tüntessék fel a bizonylaton, illetve külön gyűjtsék, és listázzák azt a pénztárjelentésen. 2017. január 1-től bevezetésre került a kedvezményes ÁFA-kulcs a vendéglátásban, ami hatással van a felszolgálási díj kezelésére is. Nagyon fontos, hogy a felszolgálási díj „megörökli” az érintett termék ÁFA-kulcsát, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy amennyiben adott nyugtán, számlán szerepel egy 27%-os, és egy 18%-os termék is, és mindkettőhöz kapcsolódik felszolgálási díj, akkor a felszolgálási díjat arányosítani kell, az két soron kell, hogy szerepeljen a bizonylaton, egyszer a 27%-os gyűjtőben, egyszer pedig a 18%-osban.

Nézzünk egy példát egyszerű számokkal! A helyben fogyasztó Vendég nyugtáján szerepel egy adag babgulyás bruttó 1.000 forintért, és egy „gyári”, üveges üdítő, bruttó 200 forintért. Az alkalmazott felszolgálási díj 10%, mely a nyugtán két soron kell legyen: egyszer bruttó 100 forint a 18%-os ÁFA-gyűjtőben, és egyszer bruttó 20 forint, a 27%-osban.

Ez így egyszerűnek tűnik, mert egyszerűek a számok. A való életben azonban igencsak megnehezítheti a számolgatás a vendéglátósok munkáját, amennyiben nem áll rendelkezésükre egy olyan szoftver, ami automatikusan arányosítja a felszolgálási díjat. Megjegyzem, egy felhasználóbarát szoftvertől alapvető elvárás, hogy automatikusan arányosítson, a fejlesztőkre nézve ez nem egy nagy kihívás.

A rendelet szabályai szerint az adókkal és járulékokkal csökkentett felszolgálási díjat havonta a vendéglátásban közvetlenül közreműködőknek ki kell fizetni. Sok vendéglátóhely amiatt vezeti be a felszolgálási díjat, mert dolgozóinak így kedvezőbben tud jövedelmet biztosítani. A nettó felszolgálási díjnak ugyanis egyetlen terhe van, a 15% nyugdíjjárulék, amit a foglalkoztató fizet, és „felülről” számolandó.

Nézzünk egy bruttó 1.000 forint, 27% ÁFA-kulcsú felszolgálási díjat! Ennek a nettója (1000/1,27=) 787 forint, a foglalkoztatottnak ebből kifizetendő (787/1,15=) 684 forint, a befizetendő nyugdíjjárulék pedig (787-684=) 103 forint.

Jöjjön akkor a másik témánk, a borravaló. A felszolgálási díj bevezetésével természetesen megmaradt a borravaló. A Vendégnek továbbra is szíve joga, hogy a kötelezőn túl kisebb-nagyobb pénzösszeggel hálálja meg a kapott szolgáltatást.

Először is tisztázzuk: borravaló összege sem a nyugtán, sem a számlán nem szerepel, mivel nem minősül ellenértéknek. De hova tesszük a borravalót? A borravaló kezeléséről a foglalkoztatónak a foglalkoztatottakkal előzetesen megállapodnia szükséges, de alapvetően három lehetőség adott, és mindhárom szabályos. A felszolgálók azonnal elteszik, vagy elkülönítve – például egy borravalós dobozkában – gyűjtik, vagy bekerül az online pénztárgép kasszájába.

FIGYELJÜNK, mert itt van a legnagyobb buktató, amikor a borravaló bekerül a kasszába. Amennyiben borravalót teszünk az online pénztárgép kasszájába, azt minden esetben bizonylatolnunk kell! Ha nem így teszünk, az jelentős bírsággal járhat, mivel azt egy esetleges ellenőrzés eltitkolt jövedelemnek feltételezheti! A borravaló „beütéséhez” megfelelő bizonylat a „pénzmozgás bizonylat” (48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 4. melléklet 6.5. Pénzmozgás bizonylat, sorszám: 6., befizetés ok: 07 – borravaló), minden esetben ezt használjuk.

Minden vendéglátósnak saját döntése, hogy mit ír elő a borravaló kezelésére. Én ha (még mindig) vendéglátós lennék, biztosan nem a kasszában gyűjtetném, kivéve azt az esetet, amikor ez elkerülhetetlen – például amikor a vendég bankkártyával ad borravalót.

Amiatt is nagyon meg kell gondolni, hogy melyik módszert választjuk, mert amennyiben a munkáltatóhoz folyik be a borravaló, és azt ő osztja el, úgy az bérjövedelemként viselkedik. Amennyiben viszont a felszolgáló közvetlenül a Vendégtől kapja, úgy az adómentes (Szja törvény 1. számú melléklet „Az adómentes bevételekről” 4.21. : ….”valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló;”), és azt is a felszolgáló dönti el, kíván-e utána 15%-os nyugdíjjárulékot fizetni (Tbj. 26.§. (7) : ….”A vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15% nyugdíjjárulékot fizethet.”….).

Nos, mindenki vonja le a következtetéseket….

Fontos még kiemelni, hogy a borravaló kizárólag a vendéglátásban működik az e cikkben leírt módon, egyéb területeken más szabályok vonatkoznak rá!

Egy szabály azonban általános érvényű, és mindenkire vonatkozik: ha borravalót teszünk az online pénztárgép kasszájába, minden esetben üssük be egy pénzmozgás bizonylatra, ellenkező esetben könnyedén eltitkolt jövedelemnek minősülhet!

* * *

Nehogy lemaradj! Írd be folyamatosan bővülő konferenciáink dátumait a naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel! >> KEDVEZMÉNYES KONFERENCIANAPTÁR 2017