A korábbi EKÁER rendszert érintő bejegyzéseinkben az EKÁER rendszer eredményességéről, fejlődési irányáról, az általunk tapasztalt, az EKÁER rendszer használata során jelentkező, leggyakrabban előforduló problémákról, hibákról, illetve a helyszíni, és az utólagos ellenőrzésekről már tájékoztatást adtunk. Mostani cikkünkben szeretnénk kitérni az ellenőrzések során általunk tapasztalt bírságolási gyakorlatra, illetve a jogorvoslati lehetőségekre is.

Már szinte minden érintett vállalkozás tudja, hogy az EKÁER kötelezettség teljesítésére érdemes figyelmet fordítani, hiszen meglehetősen magas a kiszabható bírságtétel, annak összege a szabálytalansággal érintett áru értékének 40%-áig is terjedhet. Ennek ellenére folyamatosan találkozunk olyan ellenőrzésekkel, amelyek során a nem megfelelő EKÁER jelentések miatt az adóhatóság bírságokat szab ki az ellenőrzött vállalkozásra.

Mekkora az EKÁER bírság a gyakorlatban?

Tapasztalataink szerint a leggyakrabban előforduló EKÁER hibák egyedi, adminisztratív jellegűek (például: a bejelentési kötelezettség elmulasztása, helytelen adatok szerepeltetése, a bejelentési határidők, vagy az EKÁER szám lezárásának elmulasztása, áru értékének helytelen meghatározása.) Az adminisztratív problémák hátterében azonban túlnyomórészt emberi mulasztás, vagy információhiány áll. Az ilyen adminisztratív hibákkal kapcsolatban jellemzően az adóhatóság is megértőbb. Tapasztalataink szerint kisebb, adminisztratív jellegű, egyszeri, vagy ritkán előforduló hibákkal kapcsolatban az adóhatóság – méltányolva az ügy összes körülményét – gyakran az áru értékétől független mértékű alacsony összegű mulasztási bírságot állapít meg. (0-100 000  forint).

A fentiekkel szemben, azokban az esetekben, amikor az EKÁER jelentésekben lévő hibák egy rendszerszinten rosszul kezelt problémára vezethetőek vissza, az adóhatóság kevésbé hajlamos eltekinteni a bírság kiszabásától. Ekkor ugyanis a hibák előfordulása jóval magasabb, és a hiba egy rendszerszintű ellenőrzéssel elkerülhető lenne. Ilyen esetekben már jóval magasabb bírságtételek is kerülnek kiszabásra, így érdemes az EKÁER rendszert úgy kialakítani, hogy bár az emberi mulasztást, és információ hiányában történő hibázást soha nem lehet teljes mértékben kikerülni, a vállalkozás tegye lehetővé rendszer szinten az EKÁER számok hiánytalan és hibátlan megigénylését. Ezt az érintett munkavállalók rendszeres képzése, és megfelelő belső szabályzat is elősegítheti, alátámaszthatja. Sajnos ugyanígy magasabb összeggel bünteti a hatóság, ha az emberi mulasztás, vagy az információhiány miatt előforduló hiba fordul elő gyakran, vagy visszatérő jelleggel. Ilyen esetekben az adóhatóság a hibák nagy számossága miatt nem tud eltekinteni a bírság kiszabásától. A több alkalommal, vagy rendszerszintű problémákra visszavezethető hibákkal kapcsolatban a maximális 40%-os bírságmérték ritkán kerül kiszabásra, ehelyett az adóhatóság tapasztalataink szerint az áru értékének jellemzően 4-5%-ában állapítja meg az EKÁER bírságot. Mindazonáltal ez is nagyon magas összeg lehet, ha az áruk összértéke is magas.

Amennyiben a hibák sorozatosan, és visszatérően fordulnak elő, vagy a hibák szándékos, a rendszer kijátszását célzó tevékenységre vezethetők vissza, az adóhatóság az áru értékéhez mérten magasabb, jellemzően akár 15%-os mértékén is megállapíthatja a bírságot.

Ugyanakkor a vállalkozások felismerték azt, hogy érdemes az EKÁER rendszert akár külső szakértő bevonásával is átvizsgálni, mert a későbbiekben sokkal többet spórolhatnak azon, ha rendszerszinten kizárják a sorozatosan, és visszatérően előforduló hibalehetőségeket, így az ilyen összegű bírságok előfordulása tapasztalataink szerint meglehetősen alacsony.

Jogorvoslati lehetőségek

Az EKÁER rendszer egyik legnagyobb problémája, hogy az azzal kapcsolatos kötelezettségeket nem lehet önellenőrizni. Tehát amennyiben a vállalkozás az EKÁER szám lezárása után veszi észre, hogy valami rosszul került lejelentésre (például a rendszám, vagy a feladó adatai) javítani sajnos már nem lehet.  Ilyen esetekben viszont érdemes egy az önellenőrzési jegyzőkönyvhöz hasonló feljegyzést készíteni, amellyel a vállalkozás igazolja, hogy a hibát felismerte, és javította volna, ha erre a rendszer lehetőséget adna. Ezzel a jóhiszemű és jogkövető magatartást támaszthatjuk alá, amelyre később, egy esetleges későbbi jogorvoslati eljárás során is hivatkozhatunk.

A jogorvoslati eljárások az EKÁER ellenőrzések során egyébiránt ugyan úgy zajlanak, mint más adókötelezettségek vizsgálatakor: a jegyzőkönyvre észrevétel tehető, a határozatra fellebbezés nyújtható be.

Amennyiben az adóhatóság valamilyen hibát tárt fel az EKÁER rendszer kapcsán, az adózónak érdemes feltárni a hiba okát, és már az észrevételben előadni az adóhatóságnak, hogy az méltányolhassa a bírság kiszabásánál az adózó javára szóló tényeket, körülményeket is. Az észrevételben az adózó bemutathatja, hogy mindent megtett azért, hogy a jogszabályi előírásokat kövesse, és jóhiszeműen járt el az EKÁER számok igénylése során. Amennyiben technikai problémák akadályozták a megfelelő EKÁER szám igénylést, ezt is érdemes lehet előadni az észrevételben, főleg akkor, ha ezeket a technikai problémákat az adózó azóta már elhárította.

Tapasztalataink szerint sok esetben a jegyzőkönyvre adott észrevételeket meghallgatja az adóhatóság, és a bírság kiszabásánál figyelembe veszi azokat. Emiatt mindenképp érdemes észrevétellel élni, feltéve, hogy valóban felsorolhatók olyan szempontok, amelyek mentén védhető a Társaság eddigi hibás EKÁER gyakorlata.

* * *

Amennyiben szeretnél velem személyesen is találkozni és vállalkozásod érdekelt különböző vásárlásösztönző megoldásokban és szeretnél gyakorlati példákat bemutatva segítséget kapni arról, hogyan lehet ezek áfa terheit minimalizálni, akkor jelentkezz 2018. február 7-ig kedvezményesen a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2018. február 14-én megrendezésre kerülő előadásunkra Árengedmények az ÁFA rendszerében, kapcsolódó számlakorrekciók címmel.