Cikksorozatunk első részében bemutattuk, hogy a magánszemélyek (egyéni vállalkozók) esetében hogyan fizetendő a cégautóadó amennyiben üzleti célra személygépkocsit használnak és velük kapcsolatban költséget számolnak el. Mai írásunkban a társaságok cégautóadó terhével foglalkozunk, legyen szó magyar vagy külföldi rendszámú személygépkocsiról vagy különböző finanszírozási – részletvétel vagy pénzügyi lízing – konstrukcióban megszerzett személygépkocsiról.

Társaságok többféle úton-módon juthatnak személygépkocsihoz, amelyet vállalkozásuk érdekében használnak:

Megvásárolják a személygépkocsit, aktiválják, majd használják. Ebben az esetben a tulajdonjog keletkezését követő hónapra már adókötelezettséget kell bevallani a negyedévet követő hó 20-ig. Előfordulhat, hogy csupán csak beszerzik, de nem aktiválják a gépkocsit és ennek következtében nem vallják be és nem is fizetik meg a cégautóadót. Tételezzük fel, hogy egy Kft. 2017. november 28-án vásárol egy személygépkocsit egy márkakereskedésben, de a beruházást csak decemberben aktiválja. Ettől függetlenül a gépkocsi beszerzése miatt cégautóadó fizetés keletkezik, amellyel kapcsolatosan bevallást kell benyújtani a 4. negyedévre. Az adó összege a teljesítménytől és a környezetvédelmi osztályba sorolástól függ. Ne feledjük el, hogy az adóhatóság pontos információkkal rendelkezik a gépjárművek tulajdonszerzéséről és a tulajdonváltásról is. A környezetvédelmi osztályjelzés a 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 5. sz. mellékletének II. alpontja szerinti kód. Amennyiben ez az osztályjelzés nem ismert és megállapítása nem lehetséges, akkor a személygépkocsi osztályjelzése „6”. Ha az osztályjelzés „15”-nél nagyobb, akkor úgy kell tekinteni, hogy a környezetvédelmi osztályjelzés „15”.

Vigyázni kell a részletre vásárolt autókkal is. A finanszírozási mód nem befolyásolja a cégautóadót. Ebben az esetben is fizetni kell. Az áfa sem vonható le normál tevékenységet végző társaságok esetében.

A vásárlást egyre kevésbé szeretik a vállalkozók, mert áfa-levonás ebben az esetben nem lehetséges, hacsak elő nem áll az a furcsa jelenség, hogy a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényben (Gjt.) és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben (Áfa tv.) eltérő besorolást kap a gépjármű. Utóbbiban 7803 vtsz. a mérvadó. Erre különösen figyelni kell, mert a két adónem eltérően definiál.

Egy másik lehetőség az, hogy a vállalkozás pénzügyi lízingeli a személygépkocsit. Ebben az esetben a lízingbe vevő fizeti meg a cégautóadót, hiszen a lízingdíjat költségként el fogja számolni. A dátumokra itt is figyelni kell. Mikor írtuk alá a szerződést? Mikor van a birtokba adás stb.? Nyílt végű pénzügyi lízing esetében a lízing díj áfa tartalma levonható, viszont az útnyilvántartás ebben az esetben kötelező, hiszen az áfa kizárólag az üzleti utak arányában helyezhető levonásba. A magánutakra eső áfa nem. Persze „adóoptimalizálási” kísérletet lehet néhány forint lízing/bérleti díj munkavállalóra való kiterhelésével. Az „ál” bérleti díjak kiszámlázása nemigen áll meg, hiszen a munkavállaló és a munkáltató nem független felek. Legalább a piaci bérleti díjat kellene kiszámlázni minden egyes magáncélú km használatra, hogy az áfa teljes egészében levonhatóvá váljon. Hát ez bizony a gyakorlatban ritkán fordul elő. Figyelni kell az első és az utolsó lízingdíjra is. Az első ne legyen túlzottan nagy (ez sajnos újra divatos), mert ez esetben adókockázat jelenik meg. Igen komoly tulajdonjogszerzésre irányuló szerződés mutatkozik és ebben az esetben a szerződés átminősíthető zártvégű pénzügyi lízinggé vagy klasszikus adásvétellé (részletvétel). Az utolsó lízingdíj vagy a pótlólag fizetendő maradványérték esetében az áfa nem levonható, hiszen ekkor történik a személygépkocsi tulajdonjogának megszerzése a lízingbevevő által amennyiben él a tulajdonszerzéssel.

A harmadik lehetőség a belföldön forgalomba helyezett gépjármű bérlése. Teljesen mindegy, hogy ez rövidebb vagy hosszabb időre történik. Minden esetben a bérbeadónak kell fizetnie a cégautóadót, akkor is, ha egy korábbi években köttetett „tartós bérleti” szerződésről van szó. A szerződő feleknek figyelni kell arra, hogy amennyiben a cégautóadó továbbszámlázásra kerül, akkor járulékos költségként a bérleti díj 27% -os áfájával együtt számlázandó (azaz áfa szempontú besorolása ugyanaz). A másik szempont az üzembentartó kérdése. Amennyiben szerződés alapján elválik egymástól a bérbeadó és az üzembentartó, akkor a bérbeadó fizeti a cégautóadót, a bérbevevő pedig a gépjárműadót és ebben az esetben a kettőt összevezetni nem lehet (azaz nem lehet a fizetendő cégautóadóba kedvezményként beszámítani a határidőben megfizetett gépjárműadó egy részét). Amennyiben a bérbeadó az üzembentartó, akkor a két adó összevezethető, de az átterhelt gépjárműadó is a bérleti díj áfa besorolása alá esik.

Mind a gépjárműbérlet, mind a pénzügyi lízing esetében ügyelni kell a biztosítási díjakra is. Ha a biztosítási szerződést a lízingbe/bérbe adó köti a biztosítóval a vevő nevében és javára, akkor a biztosítási díj nem áfa alap. Amennyiben a biztosítási szerződést a lízingbe/bérbe adó köti a biztosítóval a saját nevében a vevő javára és azt továbbterheli a bérbe/lízingbe vevőre, akkor a biztosítási díj áfa alapot képez. Amennyiben a bérbe/lízingbe adó a biztosítási szerződést a saját nevében és saját javára köti meg, akkor hitelhez kapcsolódó költség, áfa alap lenne, de ebben az esetben áfa mentes.

A negyedik lehetőség a külföldön forgalomba helyezett (külföldi rendszámmal ellátott) személygépjármű bérlése. Gyakran előfordul, hogy külföldi üzleti út, esetleg külföldi kiküldetés alkalmával személygépjármű bérlésére kerül sor. Lehet ez néhány óra, de néhány hét is. Itt azonban egy csapdahelyzet mutatkozik. A vállalkozás külföldi rendszámú személyautóra költséget számol el. Abban a pillanatban megjelenik a cégautóadó, amely a következő hónapot érintően bevallandó és befizetendő. Vajon gondoltunk erre? Ismert a külföldön bérelt személygépjármű teljesítménye és környezetvédelmi osztályba sorolása? Ugye hogy sokszor nem. Hát jó lesz erre figyelni, mert a külföldi utakra, kiküldetésekre vonatkozó dokumentációkból ez bizony kiderül.

Azzal sem lehet megúszni az adót, ha a munkavállalók több hónapon át – esetleg a személyek váltakozva – külföldön végeznek munkát és ennek érdekében a magyar adóügyi illetőséggel rendelkező vállalkozás más országban vásárol egy személygépkocsit és azt csak ott használják a munkavállalók. Amennyiben legalább az üzemanyagköltség belföldön elszámolásra kerül, akkor a cégautót be kell vallani és meg kell fizetni. Amennyiben magyar rendszámú személygépkocsit használnak külföldön és itt számolják el a költséget, akkor a helyzet ugyanez.

Abban az esetben, ha egy belföldi cég külföldi rendszámú személygépkocsit használ (például magyar telephely), de a költséget külföldön számolják el, akkor cégautóadó nem jelentkezik. A költségelszámolás (könyvelés, analitika) elcsúszási pont.

Sajátos személygépjármű használat jelenik meg abban az esetben, ha a személygépjármű költség elszámolására ezért kerülne sor, mert egy külföldi magánszemély (például nemzetközi kontroller) Magyarországon cégünknél (például leányvállalat) végez munkát, példánk szerint ellenőrzési és egyéb tevékenységet. Előfordulhat, hogy sok-sok km-t kell megtennie a magyarországi telephelyek között és az üzemanyag költséget a magyar vállalkozás fizeti ki, egyben elszámolva azt költségként. Vajon felmerül a cégautóadó? Vagy nem? Attól tartok, hogy igen.

Az is előfordulhat, hogy egy társas vállalkozás valamely tagja saját személygépkocsiját adja bérbe a vállalkozásnak. Ebben az esetben a vállalkozás költséget (bérleti díjat) számol el és ezzel megnyitja a cégautóadó fizetési kötelezettséget. Megéri? Ráadásul kapcsolt felek közötti ügyletről van szó. A bérleti díj legyen piaci nagyságrendű, mert ha kisebb, akkor áfa hiány kerülhet megállapításra.

Na és még egy csapda. Itt a tél. Bizony előfordul egy-egy karambol, a személygépkocsi törik, reped, de nem biztos, hogy műszaki vagy gazdasági a totálkár. Arra kell nagyon figyelni, hogy amennyiben a személygépkocsit nem vonják ki a forgalomból akkor a cégautóadót fizetni kell. Nem számít a javítási idő, a rossz idő alatti garázsban tartás, az ideiglenes forgalomból való kivonás.. Arról már ne is szóljunk, hogy ha elszúrjuk az áfa nyilatkozatot, akkor a biztosító az áfát nem téríti meg. Szeretünk autózni, de az adminisztrációt és az adót ne hanyagoljuk el.

* * *

A PENTA  UNIÓ  Zrt. szervezésében 2018. április 5-én megrendezésre kerülő A pénzügyi befektetések és a tőzsdeműveletek adózási kérdései című konferenciámon egy kicsit más vizekre evezünk. A konferenciát, – melyre 2018. március 5-ig kedvezményesen jelentkezhetsz– főként azoknak ajánljuk,  akik  megtakarításaikat megfelelő szinten kívánják gyarapítani és szeretnének tisztában lenni a különböző lehetőségek adózási kérdéseivel. Jelentkezz még ma, hiszen a szabad helyek száma korlátozott.