Civil vizeken hajózva, többször szembesülök azzal, hogy egészen kis civil szervezetek foggal-körömmel ragaszkodnak közhasznú jogállásukhoz. Teszik ezt annak ellenére, hogy vért izzadnak annak érdekében, hogy az ehhez szükséges feltételeknek megfeleljenek. Tekintsük tehát át, hogy mely esetekben kell, mely esetben javasolt, mely esetekben szükségtelen jogállást megtartani!

Azon civil szervezeteknél, ahol jellemző az, hogy pályázatokból szerzik meg a bevételeik nagy részét, vagy a jövőben szeretnének nagyobb volumenben pályázni, mindenképpen célszerű a közhasznú jogállást, mint olyat megtartani, illetve – ha még nem rendelkezik közhasznú jogállással – akkor ezt megkérni (természetesen, ha a paramétereknek a szervezet megfelel). A legtöbb pályázati kiírásban eleve feltétel a közhasznú jogállás megléte, egyes pályázatoknál előnyt jelenthet a közhasznú státusz.

Nagyon fontos, hogy azoknál a szervezeteknél – és itt értem ez alatt a nonprofit gazdasági társaságokat is -, amelyek közszolgáltatási szerződés keretében tevékenykednek, vagy a jövőben ezt kívánnak kötni, kötelező a közhasznú jogállás megléte, és folyamatos fenntartása.

Nézzük meg, mi is az a közszolgáltatási szerződés!

A közszolgáltatási szerződés olyan írásbeli szerződés, amelyet valamely közfeladat ellátására kötöttek. Azt, hogy az ilyen típusú állammal, önkormányzattal, költségvetési szervvel kötött szerződések megkötéséhez a közhasznú jogállás szükségeltetik, a Civil tv. 35.§-a deklarálja: “Civil szervezettel állami, közigazgatási, költségvetési szerv közszolgáltatási szerződést kizárólag akkor köthet, ha a civil szervezet közhasznú jogállású.”

A közszolgáltatási szerződéseken átlépve a másik fontos szempont, ami döntő lehet a közhasznú jogállás szükségességének kérdésében, az az, hogy a szervezet folytat-e vállalkozási tevékenységet, vagy vállalkozási tevékenység hiányában ingatlanhasznosítási tevékenységet, és azt milyen mértékben teszi. Amennyiben a szervezet jelenleg sem végez vállalkozási tevékenységet, és azt a jövőben sem kíván végezni, vagy az összes bevételén belül ezen (vállalkozási) tevékenységekből származó bevétel nem haladja meg az összes bevétel 10 %-át – és várhatóan a jövőben se fogja meghaladni -, akkor nem kell ragaszkodni a közhasznú jogállás megkéréséhez, fenntartásához!

Ha a fentiekben vázolt bevételi arány a 10%-ot meghaladja, akkor mindenképpen célszerű a közhasznú jogállás választása, hiszen ebben az esetben a társasági adó szempontjából a mentes rész 15%-ra növekszik. Amennyiben a 15%-ot is meghaladja, a közhasznú jogállású szervezetnek is lesz társasági adófizetési kötelezettsége, de jár neki a 20%-os célzott kedvezmény, ami egy közhasznú jogállással nem rendelkezőt nem illet meg, további adóelőnyhöz juttatva ebből a szempontból a közhasznú jogállását fenntartó civil szervezetet!

Jogállástól függetlenül felhívom a figyelmet, hogy az a szabály továbbra is fennáll, hogy amennyiben az összes bevételén belül egy civil szervezet esetében a vállalkozási tevékenység bevétele 60%-nál nagyobb arányt képvisel, nem működhet tovább civil szervezetként, hiszen így már vállalkozási típusú szervezetnek fog minősülni! Félre értés ne essék, ebben az esetben az ingatlanhasznosításból származó bevételek nem számítandók bele a 60%-os arányba, tehát itt eltérés van az adótörvény és a civil törvény fogalmiságában.

Azon civil szervezeteknek, akiknek sok adománya származik a vállalkozói szférából, a cégektől, fontos lehet, hogy figyelve az adományozók érdekeire is, a közhasznú jogállásukat fenntartsák! Kiemelten fontos szerephez jut ez a státusz mindazon esetekben, amikor tárgyak, szolgáltatások adományozásáról van szó!

Ha a társasági adó oldaláról közelítjük meg a kérdést, akkor a társasági adó törvény szerint a közhasznú jogállású civil szervezetnek nyújtott adomány elismert költség – feltéve, ha rendelkezik az az adományozott szabályszerűen kiállított igazolásával – , és ezen felül tovább csökkentheti az adomány összegének (ideértve nyújtott szolgáltatás, adományozott eszköz bekerülési értékét is) 20%-val.

Általános forgalmi adó oldaláról megközelítve a kérdést, fontos tudni, hogy az Áfa tv. 11.§(3) és 14.§(3) értelmében nem minősül termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak a közcélú adomány nyújtása. Természetesen meg kell fejtenünk, mire gondol a közcélú adomány fogalmainak keretén belül, erre pedig a választ a magyarázó rendelkezések között találjuk, ahol egyértelműsíti a törvény, hogy közhasznú szervezet lehet a kedvezményezett!

Közhasznú jogállással nem rendelkezők esetén fő szabály szerint társasági adó szempontjából nem adomány kerül kifizetésre, a kellő adattartalmú szabályosan kiállított igazolás esetén viszont elismert költséggé válik, ugyanakkor további adókedvezmény nem tapad hozzá!

A közhasznú jogállással nem rendelkező civil szervezetek részére “természetben” nyújtott adomány a nyújtó oldaláról a bekerülési értékre vetítve Áfa bevallási és befizetési kötelezettséget ró!

A cégektől érkező adományok tekintetében tehát kulcskérdés, hogy van-e közhasznú jogállása az adományt fogadónak, és elsősorban áfa gondokat szülhet a gyakorlatban ez a kérdés. Még mindig azt látom, hogy sajnos a cégek oldaláról sem ellenőrzik időben ezeket az információkat, gyakran nem is kérnek igazolásokat, így egy esetleges adóhiány kockázatának kitéve magukat!

A közhasznú szervezetek tekintetében az Szja törvény is határoz meg előnyösebb elbírálást, mint egy jogállással nem rendelkező szervezet esetében. Ilyen példának okáért a törvény 1 sz. melléklet 3.1. pontja, mely szerint: “a közhasznú alapítványból, közalapítványból annak alapszabályban rögzített közhasznú céljával összhangban a magánszemély részére kifizetett azon összeg, amelyet az oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásra, külföldi tanulmányútra (ösztöndíj címén) folyósítanak, a szociálisan rászoruló részére szociális segély címén folyósítanak, a diák- és szabadidősport résztvevőjének alkalmanként legfeljebb az 500 forintot meg nem haladóan folyósítanak;”

Itt hívom fel a figyelmet, hogy deklarálja a melléklet azt is, hogy a közhasznú jogállás megléte ellenére mely esetekben nem lehet mégsem adómentes a kifizetés. Ilyen például az az eset, amikor a kifizetés kedvezményezettje az alapító, az adományozó stb.

A NAV 1% igénylésének nem feltétele a közhasznú jogállás megléte, az 1% folyósításának feltétele viszont a közhasznú tevékenység folytatása! Nagyon fontos viszont, hogy amely szervezet él ezzel a lehetőséggel, a közhasznú tevékenység folytatását tudja is igazolni, tehát fontos esetükben is a beszámolók megfelelő sorának kibontása, és azokba adatok feltüntetése, a valóságnak megfelelően! Mivel a közhasznú tevékenység folytatása feltétele a NAV 1% fogadásának és felhasználásának, azon civil szervezetek, akik gyakorlatilag nem működnek, véleményem szerint nem felelnek meg ennek a kritériumnak!

Sokszor elfelejtkeznek a szervezetek arról, hogy a közhasznú jogállást bár elvileg egyszer kell kérelmezni, a jogállás feltételeinek folyamatosan meg kell felelni, és ezt minden egyes év beszámolójának elfogadásakor ellenőrizni kell, és ha esetlegesen a szervezet nem felel meg már a feltételeknek, akkor az általános változásbejegyzési határidőn belül kérelmeznie kell a közhasznú jogállás nyilvántartásból történő törlését! A másik dolog, amiről hajlamosak elfelejtkezni, az az, hogy a civil szervezeteknek költségvetés készítési kötelme is van, és véleményem szerint már a költségvetés készítés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a tervszámok alapján is megfeleljen a státusz mutatóknak, amennyiben rendelkezik közhasznú jogállással, vagy azt kérelmezni szeretné.

* * *

Arról, hogy kerüljenek az adatok a beszámolóba, milyen feltételeknek kell megfelelni a közhasznú jogállás fennállása alatt, a NAV 1%-ot hogyan mutassuk ki, mik lehetnek a buktatók a beszámolókban, hogyan kezeljük a támogatásokat, adományigazolásokat és még sok minden másról a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2019. november 11-én tartandó konferenciámon részletesen beszélünk >> Civil szervezetek a számok tengerén – avagy számvitel és adózás civil módra