Sok munkavállalónak van kisgyermeke, akiknek a bölcsődei elhelyezésük, a bölcsődébe, óvodába hordásuk, az iskolakezdésük és iskolába járatásuk megannyi fizikai és anyagi terhet ró a családokra. Szerencsére vannak gyermekszerető munkáltatók, akik kihasználva az adórendszer teremtette lehetőségeket igyekeznek enyhíteni ezeken a terheken. A magyar adórendszer olyan szabályokat is tartalmaz, amelyek ismerete segít abban, hogy a munkáltatók adómentesen vagy csökkentett adó-és járulékteher mellett tudjanak segíteni munkavállalóiknak. A kérdés az, hogy miként. Az interneten sok-sok kósza hír olvasható, de sokszor hibás értelmezéssel, illetve nem megfelelő információ tartalommal. Ez nem csoda, hiszen az adótörvények megfejtése és követése nem mindig egyszerű.

Az egyik lehetőség a helyi közlekedési költségek adómentes megtérítése. Ez munkáltatói döntést igényel, de vajon hol lelhető fel a jogszabályi háttér? Mit kell tenni? Milyen döntést kell hozni? Hogyan kell bizonylatolni, hogy mindez megvalósítható legyen? Korábbi cikkünkben már foglalkoztunk azzal, hogy a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II.26.) Korm.rendelet értelmében a munkáltató hozhat olyan döntést, hogy a gyermekét bölcsődébe hordó szülő helyi járattal történő közlekedését munkába járásnak minősíti. Ez a munkáltatói döntés megalapozza a helyi tömegközlekedési költségek megtérítésének adómentességét.

A másik adómentes segítési lehetőség a pici gyermek bölcsődei, óvodai elhelyezésének biztosítása, vagy annak munkáltató általi finanszírozása. Ezek a támogatási formák az állami és a vállalkozások által fenntartott bölcsődék és óvodák esetében is igénybe vehetőek. Ez esetben is felmerül azonban néhány kérdés. Kell-e számlát kiállítani munkáltatói finanszírozás esetében? Lehet-e egyáltalán számlát kiállítani. Ha igen, akkor kinek a nevére szóljon a számla? A szülőjére? A gyermekére? A munkáltató nevére? Óvatosan kell eljárni, mert más szabályok vonatkoznak a bölcsődei és az óvodai ellátásra. Hogyan történjen a finanszírozás: a munkáltató közvetlenül fizessen, vagy felmerülő költséget térítsen? Még az is lehetséges, hogy a finanszírozási költségeket megosztják. Az sem elhanyagolható, ha netán közhasznúnak minősülő alapítványi óvodáról van szó, mert ebben az esetben a társasági adón lehet spórolni.

Nemsokára kezdődik az iskola. Talán még pár nap. Máris többletkiadások sora: ruha, cipő, szabadidőruha, tornacipő, toll, füzet, ceruza, tolltartó, új táska, tankönyv, bérlet stb. Nem kevés kiadás! Vajon hogyan segíthet a munkáltató? Pénzzel? Felszereléssel? Utalvánnyal? Lényegében így is úgy is. Lehet cafeterián belül és azon kívül. Természetesen az adó-és járulékfizetést befolyásolja, hogy pénzben vagy utalvánnyal, szabályzat alapján vagy anélkül segít a munkáltató. Az iskolakezdési támogatás az iskolakezdés napját megelőző és követő 60 napon belül adható. Van-e értékhatár? A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) alapján az összege nem korlátozott. Közteher viszont van, mégpedig nem kevés. További kérdésként merül fel, hogy kinek adható az iskolakezdési támogatás? Szülőnek? Szülő házastársának? Szülő élettársának? Családi pótlékra való jogosultsághoz kötődik-e? Támogatható-e a főiskolás vagy egyetemista? Ez utóbbi kérdésre a válasz egyértelmű. Nem, nem adható főiskolás vagy egyetemista miatt. Már csupán csak azon kérdések merülnek fel, hogy az anyagi segítség bérként adózik vagy egyéb meghatározott juttatásként? A közterheket kinek kell fizetni? Kinek és meddig kell bevallani és befizetni? Hogyan kell elszámolni?

* * *

Amennyiben szeretnél jogszabályokkal alátámasztott válaszokat kapni a témában, akkor jelentkezz a mai napon kedvezményesen a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében szeptember 22-én megrendezésre kerülő A munkáltatói juttatások és költségtérítések adórendszerbeli kezelése című konferenciámra, ahol személyesen is meg tudjuk vitatni felmerülő kérdéseidet.