Az átmeneti adóintézkedések

A halasztás nem elengedés

A Magyar Közlöny 47. számában, kihirdetésre került a 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet (továbbiakban: kormányrendelet), amely a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges, a Magyar Kormány által elrendelt azonnali intézkedéseket tartalmazza. A részletszabályok meghatározására újabb kormányrendeletek várhatók. Bár a rendkívüli helyzet több ágazatot is igen negatívan érint, ettől függetlenül a kihirdetett átmeneti adóintézkedésekkel az alábbi ágazatok érintettek:

  • a turisztikai,
  • a vendéglátóipari,
  • a szórakoztatóipari,
  • a szerencsejáték,
  • a filmipari, az előadóművész,
  • a rendezvényszervező valamint a sportszolgáltatást nyújtók.

A kedvezménnyel érintett ágazatokban a munkáltató mentesül a munkabérek utáni közterhek megfizetése alól. A közterhek alóli mentesülés az március – április – május – június havi munkabérek után fizetendő közterhekre vonatkozik. Jelenleg ezeknek a közterheknek: 17,5 százalék szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás.

A jelenlegi adórendszerben a munkáltatók különböző adónemek alanyai lehetnek. Ebből az következik, hogy a munkáltatók egy részénél megjelenik, másoknál pedig nem jelenik meg a munkabérek után fizetendő szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás. Azon munkáltatók, akik az szja, a tao vagy a kata alanyai mindenképpen megjelenne a szocho és a szakképzési hozzájárulás. Ők tehát a kormányzati intézkedés alapján 19 százalék átmeneti adómérséklésben részesülnek.

A kisvállalati adóalanyok nem fizetnek szocho-t és szakképzési hozzájárulást, cserébe a személyi jellegű kifizetéseiket 12 százalék kisvállalati adó terheli. Ez alóli mentesítést a kormányrendelet nem tartalmaz. A szinkronitást az teremtené meg, ha ezek a munkáltatók is mentesülnének a munkabéreket terhelő 12 százalékos kisvállalati adó alól. Megjegyezném, hogy kivétel is akad, ez pedig a személyszállítási ágazat.

A kormányrendelet 4. § (1) b) értelmében a munkavállalók által a munkabérből levonandó közterhek havi összege legfeljebb 7710 forint lehet. Ez azonos az egészségügyi szolgáltatási járulék összegével. Az érintett hónapokban nem kell a munkabérből levonni a nyugdíjjárulékot, a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a munkaerő-piaci járulékot. A kormányrendelet 4.§ (1) a pontja alapján munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn. A munkavállalónak tehát meg kell fizetnie a személyi jövedelemadót és 7710 forint/hó összegig a természetbeni egészségbiztosítási járulékot.

Tételezzük fel, hogy az egyik kedvezményezett ágazatban dolgozó munkavállaló munkabére bruttó összege 300 000 forint/hó.

Megfizetendő közterhek január – február március – június
Munkáltató által fizetendő szocho (300 000 x 0,175) 52 500 nem kell megfizetni
Munkáltató által fizetendő szakho (300 000 x 0,015) 4 500
Összesen 57 000 0
A munkavállaló által fizetendő szja (300 000 x 0,15) 45 000 45 000
A munkavállaló által fizetendő nyugdíjjárulék (300 000 x 0,1) 30 000 nem kell megfizetni
A munkavállaló által fizetendő PEBJ (300 000 x 0,03) 9 000
A munkavállaló által fizetendő TEBJ (300 000 x 0,03 > 7 710) 12 000 7 710
A munkavállaló által fizetendő MPJ (300 000 x 0,015) 4 500 0
Összesen 100 500 52 710
Költségvetésbe befizetendő (munkáltató + munkavállaló) 157 500 52 710
Kifizetendő munkabér (300 000 – 100 500) és (300 000 – 57 210) 199 500 247 290

További kérdéseket vet fel a családi járulékkedvezmény érvényesítése, amelyre a bérszámfejtést végzők figyelmét érdemes felhívni. Az egyszerűség kedvéért folytassuk az előző példát azzal, hogy a munkavállalónak két általános iskolás és egy középiskola második évfolyamára járó gyermeke van. A kedvezményt ő kívánja igénybe venni

A családi járulékkedvezmény érvényesítése január – február március – június
Bruttó munkabér 300 000 300 000
Családi kedvezmény (3 fő x 220 000 = 660 000) – 300 000 – 300 000
Családi járulékkedvezmény maximális összege

(660 000 -300 000) x 0,15)

54 000 54 000
Igénybe vehető családi járulékkedvezmény

(12 000 + 9 000 + 30 000) és (7 710)

51 000 7 710
Megfizetendő munkaerő-piaci járulék 4 500 0
Átengedhető szja alapjának csökkentésére

(54 000 – 51 000) x 6,67  és  (54 000 – 7710) x 6,67

20 010 308 754

A turizmusfejlesztési hozzájárulás

A turizmusfejlesztési hozzájárulásról a 2016. évi LXVI. törvény X. fejezete rendelkezik.

Ez független attól, hogy az általános forgalmi adózás rendszerében alanyi adómentes, illetve attól is, hogy milyen vállalkozási formában tevékenykedik az adott szolgáltató. A törvény 261. § (4) értelmében a turizmusfejlesztési hozzájárulás mértéke 4%. A fizetésre azok kötelezettek, akik az Áfa tv. Áfa törvény 3. számú melléklet II. részében foglalt táblázat 3. és 5. pontja szerinti szolgáltatást végeznek. Az Áfa tv. változása következtében 2020. január 1-jétől turizmusfejlesztési hozzájárulást kell fizetni a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás után is. A kormányrendelet 4. § (2) bekezdése értelmében a turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezetteknek a 2020. március 1. napjától 2020. június 30. napjáig terjedő időszakra nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni. Ebből az következik, hogy a vonatkozó időszakra a turizmusfejlesztési hozzájárulás bevallására és megállapítására sem kerül sor.

A kisadózó vállalkozások tételes adója

A kisadózó vállalkozások tételes adóját és a kisvállalati adót a 2012. évi CXLVII. törvény szabályozza. A részletes feltételek ismertetése nélkül érdemes megemlíteni, hogy főfoglalkozású kisadózó vállalkozások esetében a tételes adó összege 50 000 forint/hó (választás esetén 75 000 forint/hó), a nem főfoglalkozású vállalkozók esetgében pedig 25 000 forint/hó. A kisvállalati adó mértéke 12 százalék. az adóalap a növelő-csökkentő tételek és a személyi jellegű kifizetések összege, de legalább a személyi jellegű kifizetések. Természetesen foglalkoztatási kedvezmény is igénybe vehető és a veszteségelhatárolás szabályai is specifikusak. A 2020. március 18-án kihirdetett kormányrendelet megfogalmazására ügyelni kell, ugyanis nem minden katás és kivás vállalkozás mentesül az adófizetési kötelezettség alól.

A kormányrendelet 5. §-a értelmében egyenlőre csak a személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozások mentesülnek a kisadózó vállalkozások tételes adója alól. Szintén ugyanezen ágazat vállalkozásai mentesülnek a kisvállalati adó alól. A menetesítés időtartama: 2020. március, április, május és június hónapok.

A kihirdetett kormányrendelet nem tartalmazza ugyan, de az adóelőleg mérséklésének kérése, a részletfizetés valamint a fizetési haladék kérése esetén a nemzeti Adó és Vámhivatal is méltányosságot fog gyakorolni. Bízunk benne, hogy az önkormányzatok is.

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!
Kérjük válassza ki egyéni adatvédelmi hozzájárulását! A weboldal használatával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat: Adatvédelmi szabályzat.
Elengedhetetlen Statisztika Marketing ELFOGADOM