Várható változások a kivásokat érintően

Jelentősen változna a kivások bevételi értékhatára

katv

Jelen cikkünkben az Országgyűléshez T/625 számon benyújtott – még el nem fogadott –, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatnak [Javaslat] a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény [Katv.] kivásokat érintő rendelkezéseinek módosításait tekintjük át.

A Javaslat szerinti módosítások egy része már év közben – a kihirdetést követő naptól – hatályos lesz, de döntő részük majd 2019. január. 1-jétől válik hatályossá.

Várható évközi változások

A Javaslat szerint a kiva választásának jogszerű bejelentéséhez a bejelentés napján a nettó módon számított adótartozás nem haladhatja meg az 1 millió forintot [Katv. 19. § (4) bekezdés], a jelenlegi szabály szerint ugyanis kiva választáshoz az adó- és vámtartozás összege az irányadó. Ez az új szabályozás hasonló lenne a kiva-alanyiság megszűnéséhez előírtakkal. Az adótartozás fogalma (az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) szerint) magában foglalja a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatást is (ennyivel több), ugyanakkor nem tartalmazza a vámtartozást (ennyivel szűkebb) az adó- és vámtartozáshoz képest.

A kiva-alanyiság megszűnési okai közül kikerülne az adószám felfüggesztése, összhangban azzal, hogy e jogintézményt az Art. 2018-tól hatályos rendelkezései már nem tartalmazzák [Katv. 19. § (5) bekezdés f) pont].

Pontosításra kerül az adóhatóság megnevezése; ahol a Katv. állami adóhatóság megjelölést tartalmaz, annak helyébe az állami adó- és vámhatóság kerül.

Várható változások 2019.01.01-jétől

Kiva-alanyiság választása, megszűnése

A kiva-alanyiság választásának feltételei körében módosul – jelentősen megnő – a megelőző adóévi várható bevételre és mérlegfőösszegre előírt értékhatár; 500 millió forint helyett – mindkettő – 1 milliárd forint lesz [Katv. 16. § (2) bekezdés b), e) pont].

Kikerül az adószám felfüggesztése – a már említett indok miatt – a kiva-alanyiság választásának feltételei közül is [Katv. 16. § (2) bekezdés c) pont].

Nem változik – az 1 milliárd forintos értékhatárnál –, hogy azt 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a bevételek tekintetében időarányosítani kell, míg a mérlegfőösszegnél nincs ilyen követelmény. Nem változik továbbá a kiva-alanyiság választásának létszám-feltétele, amely szerint az átlagos statisztikai állományi létszám a megelőző adóévben várhatóan legfeljebb 50 fő lehet, s nem változik az sem, hogy az adóalanyiságot az adóévre csak a naptári év szerint működő adózó választhatja.

Változnak azonban a kiva-alanyiság megszűnésének esetei. Ezek körében új megszűnési ok lesz, ha a kiva-alany a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
(Tao. tv.) szerinti kedvezményezett részesedéscserével, vagy kedvezményezett eszközátruházással érintett [Katv. 19. § (5) bekezdés i) pont.]

Önálló pontként egyértelműsíti a szabályozás, hogy ha az adóalany megváltoztatja az üzleti év mérlegforduló napját, úgy a választott mérlegforduló nappal megszűnik a kiva-alanyisága [Katv. 19. § (5) bekezdés j) pont].

Megszűnik a kiva-alanyiság – a jelenlegi 1 milliárd forint helyett – a 3 milliárd forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő túllépése esetén [Katv. 19. § (5) bekezdés a) pont].

Kapcsolt vállalkozással kötött ügyletek

A kapcsolt vállalkozással kötött szerződésben a szokásos piaci ártól eltérő áralkalmazás esetén az adóalapot a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték különbségével módosítani kell. Nem jelent tartalmi változást, hogy az erről szóló rendelkezésből kikerül az a kitétel, hogy alkalmazni kell e korrekciót az egyéb módosító tételektől függetlenül és függetlenül attól is, hogy az ügylet az adózó pénzeszközeinek változásával jár-e [Katv. 20. § (5) bekezdés].

Külföldön adóztatható jövedelem az adóalapnál  

A kettős adóztatás elkerülését célzó, Katv. 24. § szerinti rendelkezések módosításával összefüggésben egészül ki a Katv. 20. § (4) bekezdés b) pont szerinti rendelkezés azzal, hogy a külföldön forrásadózás alá vont osztalékjövedelmek esetén a kapott osztalék adóévi bevételként elszámolt összegét a külföldön megfizetett adóval csökkentett összegben kell az adóalapnál csökkentő tételként figyelembe venni. (A jelenleg hatályos szabály szerint ugyanis a levont adó is csökkenti az adóalapot.)

Szintén csökkentené az adóalapot – új szabályként – a külföldön adóztatható, osztaléknak nem minősülő jövedelem külföldön megfizetett adóval csökkentett része, ha nemzetközi szerződés a jövedelem belföldi adózás alóli mentesítéséről rendelkezik [Katv. 24. § (1) bekezdés].

Amennyiben pedig nemzetközi szerződés az adó beszámításáról rendelkezik, vagy a jövedelem nem tartozik nemzetközi szerződés hatálya alá, úgy az adóalap-csökkentés a jövőben a külföldön megfizetett (fizetendő) adó és a kisvállalati adó mértékének hányadosával számított jövedelemre, de legfeljebb a külföldön adóztatható jövedelem külföldön megfizetett adóval csökkenthető részére válik lehetővé [Katv. 24. § (2) bekezdés].

Például, ha a külföldről, nem egyezményes államból származó jövedelem 100 egység, és a külföldön megfizetett adó 6 egység, akkor – a 13 százalékos kivával számolva – a hányados (6/13) 0,46, amellyel számított jövedelem (100 x 0,46) 46 egység. Így – a korlátra [(100 – 6) 94 egység] is figyelemmel – 46 egység lehet a csökkentés.

A Javaslat arról is rendelkezik, hogy a külföldön adóztatható jövedelem megállapításánál hogyan kell figyelembe venni a bevétel megszerzéséhez közvetlenül, illetve közvetve kapcsolódó költségeket, ráfordításokat, egyenleget módosító tételeket [Katv. 24. § (3) bekezdés].

Végül, kiegészülne a szabályozás a fiókteleppel nem rendelkező külföldi vállalkozó és a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy bizonylatokra, könyvvezetésre és nyilvántartásra vonatkozó kötelezettségeivel [Katv. 18/A.§].

* * *

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos, kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >>> Jelentkezem

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!
Kérjük válassza ki egyéni adatvédelmi hozzájárulását! A weboldal használatával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat: Adatvédelmi szabályzat.
Elengedhetetlen Statisztika Marketing ELFOGADOM