A minimálbér és az adórendszer kapcsolata: A Magyar Közlöny 13/2021. számában megjelent a 20/2021. (I. 28.) Korm. rendelet (továbbiakban: kormányrendelet), amely a legkisebb munkabér összegét szabályozza. A bérszabályozás szempontjából a kormányrendelet megkülönbözteti azokat a munkaköröket, amelyekhez középfokú végzettség szükséges és azokat, amelyekhez középfokú végzettség nem szükséges. A kormányrendelet 2. § (1) értelmében 2021. február 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege az alábbiak szerint alakul.

A kormányrendelet 2. § 2) bekezdése a középfokú végzettséggel rendelkezők legkisebb munkabérét, vagyis a garantált bérminimumot szabályozza.

A magasabb munkabérekre vonatkozó szabályozást 2021. február 1-jétől kell alkalmazni. A januári hónap legkisebb munkabére még 161 000 forint, a garantált bérminimum pedig 210 600 forint. Adójogi szempontból a minimálbér és a bérminimum több szabályozási területet is érint.

A minimálbér/garantált bérminimum és az Szja tv

A személyi jövedelemadóztatást szabályozó 1995. évi CXVII. törvény 3. § 77. pontja alapján a minimálbér a törvény külön rendelkezésének hiányában is az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezésekben említett mindenkori minimálbért. Az Szja tv. 3. § 84. pontja az éves minimálbért definiálja. Éves minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenkétszerese. Na lesz még ebből keveredés! Ezek után tekintsük át, hogy melyek azok az előírások, amelyek esetében a minimálbér vagy annak éves összege befolyásolja az adóztatást:

• az Szja tv. 29/E. §-a értelmében a súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját csökkentheti jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmadának 100 forintra kerekített összegével (személyi kedvezmény). Óvatosan kell tehát eljárni az adóelőleg nyilatkozatokkal. Ellenkező rendelkezés hiányában a kedvezmény összege 2021. minden hónapjában 161 000/3 Ft/hó.
• az Szja tv. 47. § (4) bekezdése az őstermelők (átalányadózók és tételes költségelszámolók) adóelőleg fizetésének mentesítését az éves minimálbér feléhez köti. Amennyiben a bevétel, átalányadózó őstermelők esetén az adóelőleg-alapja nem haladja meg az éves minimálbér felét, akkor nem kell adóelőleget megállapítani.
• az Szja tv. 49/A. § (6) bekezdése szerint a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatásának kedvezménye is a minimálbérhez kötődik.
• az Szja tv. 49/A. § (5) bekezdése értelmében az egyéni vállalkozók által foglalkoztatottak átlagos létszámának csökkenése esetén megállapítandó bevétel összege is a minimálbérhez kötődik, ám ez az előző adóév első napján érvényes minimálbér. Ez a „szankció” akkor jelenik meg, ha az egyéni vállalkozó foglalkoztatási kedvezményt vett igénybe, de megszegte a létszámtartási előírásokat.
• az Szja tv. 50. §-a az őstermelők átalányadózását szabályozza. A szabályozás értelmében a mezőgazdasági őstermelő az átalányadózást akkor alkalmazza, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér tízszeresét nem haladja meg. Vigyázzunk, hogy melyikminimálbérrel számolunk! Nehogy adóhiány keletkezzen.
• Az Szja tv. 70. § (5) bekezdése a reprezentáció é az üzleti ajándék adómentességét szintén a minimálbérhez, azaz annak 25 százalékához köti. Ez nem minden gazdálkodóra vonatkozik.
• Ugyancsak a minimálbérhez kötődően határozza meg a tv. a csekély értékű ajándék és az ajándéktárgy fogalmát is. Csekély értékű ajándék: a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás. Ajándéktárgy egyedi értéke nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát.
• Az Szja tv. 71. §-a a béren kívüli juttatásokat tartalmazza. A szakszervezeti üdültetés és szövetkezeti alapból való juttatás szintén a minimálbér, illetve annak 50 százalékában meghatározott.
• Érdemes még áttekinteni az Szja tv. 72. §-ának munkabérelőlegre vonatkozó előírásait is, továbbá az 1. számú melléklet adómentes juttatásait is. Több helyen megtalálható a minimálbérre való utalás. Az új szabályozás miatt itt csak a 4.25. pontban található előírást emelem ki. Adómentes az átalányadózást alkalmazó őstermelő e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része.

A minimálbér/garantált bérminimum és a Tb járulék alapja

 a munkaviszonyban alkalmazottak járulékalap-minimuma a minimálbér 30 százaléka (a valós bruttó bér és a minimálbér 30 százalékának különbözete után a 18,5 százalék Tb járulékot továbbra is a munkáltatóknak kell megfizetni),

• a megbízási díjak esetében nem keletkezik járulékalap abban az esetben, ha a jövedelem nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát vagy annak egy napra jutó egy harmincadát,
• a főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozók TB járulékfizetési kötelezettség minimuma szintén a minimálbérhez, garantált bérminimumhoz kötött.

 A minimálbér/garantált bérminimum és a szocho

 ugyancsak a legkisebb bérekhez kötődik a főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozók szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége is. Az érintett vállalkozóknak legalább a minimálbér/garantált bérminimum 112,56 százaléka után meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót,

• a minimálbér 24 szerese adja az osztaléktípusú jövedelmek (osztalék, osztalékalap stb.) után a magánszemély által fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjának korlátját.

A minimálbér/garantált bérminimum és a kisvállalati adóalap

A kisvállalati adót szabályozó 2012. évi CXLVII. törvény 1. § 20. pontja ugyancsak a minimálbérhez köti a foglalkoztatottak után igénybe vehető kedvezmény összegét.

A főfoglalkozású vállalkozók esetében figyelembe veendő legkisebb kisvállalati adóalap meghatározásánál a Katv. 20. § (2) b) pontja visszautal a Tbj-re. Nézzük mit ír a Tbj 4. § 4. pont 14.2. alpontja. Mely összeg 112,5 százalékára gondoljunk? A Tbj. 14.1. alpontja alapján a minimálbér a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege.

A minimálbér/garantált bérminimum és a tételes adózók

2012. évi CXLVII. törvény 10. § (3) bekezdése arról rendelkezik, hogy mit tekintünk a kisadózó vállalkozók jövedelmének. A megjegyzés érdekes: legalább a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és a havi minimálbér szorzata minősül. Gondoljuk csak végig! Melyik havi minimálbér ez? Minimálbér:

A minimálbér/garantált bérminimum és a társasági adó

A társasági adót szabályozó 1996. évi LXXXI. törvény is több olyan kedvezményt tartalmaz, amelynek igénybevétele a mini8málbérhez kötött:

• § (1) ia) pontja a szakképzési munkaszerződés alapján foglalkoztatottak miatt enged kedvezményt igénybe venni. A kedvezmény összege képzésben részt vevő személyenként megkezdett hónap után havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 24%-a.
• Ugyancsak az adóév 1. napján érvényes minimálbér irányadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása esetén is (7. § (1)v)).
• A mikrovállalkozások által igénybevehető létszámnövelési kedvezménye is az adóév 1. napján érvényes minimálbérhez kötötten került meghatározásra.
• a 3. számú melléklet A) 14. pontja nem elismert költségnek minősíti az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatott részére az adózó által az egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér a külön jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) napibérként meghatározott összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetést. Ennél a szabálynál nem tudni igazán, hogy melyik napra vonatkozik a torvényi megjegyzés.

A közfoglalkoztatási bér és a szocho kedvezmény

Bejelentésre került az is, hogy változni fog a közfoglalkoztatottak legkisebb bérét szabályozó kormányrendelet is. A változás azokat a munkáltatókat érinti, akik közfoglalkoztatottakat is alkalmaznak. A szociális hozzájárulási adót szabályozó 2018. évi LII. törvény 4. § (1) bekezdése értelmében a közfoglalkoztatót a közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetére szociális hozzájárulási adókedvezmény illeti meg. Ennek maximális összege a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százaléka után számított szociális hozzájárulási adó 50 százaléka. A közfoglalkoztatási garantált bérminimum várható (a cikk írásának pillanatában a Magyar Közlönyben még nem kihirdetett) összege 110 000 Ft.

Nem nagyon kell bizonyítani, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum összege több jogszabály megfelelő alkalmazásához is fontos. A fentiekben leírtak alapján a 161 000 forint minimálbért é a 210 600 forint garantált bérminimumot kell figyelembe venni mindaddig, amíg ellenkező állásfoglalás vagy jogszabály módosítás nem történik. Ez a megjegyzés akkor igaz, ha a törvény az adóév első napján érvényes minimálbérre hivatkozik.

Figyeljünk tehát arra, hogy a következő időben történik-e olyan törvénymódosítás, amely arra utal, hogy mégsem a 161 000 forintos minimálbért és 210 600 garantált bérminimumot kellene figyelembe venni az érintett jogszabályi helyek alkalmazásában. Ha igen, akkor tanulmányozzuk, hogy a változás melyik naptól alkalmazandó.

* * *

Az Adóegyetem 2021 E-learning videóival  egy csapásra felkészülhetsz az adóváltozásokból. Tudd le már januárban kreditpont gyűjtési kötelezettséged a 2021-es évre.

Kreditpontok MÁR 2021-re:

• Könyvelőknek: 16 vállalkozási szakos, nem számviteli kreditpont / 2 nap
• Adótanácsadóknak, adószakértőknek, okleveles adószakértőknek: 20 kreditpont / 2 nap
• Könyvvizsgálóknak: 8 kreditpont / 2 nap

Jelentkezz most >> Adóegyetem 2021 E-LEARNING VIDEÓ