A kisadózónak nem kell könyvelő?!

A KATA hatálya alól kikerülő és tevékenységüket folytató Bt-k és Kkt-k lehetőségei és adminisztrációs kötelezettségei

kisadózó

A Magyar Közlöny 2022. évi 118. számában került kihirdetésre az „újra gondolt” 2022. évi XIII. törvény a kisadózó vállalkozók tételes adójáról (új Katv.). Egy újabb egyszerűsített adónem – leánykori nevén KATA – került „kvázi” kivezetésre az adórendszerből egy viszonylag gyors és minden társadalmi egyeztetést nélkülöző törvényalkotás keretében. Az új Katv. rendelkezéseinek többsége 2022. szeptember 1-től hatályos.

  1. Bevezetés

A KATA csaknem 10 éve alatt a maga egyszerűsített adóadminisztrációjával jelentős költségektől/kiadásoktól kímélte meg a vállalkozókat. Sőt a kormányzati kommunikáció is „a katásnak nem kell könyvelő” rigmussal buzdította a gazdaság szereplőit eme egyszerűsített adónem választására. Úgy tűnik, hogy a kommunikáció bevált, ugyanis az új Katv. kihirdetésével csaknem 450 ezer katás vállalkozás/vállalkozó került egyik pillanatról a másikra kényszerhelyzetbe, amire az új törvény hatálybalépéséig – 2022.szeptember 1-ig – reagálniuk kell…

Az új jogszabály legnagyobb vesztesei azok a katás gazdasági társaságok (Kkt., Bt.), akiket jelenlegi vállalkozási formájukban végképp kész tények elé állított a jogalkotó. Egyszerűen: ezek a „kis katás” bt-k nem választhatják a kata adózási módot a jövőben, függetlenül attól, hogy kizárólag magánszemélyek vevőik vannak.

Mi lehet részükről a piaci reakció? Az egyik lehetséges reakció, hogy a kedvezőtlen adózási és adóadminisztrációs környezet miatt felhagynak tevékenységükkel – szerencsésebb esetben – egyszerűsített végelszámolás keretében. Egy másik piaci reakció az lehet, hogy tovább folytatják tevékenységüket és – választásuk szerint – visszakerülnek a KIVA hatálya alá, vagy TAO-sok lesznek… és akkor ezek még ezek a „költséghatékony” reakcióknak számítanak, a többi lehetséges piaci reakció ezen írás keretei között nem kerül részletezésre… Bármelyik reakcióról is legyen szó fájni fog. Természetesen ezek a „kis katás” bt-k tagjai tovább folytathatják vállalkozási tevékenységüket egyéni vállalkozóként is, de ehhez legalább a bt beltagságot, vagy magát a bt-t kell megszüntetni. Ezek pedig költséges cégjogi/polgárjogi eljárások, az időbeliségről nem is beszélve. Akár a megszűnés, akár a tovább működés mellett döntenek ezek a gazdasági társaságok, visszakerülnek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) hatálya alá, vagyis kettős könyvvitelre válnak kötelezetté.

Ehhez viszont „… kell könyvelő”!

Az új szabályok miatt érdemes szakemberrel – adótanácsadóval, könyvelővel – konzultálni, hiszen minden élethelyzet más és más. Arról nem beszélve, hogy gyakorló szakemberek számára sem minősül rutinfeladatnak egy áttérés/végelszámolás levezénylése, nem utolsósorban maradtak nyitott kérdések az új Katv. szabályozásával kapcsolatban is, amit nagy valószínűséggel, – még szeptember 1-ig alsóbb rendű szabállyal – de pontosítani fog a jogalkotó…

Bár nagyon nehéz emóciók nélkül megszólalni az új Katv. kapcsán, de mai írásomban az optimista verzióból indulok ki, még pedig abból, hogy ez a „kis katás” bt mégiscsak a tovább működés mellett dönt és visszakerül a TAO, vagy – választása szerint – a KIVA hatálya alá. A visszatéréssel kapcsolatban néhány praktikus teendőre szeretném felhívni a figyelmet. A cikkben elsősorban azon „kis katás” bt-k áttérési teendőivel foglalkozom, akik eleve áfa alanyi mentes adóalanyként és a társaságban bejelentett mellékfoglalkozású kiadózóként tengették eddigi életüket…

  1. Visszatérés az Szt. hatálya alá

Akár a KIVA, akár a TAO hatálya alá „tér vissza” a korábban katás gazdasági társaság, ezzel egyidejűleg megtörténik az Szt. hatálya alá történő visszatérése is.

Az Szt. 2/A § (4) bekezdése szerint a kisadózó vállalkozások tételes adójáról az Szt. hatálya alá átkerült (visszakerült), közkereseti társaságnak, betéti társaságnak, egyéni cégnek, valamint ügyvédi irodának – tételes leltározással alátámasztott – leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie. A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni. A nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni, de szerencsére közzétételi kötelezettség nincs.

Ehhez viszont „… kell könyvelő”! Sőt, könyvvizsgáló is!

  1. Változásbejelentési kötelezettség teljesítése a T201T jelű nyomtatványon

Amennyiben a KIVA hatálya alá történő áttérést választja a katás bt, akkor választása az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A kisadózó vállalkozásra vonatkozó rendelkezéseket a bejelentés hónapjának utolsó napján még alkalmazni kell, az adóalanyiság a következő hónap első napján szűnik meg.

A KIVA hatálya alá történő bejelentkezést ennek a „kis katás” bt-nek a T201T jelű változásbejelentőn kell megtennie. Változásbejelentési kötelezettsége az új Katv. szabályai szerint augusztus 1-től fennáll. Ennek hiányában a törvény erejénél fogva 2022. szeptember 1-től visszakerül a bt a Tao tv. hatálya alá.

Ehhez viszont „… kell könyvelő”! Sőt, annak eldöntéséhez, hogy a KIVA vagy a TAO hatálya alatt adózzon a jövőben, nem árt, ha adótanácsadást kér!

  1. Biztosítási jogviszony bejelentése a T1041 jelű nyomtatványon

Nagyon sok katás bt – jellemzően – a személyes közreműködésre egyébként is kötelezett beltagja után – fizette az 50 000 forint vagy – választása szerint – a 75 000 forint tételes adót, mint bejelentett és biztosított főállású kisadózó után. Természetesen nem volt ördögtől való az a konstrukció sem, hogy a bejelentett kisadózó nem minősült biztosítottnak, így utána a 25 000 ezer forint tételes adót rótta le a gazdasági társaság minden hónapban.

A bejelentett kisadózók sorsát szintén rendezni kell az áttéréssel. Egyrészt, a biztosított főállású kisadózókat törölnie kell a bt-nek a T201T jelű nyomtatványon, másrészt a biztosítottak bejelentése meg kell, hogy történjen a T1041-es nyomtatványon!

Na de milyen jellemző biztosítotti jogviszonnyá tud válni egy korábban főállású vagy éppen nem főállású bejelentett kisadózó a TAO, vagy a KIVA rendszerében? Ez nem adózási, hanem már társadalombiztosítási kérdés. A korábban bejelentett kisadózók – és úgy egyébként személyes közreműködésre kötelezett beltagok – főleg, ha még ügyvezetők is voltak a gazdasági társaságban – azzal kell, hogy szembesüljenek, hogy egyik pillanatról a másikra lehetséges, hogy társas vállalkozókká minősülnek. A szemfülesebbek az ügyvezetést munkaviszonyban is elláthatják, míg a korábban nem főállású kisadózókból társas vállalkozó válik, heti 36 órás munkaviszony mellett, nappali tagozatos tanulóként/hallgatóként, vagy kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) személyként.

Ehhez viszont „… kell könyvelő”!

  1. Nullás adattartalmú bevallások

Azzal, hogy biztosítottá válik a vállalkozás tagja a havi ’08-as bevallás – nullás adattartalommal – csak egyetlen esetben kerülhető el, mégpedig az NY-es nyilatkozattal, amit célszerű az áttérést követő október hónapban – pontosabban október 12-ig – eljuttatni az adóhatósághoz. Ez a korábban nem főállású bejelentett kisadózók esetében opció, egyszerűsítendő az adóadminisztrációt.

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a korábban katás bt, – amennyiben nem volt cégautó a tulajdonában – szintén kiválthatja a „nullás” negyedéves ’01-es bevallását ugyanezen az NY jelű nyomtatványon.

Aki áfás az is marad. De valljuk be őszintén, hogy pontosan a 12M forint bevételi határt át nem lépő alanyi áfamentes vállalkozások számára volt duplán ideális a kata adónem. Természetesen a havi, negyedéves ’65-ös bevallást is tudja helyettesíteni a Nyilatkozat.

Ehhez viszont „… kell könyvelő”!

  1. Éves adóbevallás, előlegbevallás

Gazdasági társaságok számára az áttérés a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alól az új Katv. hatálya alá eleve kizárt. Így rájuk – és nem utolsósorban az új Katv. hatálya alól kikerülő egyéni vállalkozók esetére is – igaz az, hogy év közben történő megszűnéskor a megszűnést követő 30 napon belül el kell számolniuk az adóval, a bevételükkel a ’KATA jelű nyomtatványon. Ezeket az áttérési szabályokat még a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) tartalmazza. Itt fontos megjegyezni, hogy bevételnek minősül az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg, vagyis a katás bevétel megszerzésének időpontja az adóalanyiság megszűnésének napja, ha az adózó az általa kibocsátott bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg!

Amennyiben a korábban katás bt nem választja a KIVA adóalanyiságot, úgy ne feledkezzünk meg a TAO előleg bevallásáról sem! Ennek a gazdasági társaságnak ugyanis a jogállása megszűnését követő 60 napon belül a társasági adóelőleget a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 26. § (13) bekezdése szerint a megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére és egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig meg kell fizetne. A háromhavonta esedékes társaságiadó-előleg összege a kisadózó vállalkozási jogállás megszűnésének évében elért bevétel működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 0,25 százaléka. A társasági adóelőleg bevallására a ’43 jelű nyomtatvány szolgál.

Nézzük egy példán keresztül!

Egy korábban – az adóévben – katás bt a törvény erejénél fogva kikerül a kata hatálya alól és 2022. szeptember 1-től TAO alannyá válik. Katás időszakában elért bevétele – 2022. január 1-től 2022. augusztus 31-ig, vagyis 243 napra – 6 millió forint. Ennek a bevételnek az évesített bevétele: 6 000 000 forint/243 nap*365 nap = 9 012 346 forint, vagyis szeptember 1-től a TAO hatálya alatt adózó bt az alábbi TAO előlegeket kénytelen bevallani a katás jogállása megszűnését követő 60 napon belül a ’43-as jelű nyomtatványon és fizetni az elért katás bevétele működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 0,25 százaléka alapján (6 000 000 forint/243 nap*365 nap*0,0025=22 531 forint):

  1. december: 22 531 forint~23e forint
  2. március: 22 531 forint~23e forint
  3. június: 22 531 forint~23e forint

Ehhez viszont „… kell könyvelő”!

  1. Helyi iparűzési adó

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) szerint, amennyiben a vállalkozási tevékenység folytatása mellett a KATA alanyiságot az adózó év közben megszünteti vagy keletkezteti és a KATA alanyiság időszakára a tételes HIPA adólap megállapítást választotta – azaz az adózó év közben más adóalap megállapítási módszerre vált és aszerint vallja be a helyi iparűzési adó kötelezettségét – a nyomtatványt a két külön időszakra, külön 22HIPAK nyomtatványon kell benyújtania, az alábbiak szerint:

  • a KATA-alanyiság időszaka alatt (feltételezve, hogy erre az időszakra a tételes iparűzési adóalap-megállapítást választotta) a Főlapon (Főlap B blokk bevallási időszak) a KATA alanyiság időszakát kell jelölni az adókötelezettség időszakaként megjelölni és az NY-01 lapon az 5. sort, valamint az „M” lapokon a szükséges adatokat kell kitölteni – e bevallás benyújtásának a határideje: tárgyévet követő január 15.
  • az adott év azon időszakára, amikor az iparűzési adó alanya nem KATA-alany külön nyomtatványt kell az adózónak benyújtania. Ez esetben az adókötelezettség időszakaként (Főlap B blokk bevallási időszak) az adott év azon időszakát kell megjeleníteni, amikor az adózó KATA-alanyisága nem állt fenn. Ebben az esetben az NY01 lapon az 5. mezőt jelölni nem szabad, és az adózó választása szerinti adóalap megállapítási módnak megfelelően köteles kitölteni a nyomtatványt – e bevallás benyújtásának a határideje: tárgyévet követő május 31.

Ehhez viszont „… kell könyvelő”!

Hangsúlyozom, jelen írásomban az egyébként is nélkülözhetetlen teendőkre – a teljesség igénye nélkül – hívtam fel a katás bt-k és könyvelőik – már ha van – figyelmét a Katv. hatálya alól történő kikerülés kapcsán! Természetesen valamennyi élethelyzet más és más, de az idő rövidségére tekintettel a legfontosabb – és bízom benne, hogy hasznos – teendőket sikerült összefoglalni. A mai napig nagyon sok kérdés merül fel az áttérés/kikerülés szabályaival kapcsolatban, de/és kevésbé bizakodóan várjuk az új Katv. pontosításait…

Egy biztos: Nemcsak a régi Katv. hatálya alól kikerülő, hanem az új Katv. hatálya alá kerülő kisadózónak is elkellhet egy jó könyvelő! Az igazi kérdés valójában az, hogy a könyvelő és adótanácsadó szakma ilyen rövidre szabott reakcióidővel elbírja-e az „exkatás” vállalkozásokat/vállalkozókat???

* * *

A PENTA UNIÓ Zrt. konferenciát szervez KATA változások, alternatívák a KATA helyett – ÉLŐ ONLINE KÖZVETÍTÉS címmel 2022. augusztus 16-án. A konferencián sor kerül többek között a  lehetséges adótervezési alternatívák felvázolására is. Jelentkezz most még kedvezményesen a konferenciára, ha szeretnél mindent tudni a KATA változásokról >> Jelentkezés

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!