Az Amerikai Egyesült Államok egyoldalúan felmondta az 1979. óta alkalmazott kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt (a továbbiakban: egyezmény). Ennek következtében 2024. január 1-től újra kell gondolni a magánszemélyek jövedelmét érintő szja kötelezettség megállapítására vonatkozó szabályokat. Az Egyezmény hiánya három jelentős adózói kört érinthet. Hatással lesz az Egyesült Államokban élő magyar állampolgárok adózására, a Magyarországon dolgozó amerikai állampolgárok jövedelme utáni adókötelezettségre, valamint az előbbi személyek mellett érinti a magánszemélyek különféle befektetéseit, megtakarításait is.

Az adókötelezettséget alapvetően befolyásolja a jövedelmet szerző magánszemély adóilletősége, a jövedelemszerzés helye. Továbbá figyelni kell arra is, hogy a jövedelem után külföldön történt-e adófizetés, annak beszámítása a magyar adóba lehetséges-e, és ha igen, milyen mértékben.

Illetőség

Egy magyar állampolgár a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) értelmében magyar illetőségű személynek minősül. Ez alól a szabály alól kivételt jelent, ha a magánszemély egyidejűleg más államnak is állampolgára és belföldön nem rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel.

Ez alapján főszabályként megállapítható, hogy a magyar állampolgár magyar illetőségű. Azonban, ha a magyar állampolgár egyidejűleg amerikai állampolgársággal is rendelkezik és nincs Magyarországon bejelentett állandó lakóhelye vagy tartózkodási helye, akkor külföldi illetőségűként tekintünk rá.

Magyar illetőségűnek minősül – a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény alapján – az amerikai állampolgár is, amennyiben huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik. Továbbá az előbbieken túl akkor is magyar illetőségű a magánszemély, ha

• kizárólag Magyarországon van állandó lakóhelye, vagy
• a létérdekei központja Magyarország és egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel, vagy
• szokásos tartózkodási helye belföldön található, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel, és létérdekei központja sem állapítható meg.

Az illetőség megítélése azért is fontos szempont, mert a magyar illetőségű személyt teljeskörű kötelezettség terheli Magyarországon, azaz a világjövedelme alapján kell vizsgálni a magyar szja kötelezettséget, míg ha amerikai illetőségűnek minősül a magánszemély, akkor csak a Magyarországról származó jövedelme után kell a magyar szja kötelezettségnek eleget tenni.

2023. december 31-ig bezárólag az illetőséget befolyásolta az egyezmény is, hiszen, ha a magánszemély mindkét ország belső előírásai szerint mindkét országban adóilletőséggel rendelkezett, akkor az illetőséget az egyezmény előírásai szerint kellett figyelembe venni. Ez azt jelentette, hogy vizsgálni kellett az állandó lakóhelyet, a gazdasági és személyi kapcsolatokat és a 183 napos tartózkodási szabályt is. Ez sajnos már a múlté, ezévtől mindkét ország a saját törvényei alapján határozza meg az illetőséget, így előfordulhat, hogy a magánszemély mindkét országban illetőséggel rendelkezik.

Jövedelem származási helye

Az adókötelezettség meghatározásakor el kell dönteni, hogy az adott jövedelem mely országból származik. A szerzés helyének nem azt az államot kell tekinteni, amely államból a jövedelem érkezik, hanem az Szja törvény 3. § 4. pontjában található egyes jövedelmekre vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni.

A jövedelemszerzés helyének megállapítása

A leggyakrabban előforduló jövedelmeknél a jövedelemszerzés helyét az alábbi összefüggések alapján kell megállapítani:

• Önálló tevékenységnél a magánszemély illetősége a fő kritérium, kivéve, ha az önálló tevékenységből származó jövedelem egy másik országban lévő telephelynek tudható be. Például, ha a magyar állampolgár az Egyesült Államokban végez önálló tevékenységet, akkor a jövedelemszerzés helye valószínűleg az Amerikai Egyesült Államokban található. Ugyanakkor, ha a magyar állampolgár egy amerikai céggel kötött megbízási szerződés alapján Magyarországon végez tevékenységet, akkor a jövedelem belföldről származik.
• Ingatlan birtoklásából, használatából és hasznainak szedéséből, valamint az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából (így különösen az ingatlan átruházásából, bérbeadásából vagy haszonbérbeadásából) származó jövedelemnél az ingatlan fekvése szerinti állam a meghatározó.
• Munkaviszonyból származó jövedelmeknél alapvetően vizsgálni szükséges a munkavégzés szokásos helyét és a munkáltató telephelyét. Ennek következtében, amikor a munkaszerződésben rögzített munkavégzés helye az Egyesült Államok területén található, akkor a magyar munkáltató által kiküldetésben dolgozó jövedelme külföldről származik, annak ellenére, hogy egy magyar illetőségű társaság fizeti.
• Jogi személy, egyéb szervezet vezető tisztségviselőjeként, felügyelő bizottsága tagjaként megszerzett jövedelemnél (ilyen például az üzletvezetésre jogosult tag, az ügyvezető, a cégvezető részére fizetett jövedelem) a társaság illetősége a meghatározó.
• Előadói, művészeti és sporttevékenységre, bemutatóra (kiállításra) tekintettel megszerzett jövedelemnél a tevékenység végzés helyét tekintjük a jövedelemszerzés helyének, függetlenül attól, hogy a tevékenységet a magánszemély, vagy jogi személlyel kötött szerződés alapján végzik.
• Kamatjövedelmeknél, ha a kamat fizetésére kötelezett személy illetősége magyar, vagy magyar telephelynek tudható be, akkor a jövedelem Magyarországról származik. Ellenkező esetben pedig külföldről.
• Hasonlóan a kamathoz, a magyar társaság által fizetett osztalék, vagy a magyar társaság által fizetett vállalkozásból kivont jövedelem szintén belföldről származó jövedelemnek tekintendő.
• Amennyiben egy adott jövedelem nem található az Szja törvény szerinti felsorolásban, akkor a magánszemély illetőségét tekintjük a jövedelem származási helyének is.

Adóbevallás készítése

2023. december 31-ig megszerzett jövedelmek vonatkozásában, amíg az egyezmény hatályban volt és egy magyar állampolgár nem szerzett Magyarországon adóköteles jövedelmet, mert például csak az Egyesült Államokban dolgozott, úgy az ezért kapott jövedelmét nem kellett a magyar adóbevallásában feltüntetni, sőt, még adóbevallást sem kellett Magyarországon készítenie.

2024-től e tekintetben jelentős változás elébe nézünk. Ugyanis minden magyar illetőségű személynek Magyarországon is kell adóbevallást készítenie. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy mindkét országban teljes mértékben adót kell fizetni. Egyezmény hiányában a külföldön is adózott jövedelmet Magyarországon be kell vallani, de a kettős adóztatást az Szja törvény szabályai szerint részben vagy egészben el lehet kerülni.

Kettős adózás elkerülése

Abban az esetben, ha az adott jogcímen kifizetett/jóváírt jövedelem után a forrás országa és a magánszemély illetőségének országa is adóztat, a kettős adózás elkerülése a magyar Szja tv. alapján lehetséges, de sajnos nem minden esetben. A külföldön megfizetett adó beszámítása csak akkor lehetséges, ha

• a magánszemély magyar adóügyi illetőségűnek minősül és
• a jövedelem külföldről származik.

A külföldön igazoltan megfizetett adó beszámítására két szabály is található az Szja törvényben. Az ide vonatkozó rendelkezések 2024. január 1-től szigorodtak.

Fontos mérlegelni, hogy az adott jövedelem, amely után az Egyesült Államokban levonták az adót, az összevonás alá eső jövedelmek kategóriájába tartozik, vagy külön adózó jövedelemnek tekintendő.

Összevonás alá eső jövedelemnek minősül az önálló és a nem önálló tevékenységből származó jövedelem és az egyéb összevonás alá eső jövedelem.

Külön adózó jövedelem tulajdonképpen minden más. Tipikusan ide tartozik a kamat, osztalék, árfolyamnyereség, csak hogy néhányat említsünk a sok közül.

A külföldön megfizetett adó beszámítására vonatkozó előírások

Amennyiben az adóévi összevont adóalapnak olyan, a jövedelemszerzés helye szerint külföldről – azaz az Egyesült Államokból – származó jövedelem is részét képezi, amely után a belföldi illetőségű magánszemély a jövedelemszerzés helye szerinti államban jövedelemadót fizetett, a számított adót csökkenti a jövedelem után a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb e jövedelem adóalapjára az adó mértékével megállapított adó. Nemzetközi szerződés hiányában nem vehető figyelembe külföldön megfizetett jövedelemadó azon jövedelmet terhelő adóval szemben, amely esetében a jövedelemszerzés helye belföld. Továbbá nem vehető figyelembe a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadóként az az összeg, amely külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár. [Szja tv. 32. § (1) bekezdés]

Munkabér és ingatlan bérbeadásból származó jövedelem

Ez azt jelenti, hogy ha a magánszemély az Egyesült Államokban végzett munkájáért munkabért kap, vagy kiad egy amerikai ingatlant, akkor e jövedelmei az Szja törvény alkalmazásában külföldről származó jövedelemnek minősülnek. Ugyan a jövedelmet át kell forintra számítani és be kell vallani az adóbevallásban, azonban, ha a magyar magánszemély az Egyesült Államokban több mint 17% szja-nak megfelelő adót fizetett, akkor annak 90%-a a magyar adóba beszámítható, így Magyarországon nem kell majd ténylegesen adót fizetni, de az adóbevallás készítése nem kerülhető el.

Külön adózó jövedelmek esetén

Amennyiben a jövedelem a külön adózó jövedelmek kategóriájába tartozik, akkor a belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó külön adózó jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadó. Ha az Szja törvény másként nem rendelkezik, a fizetendő adó – nemzetközi szerződés hiányában – a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadó beszámítása következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadóként az az összeg, amely a külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár. [Szja tv. 8. § (2) bekezdés]

Ez a beszámítási szabály a gyakorlatban azt jelenti, ha a magyar illetőségű magánszemély például amerikai kötvények, befektetési jegyek után kamatot, hozamot kap és az Amerikai Egyesült Államokban levonnak tőle 30% adót, akkor Magyarországon ebből csak 10% beszámítására lesz lehetőség. Ez viszont azt eredményezi, hogy az amerikai kamatjövedelmet a két országban együttvéve 35% adó terheli, melyet még tetéz a kamat után fizetendő szociális hozzájárulási kötelezettség is, amennyiben a magánszemély Tb-je belföldi, és nem az Egyesült Államokban biztosított.

Árfolyamnyereség esetén a jövedelem az illetőség országából származónak minősül, melynek következtében, ha egy magyar állampolgár amerikai részvényeket értékesít és abból esetleg vonnak amerikai forrásadót, akkor annak beszámítása Magyarországon nem lehetséges. Az adót legfeljebb az Amerikai Egyesült Államokban lehet az ott hatályos előírások szerint visszaigényelni.

Osztalék esetében az amerikai részvények után fizetett osztalékból a forrásország levonja a 30% adót és az adóbevallás benyújtásakor itthon is számolni kell a plusz 5%-os szja kötelezettséggel.

***

5percAdó konferenciaajánló

A PENTA UNIÓ Zrt. 2024. június 03-i, USA egyezmény felmondásához kapcsolódó gyakorlati tapasztalatok SZJA és TB vonatkozásában >>  című konferenciáján dr. Radics Zsuzsanna Gabriella és Horváthné Szabó Beáta az szja, járulék és szociális hozzájárulási adó kötelezettség ide vonatkozó rendelkezéseit ismerteti gyakorlati példákon keresztül.