A munkavégzéshez kapcsolódóan többféle ok miatt jelenhet meg utazási költség, azonban az egyes esetekhez eltérő módú, összegű és elszámolású költségtérítés kapcsolódhat. Cikksorozatom 2. részében a tömegközlekedési eszközzel, illetve a gépjármű használattal kapcsolatos munkáltatói térítési kötelezettségeket jártam körbe. Mostani írásomban a munkába járás költségtérítésének adózási szabályai kerülnek bemutatásra.

A tömegközlekedési bérlet

Az Szja tv. 1. számú melléklete értelmében a tömegközlekedési eszközzel történő munkába járás költségtérítése mentes a személyi jövedelemadó alól. Ez akkor is igaz, ha a munkáltató a kieső (pl. betegszabadság, táppénz) napokra eső arányos részt is megtéríti. Tömegközlekedési eszköz használatára jogosító utazási jegy árának kifizetése, ezeknek a napoknak a vonatkozásában adómentesen nem lehetséges.

Az Szja tv. 25. § (2) a) pontja a munkába járás költségtérítésének adómentességéhez tömegközlekedési eszköz igénybevétele esetén az utazási bérlettel/utazási jeggyel vagy a munkáltató nevére szóló számlával történő elszámolás kötelezettségét írja elő. Arról nem rendelkezik az Szja tv., hogy a bérletet ki vásárolja meg. Áfa szempontból azonban érdekes lehet, hogy ki veszi meg e bérletet, ugyanis az veszi igénybe az utazási szolgáltatást. A következő esetek lehetségesek:

• A dolgozó vásárolja meg a bérletet és nem kér számlát. Ebben az esetben személyi jövedelemadó nem keletkezik, de az áfa sem helyezhető levonásba.
• A munkavállaló vásárolja meg a bérletet és a saját nevére kér egy számlát. Ebben az esetben személyi jövedelemadó nem keletkezik, de az áfa sem helyezhető levonásba.
• A munkavállaló vásárolja meg a bérletet és a munkáltató nevére szóló számlát kér. Ebben az esetben személyi jövedelemadó nem keletkezik, és az áfa levonási jog is megnyílik.
• A munkáltató vásárolja meg a bérletet. Ebben az estben személyi jövedelemadó nem keletkezik és az áfa levonási jog is megnyílik.

Abban az esetben, ha a munkáltató az általános forgalmi adót vagy annak egy részét levonásába kívánja helyezni, akkor a bérlet, jegy mellett a munkáltató nevére szóló számla beszerzése is szükségessé válik. A számlának a munkáltató nevére kell szólnia. Amennyiben az utazási szolgáltatást a munkavállaló veszi igénybe, tehát a számla a munkavállaló nevére szól, akkor az áfát levonásba helyezni tilos.

Ha a bérletet a munkáltató vásárolja meg és a bérlet árának csak 86 százalékát kívánja viselni, akkor a 14 százalékot ki kell számláznia. Ha a munkáltató számla kiállításra egyéb esetben nem kötelezett, akkor számviteli bizonylatot kell kiállítani.

A gépjárművel történő munkába járás

Sem az Szja törvény 25. § (2) bekezdés b) pontja, sem a Kormányrendelet nem nevesíti a gépjármű fajtáját és azt sem írja elő, hogy a gépjármű saját tulajdonban legyen. Ebből az következik, hogy a térítés mind a saját tulajdonban, mind a más tulajdonában lévő (pl. bérelt, lízingelt, kölcsönkért stb.) személygépjármű, motorkerékpár, motoros kerékpár stb. használata esetében is kifizethető. Mindemellett az is lehetséges, hogy több dolgozó által a valamelyikük tulajdonában (bérlésében, lízingelésében) lévő gépjármű együttesen használata esetében minden munkavállaló külön-külön megkapja a gépjármű költségtérítést.

Tételezzük fel, hogy négy barátnő azonos településről jár dolgozni ugyanabba a városba, de más-más munkáltatóhoz. Ebben az esetben mind a négy munkavállalónak adható (vagy jogosult) költségtérítés. Ugyanez a helyzet akkor is, ha ugyanazon munkáltatónál dolgoznak. Szélsőséges eset, hogy egy magánszemély autóstoppal jár munkába. Nos, mivel nem kötelező saját tulajdonú gépjárművet használni, a költségtérítési kötelezettség/lehetőség ebben az esetben is megnyílik. Hasonló a helyzet, ha pl. egy védőnő kerékpárral jár dolgozni lakóhelyétől két faluval távolabb fekvő munkahelyére.

Bárhogyan is történjen az utazás a munkáltató általi térítés összegéből 9 Ft/km adómentes, az ezt meghaladó összeg munkaviszonyból származó jövedelemként adózik.

Tételezzük fel, hogy egy munkavállaló 50 km-re lakik munkahelyétől. Adott hónapban 20 napot dolgozott a munkáltatója 30 Ft/km költségtérítésben részesíti. Ebben az esetben a [(30-9) x 2 x 50 x 20] Ft adóköteles, a többi adómentes jövedelemnek minősül.

Megjegyezném, hogy a taxiköltség adómentesen nem téríthető. A személygépjármű munkába járáshoz történő használata esetében a munkavállalót az 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) által szabályozott cégautóadó nem terheli.

A helyi közlekedés

A munkába járás nem foglalja magában a helyi közlekedést, kivéve, ha azt átutazás céljából veszi igénybe a munkavállaló.

Például, ha Érdről jár dolgozni Budapesten keresztül Ceglédre, akkor ebben az esetben a helyi közlekedési bérlet (jegy) árának megtérítése kötelező és így mentes a személyi jövedelemadó alól.

A cikksorozat korábbi példájánál maradva: egy város közelében elhelyezkedő ipari parkban igen sokan dolgoznak. A távolsági autóbusz az ipari park bejáratától olyan távolságra áll meg, hogy onnan a munkavállalóknak még legalább 40-50 percet gyalogolniuk kell gyalogolniuk az ipari park bejáratáig. A helyi-járati autóbusz egy kis kitérővel kimegy a közigazgatási határon és megáll az ipari park bejárata előtt. Felmerül tehát a kérdés, hogy ebben az esetben melyik közlekedési eszköz igénybevétele a célszerű, továbbá az is, hogy ebben az esetben a helyi közlekedési bérlet megtérítése lehet-e adómentes. Szerintem igen, hiszen az autóbusz közigazgatási határon kívülre is közlekedik.

Ebben az esetben célszerű azonban belső szabályzatban meghatározni, hogy ezt a közlekedési eszközt is igénybe lehet venni.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 51. § (2) bekezdése értelmében köteles a munkáltató megtéríteni a helyi közlekedési bérlet (jegy) árát abban az esetben is, ha a munkavállaló olyan munkakört tölt be, amelynek ellátásához a helyi közlekedés a munkaidő alatt igénybe veendő, pl. munkahelyek közötti rendszeres kézbesítés, stb.. Ennek a ténynek a munkaköri leírásból ki kell derülnie. Ekkor a költségtérítés összege szintén adómentes.

A munkáltató cafeteria elemként vagy más belső szabályzat alapján is kifizetheti a helyi közlekedési bérlet árát vagy megvásárolhatja és kioszthatja dolgozóinak. Ez az eset a térítés az Szja tv. 71.§-a alá tartozik és a munkáltató a helyi közlekedési bérlet árának 1,19-szerese után 15 százalék személyi jövedelemadót és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni. A helyi közlekedési bérlet árának megtérítése/munkáltató általi megvásárlása esetében a távolsági munkába járás költségtérítése csak a közigazgatási határig követelhető.

A csoportos személyszállítás

A munkába járás a munkáltató által biztosított csoportos személyszállítással is megvalósítható.

Ilyen eset lehet például, ha egy munkáltató autóbuszt vásárol és a különböző településeken lakó munkavállalóit ezzel az autóbusszal szállítja a munkavégzés helyére. Ipari parkokban lévő munkahelyek és építőipari vállalkozások esetében ez nem ritka.

Az Szja tv. 3.§ 63. pontja értelmében csoportos személyszállításnak minősül, ha a munkáltató a munkavégzés érdekében legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodik, illetve egyidejűleg négynél kevesebb munkavállaló szállítása is csoportos személyszállításnak minősülhet, ha a munkavállalók munkarendje vagy a munkahely földrajzi elhelyezkedése miatt a munkába járás, illetve a hazautazás közösségi közlekedési eszköz igénybevételével nem valósítható meg.

Nagyobb városokban is léteznek olyan munkahelyek, ahol az út egy része tömegközlekedési eszközzel megvalósítható, de a munkahely elhelyezkedése miatt célszerű saját autóbuszjáratot működtetni.

A munkáltató által biztosított csoportos személyszállítás nem generál jövedelemadó fizetési kötelezettséget abban az esetben, ha az a munkáltató a tulajdonában (üzemeltetésében) lévő járművel, vagy kifizetőtől igénybe vett személyszállítási szolgáltatás útján valósul meg. Csoportos munkába járás szélsőséges esetben taxi szolgáltatás igénybevételével is lehetséges. A számlázásra azonban igencsak figyelni kell.

Érdekes helyzetet teremt, ha a munkavállaló nehezen megközelíthető helyen lakik és a munkáltató tulajdonában lévő személyautóval jár haza. Az adójogi probléma abból adódik, hogy amennyiben ez „csoportos” munkába járásnak minősül, akkor ez az esetlegesen levonásba helyezhető áfa összegét nem befolyásolja, abban az esetben viszont, ha cégautó magáncélú használatának minősül, akkor az érintett kilométerekre jutó áfát akkor sem lehet levonásba helyezni, ha egyébként megnyílik az áfa-levonási jog (pl. bérelt autóról van szó). A kérdés eldöntése igen nehéz és komoly adókockázatot hordoz.

* * *

Nehogy lemaradj! Írd be a tavaszi konferenciáink dátumait a naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel! >> KEDVEZMÉNYES KONFERENCIANAPTÁR 2016 – TAVASZ