Az adóévi adó, az előlegfizetési időszak adóelőlege, bevallás és annak módja

Az adózó fő szabályként az Art. [2. melléklet II/A/1/a) pont] alapján, illetőleg a Htv. 39/A. §-a (tételes adóalap) szerinti adózásra áttérőként, vagy bevallásra kötelezettként a megelőző adóévi helyi iparűzési adó kapcsán az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig bevallás benyújtására kötelezett. Jellemzően naptári évvel azonos üzleti éves vállalkozók a 2024. adóévről 2025. május 31-ig teljesítik eljárási kötelezettségüket.

A vállalkozó (székhelye, telephely szerinti településenként önálló iparűzési adóalany) az adóévi iparűzési adó bevallásával – kivéve a soron kívüli, a különös szabályok alá eső [Art. 52-53. §], valamint a Htv. szerinti záró bevallások (pl. telephely megszüntetése, székhely áthelyezése, különleges gazdasági övezet 2024. december 31. nappal való megszűnése, egyéni vállalkozói tevékenység naptári évben egybefüggően 180 napot meghaladó szüneteltetése) eseteit –

• a) a bevallás-benyújtás törvényi határidejét követő második hónap 1. napjától kezdődő (keresztféléves, 12 hónapos) adóelőleg-fizetési időszakra első és második előlegrészletként,
• b) a Htv. 39/A. §-a adózási módot választó adózó az áttérés évében kezdődő adóév (azonos az adóelőleg-fizetési időszakkal) ötödik hónap utolsó napjára (tipikusan 2025. május 31.)

adóelőleget köteles megállapítani és bevallani. Az a) pont esetén két adóelőleget, míg a b) pont esetén egy adóelőleget kell a 24HIPAK_M-EL nyomtatvány A) blokkjában rögzíteni.

A gazdálkodó szervezet fogalmába (Dáptv. 8. § 24. pont) tartozó vállalkozó a megelőző adóévi iparűzési adóról és a folyó évben kezdődő előlegfizetési időszak adóelőlegéről a bevallást a NAV által biztosított elektronikus felületen a 24HIPAK nyomtatvány kitöltésével köteles benyújtani [Htv. 42/D. § (1)]. A 2019-2023. adóévekre korábban benyújtott iparűzési adóbevallás(ok) kijavítására, önellenőrzéssel való helyesbítésére szintén a NAV rendszerében van lehetőség.

Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély (mezőgazdasági őstermelő, családi gazdaság tagja, azaz Htv. szerinti vállalkozó) az adóévi bevallását papír alapon is benyújthatja. Általános érvénnyel a székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz, míg a 2024. december 31-ig különleges gazdasági övezetbe tartozó területhez kapcsolódó székhely, telephely esetén (Htv. szerinti záró bevallásként) a NAV-hoz. Ekkor a 24HIPAK nyomtatvány közvetlenül az illetékes adóhatóságtól (annak honlapjáról) szerezhető be.

A Htv. 39/A. §-a szerinti (tételes iparűzési adóalap) szerinti adózás néhány ismérve 

Az adózási mód választásáról első alkalommal nyilatkozatot (bejelentést) kell tenni

A Htv. 39/A. § (4) bekezdése alapján a vállalkozónak a tételes iparűzési adóalap szerinti adózási mód folyó adóévre/adóévtől való választásáról első alkalommal nyilatkozatot kell tennie. Ezen adózási mód alkalmazása a vállalkozó döntésétől függ, nem törvényi kötelezettség.

A nyilatkozatot (bejelentést)

• a) fő szabályként a megelőző adóévről szóló helyi iparűzési adó bevallásban, az adóév ötödik hónap utolsó napjáig (naptári éves adózó esetén május 31-ig) [első alkalommal a HIPAK_A-NY-01 A) blokk 9. pont melletti mező kitöltésével (1-es értéket jelölve)],
• b) a jogelőd nélkül létrejött vállalkozónak az első adóévről szóló helyi iparűzési adó bevallásban – az első adóévre is – az adóév ötödik hónap utolsó napjáig,
• c) az iparűzési tevékenységét a településen – nem jogelőd nélkül – év közben (pl. új telephely létesítésével, székhely áthelyezésével) kezdő vállalkozónak bejelentkezési, változásbejelentési nyomtatványon [V/1. pontnál X tételével jelölve] 15 napon belül

kell benyújtani az adóhatósághoz.

A nyilatkozat érvényessége, visszavonása és joghatása, a határidő elmulasztásának jogkövetkezménye

A kisvállalkozó nyilatkozata az adóév (legalább egy adóév, kivéve a jogelőd nélkül létrejött vállalkozót, amelynél lehet két adóév) egészére – a nyilatkozat megtételének időpontjában folyó adóévtől kezdődően – érvényes, joghatással bír.

Például, ha a vállalkozó a 2024. adóévről 2025. május 31-ig benyújtandó bevallásában, illetve évközi telephely-létesítés (pl. 2025.05.10.) esetén 15 napon belül változásbejelentési nyomtatványon nyilatkozatot tesz, annak érvényessége a 2025. évben kezdődő adóév egészére, előbbi esetben a teljes, utóbbinál a 2025.05.10. naptól kezdődő adóévre fennáll.

Önadózásos adónem esetén a benyújtott adóbevallás – és az abban tett nyilatkozat – az Avtv. 29. § (1) bekezdés 2. pontja alapján, míg a benyújtott bejelentkezési, változásbejelentési nyomtatvány – és az abban tett nyilatkozat – a Htv. 39/A. § (4) bekezdés záró szövegének utolsó mondata alapján végrehajtható okirat.

Ha a kisvállalkozó már nem kíván tételes iparűzési adóalap szerint adózni az (2025.) adóévre, akkor korábban tett nyilatkozatát az adóév ötödik hónap utolsó napjáig (bevallási, vagy változásbejelentési nyomtatványon) tett bejelentéssel visszavonja. Ezen nyilatkozattétellel (bejelentéssel) egyidejűleg az adózó az előlegfizetési (pl. 2025.01.01. – 2026.06.30. közötti) időszakra adóelőleget köteles bevallani, az adóelőleg két részletben – az első (megelőző adóévi adóval azonos összegű) részlet az adóév ötödik hónap utolsó napján, a második (megelőző adóévi adó fele) részlet a következő adóév harmadik hónap 15. napján – esedékes.

A nyilatkozat megtételének határidejét illetően törvényi szabályozás [Htv. 39/A. § (4), Art. 18. §]

• „az adóévet megelőző adóévről szóló bevallási nyomtatványon az adóév ötödik hónap utolsó napjáig”, illetve
• változás-bejelentési nyomtatványon a helyi iparűzési adó kötelezettség – településen való – keletkezésétől számított 15 napon belül

nem tartalmaz jogvesztéssel járó, avagy arra utaló kitételt.

Szakirodalomból egy kivonat: „Jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére jogszabályban előírt határidő eltelte jogvesztéssel akkor jár, ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli. Ha a határidő nem jogvesztő, arra az elévülés szabályait kell alkalmazni.” (Ptk. 6:21. §) A jogvesztés súlyos következménye csak a jogszabály kifejezett rendelkezése alapján állhat be, ha a jogszabály nem tartalmaz ilyen rendelkezést a határidő-számítás vonatkozásában, akkor a mulasztás kimenthető.” [Kúria 2/2015. PJE határozat]

A törvényi határidőig be nem nyújtott nyilatkozat – az igazolási kérelemmel együtt benyújtott nyilatkozat esetén, az igazolási kérelemnek helyt adó és véglegessé vált adóhatósági döntés kivételével – utólag azonban nem pótolható az adott adóévre.

Az adózó az önadózás útján megállapított és bevallott adóévi adó összegét, alapját önellenőrzéssel helyesbítheti [Art. 54. §]. Hivatkozott § (3) bekezdése szerint nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és azt önellenőrzéssel változtatná meg. Hivatkozott jogszabályhelyekből következően

• önellenőrzés benyújtásával a nyilatkozat utólag nem pótolható,
• a megelőző adóévről szóló adóbevallásban tett nyilatkozat önellenőrzéssel nem helyesbíthető (nem változtatható meg).

A nyilatkozat egyéb módon (tipikusan e-papír szolgáltatás igénybevételével) való benyújtását a Htv. 39/A. § rendelkezései expressis verbis kizárják.

A bevételi értékhatár átlépése miatt két adóévre más adóalap-megállapítás alkalmazandó

Ha a vállalkozó teljes adóévi bevétele a rá irányadó bevételi értékhatárt (25 millió Ft-ot, illetve 120 millió Ft-ot), meghaladja, akkor két adóévre a tételes iparűzési adóalap szerinti adózás alkalmazását a Htv. 39/A. § (5) bekezdése kizárja. Azaz, a bevételi értékhatár átlépésének adóévére és az azt követő adóévre a korábban tett nyilatkozat érvényét veszíti. Ennek következményeként a vállalkozó említett két adóévre a helyi iparűzési adó alapját az általános szabály [Htv. 39. § (1)], vagy a kiva-alanyként a rá irányadó, egyszerűsített adóalapmegállapítási mód [Htv. 39/B. § (1)] alkalmazásával köteles megállapítani és bevallani.

Ekkor a vállalkozó a bevételi értékhatárt meghaladó (első) adóévre köteles az adót megállapítani és bevallani, továbbá e bevallásában a következő adóévtől kezdődő előlegfizetési időszakra – alapesetben 18 hónapra (például 2025.01.01. – 2026.06.30.) – adóelőleget kell bevallani, az adóelőleg két részletben – az első (megelőző adóévi adóval azonos összegű) részlet az adóév 5. hónap utolsó napján, a második (megelőző adóévi adó fele) részlet a következő adóév 3 hónap 15. napján – esedékes. A vállalkozó a (második) adóévre is általános szabály, vagy a kiva-alanyok rá irányadó egyszerűsített adóalap-megállapítási mód alkalmazásával állapítja meg és vallja be adóját. Ez utóbbi bevallási nyomtatványon [lásd 2.1. pont] a (harmadik) adóévre már választhatja a tételes adóalap szerinti adózási módot, így ezen adóévtől már a Htv. 39/A. §-a szerint teljesíti eljárási kötelezettségeit.

Az adóévi eljárási kötelezettségek őstermelők családi gazdasága esetén egyetlen tag útján is teljesíthetők

A Htv. 41. § (8) bekezdése szerint az őstermelők családi gazdaságának tagjai az adóévi iparűzési adókötelezettségüket úgy is teljesíthetik, hogy az őstermelők családi gazdaságának a tevékenységvégzéséből származó teljes adóévi iparűzési adóalap, vagy adóévi bevétel alapulvételével a tagok egyike állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adót. Ez csupán törvényi lehetőség, s nem kötelezettség.

Hangsúlyozandó, a Htv. 41. § (8) bekezdése a családi gazdaság tagjai részéről kizárólag akkor alkalmazható, ha közülük senki nem végez egyéni vállalkozói tevékenységet (egyikőjüknek sincs egyéni vállalkozói jogállása).

Hivatkozott jogszabályhely alkalmazásaként a családi gazdaság adóévi iparűzési adókötelezettségét bármely tag

• tételes iparűzési adóalap szerinti adózással [Htv. 39/A. §], vagy
• a közös őstermelői tevékenység végzéséből származó iparűzési adóalap általános szabály [Htv. 39. § (1)] szerinti megállapításaként

teljesíti.

Példa: a családi gazdaság három tagból áll, éves összbevételük 72 millió forint.

Választhatják-e a Htv. 39/A.§-a szerinti adózási módot?

Igen, mivel az egy tagra (iparűzési adóalanyra) jutó éves bevétel (72 millió Ft /3 fő =) 14 millió forint, ami nem haladja meg tagonként a bevételi értékhatárt. A „családi gazdaság után” fizetendő adó összege tagonként 8,5 millió forint adóalap [Htv. 39/A. § (2) c) pont] x rendeleti adómérték szorzata.

A mezőgazdasági őstermelő és egyéni vállalkozó tevékenysége után egy adóbevallást köteles benyújtani

Ha a magánszemély (jogalany) egyéni vállalkozói és mezőgazdasági őstermelői tevékenysége (feltéve, bevétele az éves minimálbér 50%-át meghaladta) révén is vállalkozónak minősül a Htv. alkalmazásában, akkor (általános adóalap-megállapítási mód alkalmazása esetén) a két tevékenysége utáni adóévi adóalapot és adót együtt („egy adóalanyként” egyetlen bevallási nyomtatványon) kell megállapítania és bevallania [Htv. 41/B. §]. A normaszöveg kógens, kötelező erővel bíró jellege miatt a két különböző tevékenységből származó adóalapról és adóról az adózó külön-külön nem adhat jogszerűen számot. Ha a jogalany Htv. 39/A. § szerinti adózást választ, akkor a két tevékenységéből származó összbevétel szolgál alapul a jogosultsági (25 millió forint) értékhatárhoz.

Ezen esetben a 24HIPAK nyomtatvány A-NY-01 lapján „Mezőgazdasági őstermelők nyilatkozatai” D) blokk 32. pontnál X tételével jelölendő.

***

5percAdó ajánló:

Ha szeretnél naprakész lenni, de nem csak a helyi iparűzési adóval kapcsolatban, hanem egyéb adónemek tekintetében is, valamint szívesen vennél gyakorlati tippeket a beszámoló tartalmi és formai követelményeihez, akkor vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Zárjuk az évet című online konferenciáján 2025. 04. 14-én, ahol Dr. Sallai Csilla, Dr. Németh Nóra és Dr. Kovács Attila segítségével ismerheted meg a beszámolókészítés rejtelmeit.