A Tao. tv. várható változásai – 2. rész

Várható változások 2019. január 1-jétől

tao

Cikksorozatunk első részében az Országgyűléshez T/625 számon benyújtott – még el nem fogadott –, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatnak [Javaslat] a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) egyes rendelkezéseit érintő azon várható változásait tekintettük át, amelyek ha elfogadásra kerülnek az adózók számára még 2018-ban alkalmazhatóak lesznek. Jelen írásunkban a jövő évtől tervezett fontosabb Tao tv. módosításokat mutatjuk be.

Munkahelyi óvoda

Kiegészül a szabályozás – a munkahelyi bölcsőde mellett – a munkahelyi óvoda üzemeltetésével kapcsolatos költségek adóalapnál történő elismerésével. Az ehhez kapcsolódó fogalmi meghatározás szerint munkahelyi óvodának minősül az olyan óvodai nevelési ellátást nyújtó intézmény, amely az éves átlagos gyermeklétszámot figyelembe véve legalább 80 százalékban az adózó által foglalkoztatottak gyermekeinek az óvodai nevelését biztosítja. [Tao. tv. 4. § 24/a. pont, 3. számú melléklet B/20. pont.]

Fejlesztési tartalék

A Javaslat szerint az adózó által adott adóévben képezhető fejlesztési tartalék maximális összege – a jelenlegi 500 millió forint helyett – 10 milliárd forint lehet, ha az adózó legalább 20 milliárd forint adózás előtti eredményt mutat ki. [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés f) pont.]

Korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés

Csökkenti az adózás előtti eredményt a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének háromszorosa a részesedés szerzésének adóévében és az azt követő három adóévben (1+3 adóév), egyenlő részletekben. Az adóévenként legfeljebb 20 millió forint összegben érvényesíthető kedvezmény a módosítás szerint korai fázisú vállalkozásonként értendő; a befektetéseket a korlát szempontjából nem kell összevonni. Például több korai fázisú vállalkozásba történő befektetés esetén a kedvezmény adóévi összege meghaladhatja a 20 millió forintot.

Meg kell növelni az adózás előtti eredményt az előzőek szerinti csökkentő tétel kétszeresével a kivezetés adóévében, ha a csökkentésre jogosító részesedést az 1+3 adóéven belül az adózó bármilyen jogcímen – az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti kivezetést kivéve – a könyveiből kivezeti, részben kivezeti. A Javaslat szerint – a kivételek körének bővítésével – nincs növelő tétel kedvezményezett eszközátruházás, kedvezményezett részesedéscsere esetén sem. Nem változik az az előírás, hogy meg kell növelni az adózás előtti eredményt a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedésre elszámolt értékvesztés összegével, de legfeljebb az érvényesített kedvezmény szerinti összeggel.

Kiegészül a szabályozás a csökkentő tétel „újraszámítására” vonatkozóan, arra az esetre, ha a részesedés az 1+3 adóéven belül részben kivezetésre kerül, vagy ha arra az adózó értékvesztést számol el. Ez esetben – az említett kétszeres, vagy egyszeres növelő tétel alkalmazása mellett – a csökkentő tétel érvényesítése folytatható a részbeni kivezetés, az értékvesztés elszámolása adóévében és az azt követő, az 1+3 adóéves időszakból még hátralévő adóév(ek)ben. A csökkentés összegét a részbeni kivezetésre, értékvesztésre tekintettel megállapított értékkel arányosan kell megállapítani. Nincs mód – értelemszerűen – az arányos csökkentésre, ha a részesedés egésze kikerül a könyvekből. A kivezetés adóévében „csak” a kétszeres növelő tétel merül fel. [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés m) pont, 7. § (8e) bekezdés, 8. § (1) bekezdés g) pont.]

Részesedés kivonása

Kedvezményezett átalakulás esetén a jogelőd tagja, illetve kedvezményezett részesedéscsere esetén a megszerzett társaság tagja csökkentheti – választása szerint – az adózás előtti eredményét a kivezetett részesedés árfolyamnyereségével a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés gy) pontja, illetve h) pontja szerint. Az így, csökkentésként elszámolt összegből növelő tétel a kedvezményezett átalakulás, illetve a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkenéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt összeg. A Javaslat – jogharmonizációs célú módosításként – mindkét jogcímen felmerülő növelési kötelezettség alól felmentést ad, ha a kedvezményezett átalakulás/kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedés az ügyletet megelőzően bejelentett részesedésnek minősült. [Tao. tv. 8. § (1) bekezdés r) pont, t) pont.]

Önellenőrzés során feltárt „kis” hiba az adóalapnál

A számvitelről szóló 2000. évi C. (Szt.) törvény előírása szerint a nem jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás megfelelő tárgyévi adatai tartalmazzák, vagyis azok a hiba feltárásának éve szerinti (tárgyévi) eredményt módosítják. A feltárás adóévének adózás előtti eredményét így „eltérítő” hibák, hibahatások semlegesítését szolgálják a Tao. tv. korrekciós tételei. E mellett a korábbi adóévek adóalapját érintő kevesebb, vagy több bevétel, illetve költség elszámolását az adózó – az adóhatósági ellenőrzést megelőzően – az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) szerinti önellenőrzéssel helyesbíti. [Nincs Art. szerinti önellenőrzés, ha a nem jelentős összegű hiba az adózó javára mutatkozó különbözet, s azt az adózó a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló adóbevallásában veszi (veheti) figyelembe; ez esetben (növelő) korrekciós tétel sincs.]

A számviteli önellenőrzés azonban nem feltétlenül jelenti, hogy az Art. szerinti önellenőrzés is megvalósul. Tekintve, hogy a korrekciós előírások nem tesznek különbséget a számviteli és az Art. szerinti önellenőrzés között, ezért azok alkalmazása következtében a tárgyévi adóalap semlegesítésre kerül akkor is, ha a számviteli önellenőrzés nem von maga után Art. szerinti önellenőrzést (például elévülés miatt). Ilyen esetben azonban – Art. szerinti önellenőrzés hiányában – a hiba, hibahatás a korábbi adóévek adóalapjánál sem kerül rendezésre. A Javaslat ezért a vonatkozó korrekciós tételeknél az „adóellenőrzés, önellenőrzés” szóhasználat helyébe az „adóellenőrzés, az adóigazgatási rendtartásról, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti önellenőrzés” szövegcserét írja elő. Ezzel biztosítja, hogy az önellenőrzéshez kapcsolódó korrekciós tételek csak akkor lesznek alkalmazhatóak, ha Art. szerinti önellenőrzés történik.

[Tao. tv. 7. § (1) bekezdés u) pont, 8. § (1) bekezdés p) pont.]

Változások a mellékletekben

Az értékcsökkenési leírás alkalmazásához szükséges besorolások érdekében módosításra kerülnek a Tao. tv. 1. és 2. számú mellékleteiben szereplő vámtarifaszámok.

A Javaslat a Tao. tv. 3. számú melléklete A/14. pontjában az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatott részére teljesített kifizetés adóalapnál el nem ismert mértékének pontosított megfogalmazását tartalmazza. E szerint nem elismert az adózó által az egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér a külön jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) napibérként meghatározott összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés. A minimálbér – változatlanul – az adott adóévre hatályos jogszabály szerint veendő figyelembe, amely szerint meghatározott napibérből kell számítani a korrekciót, illetve annak mellőzését. Ez a jogszabály a 2018. adóévre vonatkozóan a 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet. Például, ha 2018-ban 6 napot dolgozott a foglalkoztatott, amelyért az adózó napi 13 000 forintot fizetett, akkor a 2018. évi 6 350 forint napibér kétszeresét (12 700 forintot) meghaladó különbözet (300 forint) 6 napra számítva 1 800 forint, azaz 2 ezer forint összegű Tao. növelő tétel alkalmazandó.

A Tao. tv. 3. számú mellékletének A/13. pontja 2017-től tartalmazza az egyszerűsített nyilatkozattétel lehetőségét, ha az adománynak nem minősülő juttatásban részesülő – például alapítvány, egyesület – a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett. Ilyen tartalmú nyilatkozat birtokában a támogatást nyújtónál az ingyenes juttatás ráfordításként elszámolt összege az adóalapnál elismert. A Javaslat – mintegy hiánypótlásként – kiegészíti az egyszerűsített nyilatkozattételre jogosító esetek körét. A jövőben a juttatás akkor is elismert ráfordítás lesz, ha a kedvezményezett arról nyilatkozik, hogy a támogatást nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta, vagy arról, hogy a vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettsége nem keletkezett.

* * *

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos, kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >>> Jelentkezem

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!