Az elmúlt évtizedben a fogyasztási szokások jelentős változásokon mentek keresztül, a fogyasztók egyre növekvő hányada vásárol az interneten árukat vagy szolgáltatásokat. Az Ecommerce Foundation adatai szerint 2015-ben a Földön 1,436Mrd ember számít internet-vásárlónak. Az európaiak 43%-a internetes vásárló, és Európa kiskereskedelmi forgalmának 8%-a bonyolódik a neten. Az e-kereskedelem volumene Európában évente 13%-kal, míg Kelet-Ázsiában évi 28%-kal nő.

Az e-kereskedelem általános fogalmába mind az áruk, mind a szolgáltatások fogyasztók felé történő értékesítése beletartozik. A szolgáltatások és a termékértékesítések egymáshoz viszonyított aránya világviszonylatban 38%/62%, míg Európában 44%/56%.

Mivel az interneten nyújtott szolgáltatások súlya az e-kereskedeleméhez mérhető, ezért ezek jogi, és adójogi vonatkozásaival egyaránt kiemelten fontos foglalkozni.

Három részes cikksorozatunkban mindenekelőtt bemutatjuk, hogy mely szolgáltatások is tartoznak az elektronikusan nyújtott szolgáltatások körébe, valamint azt, hogy mi alapján történik ezek kategorizálása. Ezt követően bemutatjuk e szolgáltatások speciális kereskedelmi jogi, fogyasztó- és adatvédelmi vonatkozásait, továbbá ezek lényeges adójogi vonatkozásait a releváns adónemek tekintetében. Minderre azért van szükség, mert az elektronikus kereskedelmet és az interneten nyújtott szolgáltatásokat a jogágak elkülönülten szabályozzák, így a kereskedelmi jog és az adójog egymásnak némileg ellentmondóan kezeli e területet.

Az elektronikus szolgáltatások szabályozása részben az elektronikus kereskedelem jogi szabályozásában található.

Az infokommunikációs szektor szabályozásában – ahogy az a többi hálózatos iparág szabályozásában is – alapvetően különbséget kell tenni hálózat és tartalom szabályozása között, így az infokommunikációs – elektronikus hírközlési – hálózatok szabályozása és a rajtuk nyújtott tartalmak – információs társadalom szolgáltatások, ezen belül elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, illetve médiaszolgáltatások és más szolgáltatások – szabályozása között. Míg az előbbit főszabályként a magyar jogban, a vonatkozó európai uniós szabályozással összhangban az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.), addig a jelen cikk szempontjából releváns szolgáltatásokat az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) szabályozza. A jogi szabályozás perspektíváját szűkítve jelen cikkben tehát az Ektv. szabályait kell röviden áttekintenünk.

Főfogalomként az információs társadalom szolgáltatás szolgál, amely elektronikus úton, távollevők részére, rendszerint ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, amelyhez a szolgáltatás igénybe vevője egyedileg fér hozzá (Ektv. 2. § f) pont). Ennek részfogalma az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás, amelynek célja valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog – ideértve a pénzt és az értékpapírt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket -, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban együtt: áru) üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje vagy más módon történő igénybevétele (Ektv. 2. § a) pont). Tehát amíg a köznyelvi fogalomként az elektronikus kereskedelem sokszor azonosul és leegyszerűsödik a termékek elektronikus, webshop-jellegű értékesítésére, addig a törvényi fogalom ennél jóval szélesebb. Elektronikus kereskedelmi szolgáltatásnak minősül az Ektv. szerint tehát mind az ilyen módon történő termékértékesítés, mind a szolgáltatások ilyen módon történő nyújtása.

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás tehát az előbb meghatározott áru fogalom alá tartozó elemek igénybevételét – így üzletszerű értékesítését, beszerzését, cseréjét és más nem tipizált cselekményeket – jelenti. Jelen cikk szempontjából lényeges elválasztanunk a birtokba vehető forgalomképes ingó dolgok, ingatlanok és vagyoni jogok igénybevételétől a szolgáltatások igénybevételét, ez utóbbiakat hívhatjuk akár az ún. „szűkebben vett elektronikus szolgáltatásoknak”.

Lényeges az Ektv. fogalomrendszerében a szolgáltatók besorolása is, amikor különbséget kell tenni szolgáltató és közvetítő szolgáltató között, ez utóbbinak tekintve azokat szolgáltatókat, akik a hálózaton található tartalmat – legyen az digitálisan elérhető tartalom, vagy analóg módon létező termék, illetve szolgáltatás – csupán eljuttatják a fogyasztónak, illetve igénybevevőnek, de maguk ezeket nem állítják elő. A tényleges tartalom-előállítás tehát a szolgáltatók feladata, ezzel szemben a közvetítő szolgáltatók ezeket csak eljuttatják a vállalkozások és fogyasztók részére.

A közvetítő szolgáltatókat 5 csoportba sorolja az Ektv., így különbséget tesz

1. adatátviteli és hozzáférés-szolgáltatás (lényegében hírközlési szolgáltatás);
2. cache-szolgáltatás, azaz gyorsítótárolás;
3. tárhelyszolgáltatás;
4. keresőszolgáltatás; valamint
5. alkalmazásszolgáltatás (titkosított kommunikációt biztosító szoftveres szolgáltatás)

között, azonban részletes meghatározás hiányában a gyakorlati szakemberek feladatává avatja e szolgáltatások definiálását. A szolgáltatók megkülönböztetése az elektronikus kereskedelemhez kapcsolódó adatvédelmi és más felelősségi kérdések tekintetében válik releváns kérdéssé.

Ha az elektronikus kereskedelem tárgyát és a szolgáltatókat egymásra vetítjük, úgy meghatározhatjuk és csoportosíthatjuk az adójogilag releváns elektronikus kereskedelmi szolgáltatókat, így tehát a szűkebben vett elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokat

a.) közvetítő szolgáltatóként vagy
b.) tényleges szolgáltatóként

nyújtó piaci szereplőket.

A közvetítő szolgáltatók ugyanakkor csupán olyan szolgáltatást vagy platformot nyújtanak, amely az elektronikus szolgáltatásnak az igénybe vevőhöz való eljuttatását szolgálja, így őket főszabályként ki kell zárni az elektronikus szolgáltatást nyújtó szolgáltatók köréből.

Következő cikkünkben az itt tárgyalt kérdés adójogi megközelítését és szempontjait mutatjuk be.

* * *

Nehogy lemaradj! Írd be folyamatosan bővülő konferenciáink dátumait a naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel! >> KEDVEZMÉNYES KONFERENCIANAPTÁR 2017