Fodrászként előfordult már, hogy ingyen megmosta, levágta, befestette és megszárította egy alkalmazottja haját? Esetleg a cége tulajdonában álló teherautóval elfuvarozta családja költözésekor a saját bútorait? Előfordult, hogy könyvesboltjából hazavitt elolvasni egy bestsellert, ami még mindig ott hever az éjjeliszekrényén? És főként: eszébe jutott valaha, hogy az ilyen és ehhez hasonló ügyletek után akár áfa-fizetési kötelezettséggel is számolnia kell?

A fenti példákkal szerettem volna illusztrálni néhány, a való életben gyakorta előforduló esetet, mely során úgy keletkezhet áfa-fizetési kötelezettség, hogy észre sem vesszük.

Könyvelőként sok esetben nem is tudunk az ingyenes ügyletek előfordulásáról, hiszen a legtöbb esetben nem tartozik hozzá dokumentáció, ezért nagyon fontos felhívni az ügyfelek figyelmét arra, hogy az általuk végzett tevékenységi kör milyen „extra” adókötelezettségekkel járhat és milyen bizonylat-kiállítási kötelezettség terheli őket.

Cégtulajdonosként pedig szintén tisztában kell lennünk azzal, hogy mekkora kockázat rejlik abban, ha véletlenül megfeledkezünk, vagy – rosszabb esetben – nem is tudunk az ingyenes ügyleteink áfa-kötelezettségéről.

Az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 11-14. §-a külön kiemeli az ellenérték nélküli ügyletek áfa-kötelezettségének eseteit. Jelen cikkemben nem szeretném ezeket az ügyleteket teljes körűen bemutatni, hanem egy-egy ügylettípus kiemelésével szeretném felhívni a figyelmet azokra az esetekre, amelyek a gyakorlati életben sokszor előfordulnak és áfa-fizetési szempontból könnyen elkerülhetik a figyelmet.

Az Áfa tv. alapján ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, illetve szolgáltatásnak minősül, így áfát kell fizetni akkor, ha az adóalany

• egy terméket a vállalkozásból véglegesen kivonva, ellenérték nélkül, saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére használ fel, vagy általában vállalkozásidegen célok elérésére fordít, vagy
• egy terméket más tulajdonába ad vagy enged át, illetve
• ingyenesen nyújt szolgáltatást saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére,

amennyiben akár a termék, akár annak alkotórészei megszerzésekor, vagy a szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. Nagyon fontos, hogy a hangsúly az adólevonási jogon van! Ugyanis ennek hiányában a fenti ügyletek esetén nem kell áfát fizetni.

Kérdésként merülhet fel, hogy mi alapján fizessük az adót ilyen esetekben? Az Áfa tv. 68-69. §-a ezekre is megadja a választ! Az ingyenes termékértékesítések esetén az adóalap a termék vagy az ahhoz hasonló termék teljesítéskori beszerzési ára, amennyiben ilyen nincs, akkor pedig a teljesítéskori előállítási értéke. Szolgáltatásnyújtás esetén pedig fontos figyelni arra, hogy nem a teljesítéskor érvényes piaci árat kell figyelembe venni, hanem azt a számszerűsített forintösszeget, mely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerült.

Konkrétan nézzük ezt a bevezetőben felsorolt példák segítségével:

1. Amikor egy áfa körös fodrász megmossa, levágja, befesti és megszárítja egy alkalmazottja haját és nem kér érte pénzt, akkor meg kell határozni, hogy mennyi kiadás merült fel a fodrászunknak e munka miatt. Egy „kockás lapra” felírja például a felhasznált festék, hajlakk, hajbalzsam, stb. értékét, a víz, az áram és egyéb kiadások összegét (amennyiben le is vonta belőlük az áfát), és az így kiszámolt összeg képezi a 27% áfa alapját. Nyilvánvalóan egyes költségek – pl. hajlakk, hajbalzsam – nagyon kis összegűek lesznek, viszont nagyon sok fodrász eleve kiszámolja ezeket a költségeket már az indulásnál ahhoz, hogy megfelelő árat tudjon kalkulálni a szolgáltatásaihoz, így sok esetben nem jelent problémát elkészíteni ezt a kimutatást. (Egyéb szolgáltatások nyújtása során, melyeknek nem közvetlenül képezi részét a felmerülő rezsiköltség – mint például a könyvelés vagy jogi tanácsadás – a rezsi és egyéb, kapcsolódó szolgáltatások értéke figyelmen kívül hagyható az ingyenes nyújtás áfa-alapjának meghatározása során).

2. Amikor magánszemélyként elköltözünk és saját céges teherautóval visszük a bútorainkat az egyik lakásból a másikba, akkor szintén az előző példa segítségével számoljuk össze a felmerült kiadásokat. Itt is fontos, hogy szolgáltatásról, mint teherfuvarozásról beszélünk, így a fuvarozással kapcsolatban felmerült kiadásokkal kell kalkulálnunk, ha azoknak levontuk az áfa-tartalmát. Amennyiben a fuvarozáshoz nem teherautót, hanem csak egy kisebb, benzinüzemű személygépjárművet használunk, nyilvánvalóan nem merül fel az üzemanyag (benzin) beszerzésekor levonható áfa, így az ingyenes szolgáltatásnyújtáskor sem kell ezzel kapcsolatban áfát fizetni.

3. Amikor pedig könyvesboltunkból hazaviszünk egy könyvet elolvasni és nem visszük vissza a boltba, véglegesen kivonjuk a terméket a vállalkozási tevékenységből, tehát a 11.§ alapján adóztatandó tényállással kerülünk szembe. Ilyen esetben ellenérték fejében teljesített termékértékesítés jogcímen áfát kell fizetnünk a könyv után és az áfa alapja az adott könyv átadáskori (jelen esetben a hazavitel időpontját tekintjük átadás napjának) piaci beszerzési ára lesz. Amennyiben viszont alanyi adómentes tevékenység keretében forgalmazzuk a könyveket, akkor a beszerzéskor sem keletkezett adólevonási kötelezettségünk, így tehát akkor sem kell áfát fizetnünk, amikor hazavisszük a könyvet a boltból. (Természetesen most csak az áfa tekintetében vizsgáljuk az ügyletet, egyéb adókra nem térünk ki!)

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ingyenes ügyletek esetén sem szabad elfeledkezni a bizonylat kiállítási kötelezettségről! Bizonylat alatt pedig az Áfa tv. értelmében nyugtát, vagy számlát értünk. Amennyiben az adott ügylet vonatkozásában számlakiállítás történik, fontos feltüntetni a számlán az adó alapját, szerepeltetni kell rajta azt a tényt, hogy az ügylet ingyenes és utalni kell rá, hogy az ügyletet terhelő áfát a számlakibocsátó áthárította-e a vevőre vagy sem. Ez pedig azért fontos információ, mert amennyiben áthárításra került az áfa összege, akkor a vevő jogosult a rá áthárított áfát levonni, ha az áfa levonásának egyéb feltételei is fennállnak.

A fentiek ellenére is vannak olyan esetek, amikor nem kell áfát fizetni az ingyenes ügyletek után. Áruminta vagy kis értékű ajándék átadása, valamint közcélú adománynak minősülő ellenérték nélküli termék-átadás vagy szolgáltatásnyújtás esetén, nem merül fel áfa-fizetési kötelezettség. (Ne felejtsük viszont el azt sem, hogy közcélú adományozás esetén akkor sem kell áfát fizetni az ingyenes termékátadás esetén, ha annak megszerzésekor/előállításakor az áfa levonható volt. Nem tartozik ide az az eset, amikor a terméket már eleve közcélú adományozás céljából vettük vagy állítottuk elő, hiszen ez esetben az áfa eleve nem volt levonható!)

Az Áfa tv. az említetteken kívül is nevesít számos olyan ingyenes ügyletet, mely során áfa-fizetési kötelezettség keletkezik, de ezek ismertetése meghaladja jelen cikk terjedelmét és célját. Továbbá ne felejtsük el, hogy más adónemeket is befolyásol (pl. társasági adó) egy-egy ingyenes ügylet, így fontos megvizsgálni azokat is, amennyiben ellenérték nélküli termékátadás vagy szolgáltatásnyújtás történik.

* * *

Legyél az elsők között! Írd be tavaszi konferenciáink dátumait már most a naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel! >> KEDVEZMÉNYES KONFERENCIANAPTÁR 2016 – TAVASZ