A kriptoeszközök néhány év alatt technológiai kuriózumból a mindennapok részévé váltak: ma már nem lepődünk meg, ha valaki bitcoinnal fizet egy webshopon, NFT-t vásárol vagy decentralizált pénzügyi szolgáltatásokat használ. A gyors terjedés azonban magával hozta azt is, hogy a szabályozásnak és az adózásnak lépést kellett tartania a technológiai fejlődéssel. A kriptoeszközök adózása így mára egy izgalmas, de sokszor összetett területté vált, amelyet érdemes tisztán látni.

A kriptoeszközök történeti fejlődése

A kriptoeszközök története jóval a Bitcoin 2009-es megjelenése előtt kezdődött. Már az 1980-as években megjelentek a digitális fizetési kísérletek, majd az 1990-es években a DigiCash és más kriptográfiai alapú rendszerek lefektették a modern kriptovaluták technológiai alapjait. A valódi áttörést azonban a Bitcoin hozta el 2009-ben, amely elsőként valósította meg a decentralizált, blokklánc-alapú elszámolást. Ezt követte az Ethereum 2015-ben, amely a blokkláncot már nemcsak fizetőeszközként, hanem programozható platformként használta, megnyitva az utat az okosszerződések, tokenek és a decentralizált pénzügyi (DeFi) alkalmazások előtt. A kriptoeszközök fejlődése azóta is töretlen, és mára a globális pénzügyi rendszer egyik meghatározó innovációs területévé vált.

Mi minősül kriptoeszköznek?

A kriptoeszközök digitális vagy virtuális eszközök, amelyek kriptográfiát használnak a tranzakciók biztosítására, decentralizált rendszereken alapulnak, ami azt jelenti, hogy nincs központi hatóság, mint például egy bank vagy kormány, amely ellenőrzi őket. Ehelyett a tranzakciók egy elosztott főkönyvben, az úgynevezett blokkláncban kerülnek rögzítésre. A blokklánc technológia biztosítja a tranzakciók átláthatóságát és biztonságát. A kriptoeszközök használata számos előnnyel jár, például alacsonyabb tranzakciós költségekkel és gyorsabb átutalásokkal. Ugyanakkor kockázatokkal is járnak, mint például a piaci volatilitás és a szabályozási bizonytalanság. A kriptoeszközök népszerűsége folyamatosan növekszik, és egyre több vállalat és intézmény fogadja el őket fizetőeszközként.

A kriptoeszközök típusai és csoportosítása

Ahhoz, hogy a kriptoeszközök adó- és számviteli kérdéseivel részletesen tudjunk foglalkozni, meg kell ismerni a kriptoeszközök típusait, tulajdonságait, mert ez nagyban befolyásolhatja azok adójogi megítélését. A kriptoeszközök különböző típusokra oszthatók, mindegyiknek megvan a maga sajátos tulajdonsága és felhasználási területe. Funkció és felhasználás szerint az alábbiak szerint csoportosítjuk a kriptoeszközöket.

1. Kriptovaluták: Ezek digitális pénzek, mint például a Bitcoin és az Ethereum, amelyeket tranzakciók végrehajtására használnak. A Bitcoin az első és legismertebb kriptovaluta, amely decentralizált és blokklánc technológiát használ.
2. Tokenek: Ezek olyan digitális eszközök, amelyek egy meglévő blokkláncon futnak, mint például az Ethereumon. Két fő típusa van: a utility tokenek, amelyek hozzáférést biztosítanak egy adott szolgáltatáshoz vagy termékhez, és a security tokenek, amelyek befektetési eszközök és értékpapírként működnek.
3. Stabilcoinok: Ezek olyan kriptovaluták, amelyek értéke egy hagyományos valuta vagy eszköz értékéhez van kötve, például az amerikai dollárhoz. Példák erre a Tether (USDT) és az USD Coin (USDC). Céljuk a volatilitás csökkentése.
4. NFT-k (Non-Fungible Tokens): Ezek egyedi digitális eszközök, amelyek tulajdonjogot biztosítanak digitális vagy fizikai tárgyakhoz, mint például műalkotásokhoz vagy gyűjthető tárgyakhoz. Az NFT-ket gyakran használják a művészeti és szórakoztatóiparban.
5. DeFi (Decentralized Finance) eszközök: Ezek olyan pénzügyi alkalmazások, amelyek blokklánc technológián alapulnak és céljuk a hagyományos pénzügyi rendszerek decentralizálása. Ide tartoznak például a decentralizált hitelezési platformok és a decentralizált tőzsdék.

A kriptoeszközök piaci bővülése

A világon jelenleg több mint 25.000 különböző kriptoeszköz létezik, és ez a szám évről évre folyamatosan növekszik. A korábbi évek néhány ezres kínálata mára sokszorosára bővült, mivel a blokklánc-alapú projektek, tokenizációs megoldások és decentralizált pénzügyi alkalmazások robbanásszerűen terjednek. Ezek közül sok altcoin, amelyek a Bitcoin alternatívái, és különböző célokra és felhasználási esetekre lettek tervezve.

Kriptoautomaták Magyarországon

Megemlítendő, hogy léteznek kriptoeszköz automaták, és Magyarországon is találhatóak ilyenek. Ezeket az automatákat gyakran Bitcoin ATM-eknek (BTM) nevezik, és lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy készpénzért vagy bankkártyával kriptovalutákat vásároljanak, illetve eladjanak. Míg néhány éve még csak néhány ilyen automata működött, ma már több mint 60 található Magyarországon, és számuk évről évre emelkedik. A legtöbb továbbra is Budapesten koncentrálódik, de vidéki nagyvárosokban is egyre több érhető el.

Az adózási komplexitás háttere

A fenti rövid kriptoeszköz ismertetőnek a célja mindössze annyi volt, hogy lássuk miért bonyolult ezen eszközök adózási és számviteli kezelése, hiszen pl. áfa szempontjából bizonyos kriptoeszköz ügyletek áfa fizetési kötelezettséget keletkeztetnek, míg más ügyletek esetén nem merül fel áfa kötelezettség. 

Áfakezelés és az uniós joggyakorlat

Az áfakezelés szempontjából kiemelt jelentőségű az Európai Unió Bíróságának C-264/14. sz. (Hedqvist) ítélete, amely a Bitcoin–fiat pénz közötti váltást pénzügyi szolgáltatásként, áfamentes ügyletként értelmezte. A magyar áfa-szabályozás is ezt a gyakorlatot követi a kriptovaluta–fiat átváltások megítélésénél.

A kriptoeszközök és az szja

Jelen cikk terjedelmére tekintettel elsősorban a legtöbbeket érintő, személyi jövedelemadózást érintő kérdéskört vizsgáljuk meg részletesebben.

A személyi jövedelemadózás szempontjából a 2022. év mondható vízválasztónak, amikor is a kriptoeszközök adózása alapvetően változott meg a nem egyéni vállalkozóként jövedelmet szerző magánszemélyek esetén. A jogalkotó felismerte, hogy a 2021-ig történt jövedelemszerzési forma szerinti megkülönböztetésnek nincsen igazán relevanciája, azaz a kriptoeszközök bányászatából származó bevétel önálló tevékenységből származó jövedelemként, a kriptoeszköz kereskedelemből származó bevétel egyéb jövedelemként történő megkülönböztetése indokolatlan.

2022-től tehát a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelmeket az Szja. tv. 67/C. §-a önálló jövedelemkategóriaként nevesíti a tőkejövedelmek között. 2022-től már egységesen kezelendő a kriptoeszköz bányászat, kereskedelem, befektetés és ellenértékként történő megszerzés is. További fontos változás, hogy 2022-től elkülönülten adózó jövedelemnek minősül a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem és e jövedelmet a magánszemélyek esetén kizárólag személyi jövedelemadó terheli.

Szintén a 67/C. § definiálja a kriptoeszköz fogalmát. E szerint kriptoeszköznek minősül az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható. Látható, hogy az Szja. tv. pontos definíciót nem ad a kriptoeszközök vonatkozásában, így mindazok a kriptoeszközök, amelyeket jelen cikkünk elején felsoroltunk, beleérthetők a kriptoeszközök fogalmába.

Mikor keletkezik adóköteles ügylet?

Mivel számos fórumon, hírlevélben tévesen szerepel, ezért fontos tisztázni, hogy adóköteles ügylet kizárólag akkor keletkezik, ha a kriptoeszközünk a virtuális teret „elhagyja”, például mert a bitcoinunkat átváltjuk euróra, vagy bitcoinnal vásárolunk meg egy kávéfőzőt. Azaz amennyiben a bitcoint egy másik kriptoeszközre cseréljük, még nem keletkezik adóköteles ügylet.

Adókiegyenlítés lehetősége

A kedvező adókulcson kívül az Szja. tv. egy szintén előnyös lehetőséget biztosít a kriptoeszközökből jövedelemmel rendelkezőknek, ez pedig nem más, mint az adókiegyenlítés intézménye. Ez a lehetőség nem újkeletű a személyi jövedelemadózásban, hiszen az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek esetén is hasonló, de nem egyező megoldással találkozunk. Ennek lényege, hogy 2022-től lehetőség van az adóévben vagy az azt megelőző két évben keletkező veszteség figyelembe vételére a jövedelem megállapításánál. 2026. január 1-jétől, megszűnik ez a kétéves időbeli korlát és egy jóval kedvezőbb szabályozás váltja fel. A magánszemély a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletekből származó vesztesége „adókiegyenlítésként” időbeli korlát nélkül érvényesíthető feltéve, hogy a megfelelő nyilvántartást vezeti. Az új szabályt már a 2025. adóévről benyújtott bevallásban lehet először alkalmazni, így a korábbi évek veszteségei is hosszabb távon hasznosíthatók, amennyiben azok adótartalma még nem került érvényesítésre. Ezáltal a kriptoeszközök adózása egyértelműen kedvezővé válik, pl. egy banki kamatjövedelemmel szemben. 

Nyilvántartás és jövedelemszámítás

A jövedelem megállapításához célszerű részletes analitikát vezetni, illetve érdemes figyelembe venni, hogy az szja bevallást forintban kell készíteni, ezért az analitikában a megfelelő árfolyamok rögzítése is elengedhetetlen. A kriptoeszközökből származó bevételekkel szemben lehetőség van a tárgyévi igazolt kiadások (pl. kriptoeszköz vásárlás költsége, bányászattal összefüggő ráfordítások, stb.) figyelembe vételére is, amelyeket az analitikában szintén rögzíteni szükséges. Megjegyzendő, hogy hasonlóan más tőkejövedelmekhez, a kriptoeszközökből származó jövedelem esetén sincsen mód adókedvezmények figyelembevételére.

További adózási és számviteli kérdések

A kriptoeszközök adózásával kapcsolatban az Szja. tv. további részletszabályokat is tartalmaz.

A fentieken kívül a kriptoeszközök adózásával kapcsolatban azonban nemcsak a személyi jövedelemadó, hanem más adónemek is érintettek, legfőképpen az áfa kezelés lehet érdekes, társaságok esetén számviteli kérdések is felmerülnek. 

Szabályozási változások

2025–2026-ban a szabályozási környezet is jelentősen átalakult. A kriptoeszköz-szolgáltatókra 2026. január 1-jétől új, részletes adatszolgáltatási kötelezettségek vonatkoznak a NAV felé, amelyek a DAC8 uniós irányelv hazai átültetéséhez kapcsolódnak, és érdemben növelik a kriptoügyletek transzparenciáját. Ezzel párhuzamosan az Európai Unió szintjén a MiCA-rendelet (Markets in Crypto-Assets) fokozatosan hatályba lép, amely a kriptoeszköz-kibocsátókra és -szolgáltatókra vonatkozó prudenciális, fogyasztóvédelmi és engedélyezési kereteket egységesíti; a magyar szabályozás – a kriptoeszközök fogalmának és adójogi kezelésének kialakításakor – ehhez az uniós keretrendszerhez igazodik. A hazai kriptoszabályozás fejlődése így már nemcsak az Szja. tv. és az Áfa tv. módosításain keresztül, hanem az EU-szintű pénzügyi szabályozásba való illeszkedésen keresztül is formálja a piacot, ami 2026-ban a kriptopiac szereplői számára érezhetően „új pályát” jelent.

Összegzés – Új korszak a kriptoadózásban

A kriptoeszközök adózása és szabályozása tehát 2026-ban új korszakba lépett. A DAC8, a MiCA és a hazai jogszabály-módosítások együtt olyan keretrendszert hoznak létre, amely egyszerre biztosítja a piac átláthatóságát és a befektetők védelmét. A következő években a kriptoeszközök szerepe tovább erősödik, ezért különösen fontos, hogy a magánszemélyek és vállalkozások naprakész ismeretekkel rendelkezzenek az adózási és jogi követelményekről.

***

5percAdó ajánló

Ha szeretnél eligazodni a kriptoeszközök adózásának aktuális szabályaiban és a 2026-os vátozások gyakorlati kérdéseiben, akkor vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Kriptoeszközök adózásáról dióhéjban című online konferenciáján 2026.04.30-án, ahol Germán Gábor közérthetően mutatja be a legfontosabb tudnivalókat.