A társaságok életében – elsősorban természetesen a naptári évesek esetében – ez az időszak jellemzően az előző üzleti év zárása jegyében telik, amely magába foglalja az éves adók elszámolását is. Habár a társasági adó bevallás határideje még messze van, de mivel az adókalkuláció a beszámoló része, így az audit során is előkerül. A nagy hajtásban azonban kevesen gondolnak arra, hogy a társasági adó levezetése több is lehet, mint kötelező adminisztráció, azaz pusztán az adókötelezettség levezetése. A Magyarországon hatályos 9%-os adókulcs ugyan nemzetközi összehasonlításban is meglehetősen alacsony, a társasági adó összege azonban jelentős mértékben csökkenthető azáltal, ha a Társaság ismeri és él is a különböző adóalap csökkentési lehetőségekkel, és nem csak az előző évi rutin alapján állítja össze az adóbevallását. Egy gondosan elkészített adókalkuláció a felmerülő esetleges adókockázatokat is kezeli, míg egy hibás bevallás hosszú távon jelentős többletköltséget eredményezhet, pedig a jelenlegi pandémiás időszakban minden forint számít. Nem beszélve arról a jelentős többlet adóteherről, amelyet sokan az elvárt adó szabályai miatt – esetenként szükségtelenül – fizetnek, miközben a tényleges adóalap szerint lényegesen kevesebb lenne az adójuk.

Gondolatébresztőnek összegyűjtöttünk és kiemeltünk néhányat azon adóalap módosító tételek közül, melyeket érdemes átgondolni a társasági adó kalkuláció összeállításakor.

Tudja-e például, hogy amennyiben az adóévet követő négy éven belül beruházást tervez, akkor érdemes fejlesztési tartalékot lekötni, mert az eredménytartalékba átvezetett lekötött tartalék összege legfeljebb az adózás előtti eredmény mértékében csökkenti az adóalapot? Már 2020-ban is alkalmazható az a kedvező szabály, miszerint megszűnt a korábbi 10 milliárd forintos korlát. Jóllehet a fejlesztési tartalék miatti adóalap csökkentés nem végleges, csak átmeneti kedvezmény, hiszen a későbbiekben már nem számolható el értékcsökkenés a fejlesztési tartalék terhére beszerzett eszközök vonatkozásában (ún. előrehozott értékcsökkenés elszámolásként működik), a cash-flow előny azonban még mindig jelentős lehet.

Tudja-e, hogy 2020-ban már nem kell a korábbi alultőkésítési szabályokkal számolnia? A helyébe lépett, európai uniós ATAD Irányelven alapuló kamatlevonási korlátozás már lényegesen kevesebb gazdasági társaságot érint. Lényegében csak azoknak kell foglalkozniuk ezzel a szabállyal, akiknél a nettó finanszírozási költség meghaladja a 939.810.000 forintban megállapított értékhatárt, és esetükben is csak azoknak kell adóalap növeléssel számolni, akiknél a nettó finanszírozási költség az EBITDA 30%-át is meghaladja.

Tudja-e, hogy a fizetési határidőt követő 365 napon belül ki nem egyenlített követelésekre vonatkozóan a követelés bekerülési értékének 20%-a levonható az adóalapból – megfelelő nyilvántartás vezetése mellett – akkor is, ha még nem igazolható azok társasági adó szempontú teljes levonásához szükséges behajthatatlanság ténye? Ezzel, évek alatt, az adóalapban csöpögtetve, már a számviteli leírást megelőzően elszámolhatóvá válnak a kétes követelések.

Átgondolta-e, hogy a korábban megállapított társasági adó szerinti értékcsökkenés elszámolásánál lehet-e kedvezőbb az alkalmazott értékcsökkenési leírás? A társasági adóban több eszköz esetében is lehetőség van gyorsított leírásra (pl. a korábban még használatba nem vett, egyébként 33 vagy 14,5 százalékos kulcs alá tartozó eszközök, illetve szellemi termékek, kísérleti fejlesztések esetében alkalmazható 50 százalékos értékcsökkenési leírás). Ez szintén átmeneti, nem végleges kedvezmény, de a megváltozott körülmények között talán érdemes most változtatni a gyakorlaton, hiszen a Társasági adótörvény vonatkozó előírása szerint, ha egy eszközre több értékcsökkenési kulcs is választható, akkor a döntés joga a társaságot illeti.

Tudja-e, hogy akár 2020-ra is alkalmazhatja a Számviteli törvény 2021-től hatályos azon változását, amely szerint (az értékesítések, vagy egyéb célból szükségessé váló) tárgyi eszköz és/vagy immateriális jószág kivezetéseket 2021-ben már nettó módon kell könyvelni? Miért is jó ez 2020-ban? Mert a nettó kivezetés miatt az elvárt jövedelem-(nyereség) minimum lényegesen kisebb, így – amennyiben elvárt jövedelemszint alapján fizet adót, és az eszköz kivezetés értéke jelentős – ez a technikai jellegű számviteli, könyvelési lépés akár adómegtakarítást is eredményezhet.

Ha minimumadó szerint fizet társasági adót, belegondolt-e abba, hogy mennyivel kevesebb társasági adót kellene fizetnie, ha mindezt a tényleges, számított adóalap szerint tenné? Tudja-e, hogy amennyiben a veszteség elszámolása gazdaságilag és számvitelileg indokolt, a költségelszámolás megfelelő, valamint a transzferárak is rendben vannak a Társaságnál, akkor – akár egy megnyugtató adótanácsadói közreműködési díj vállalás után is – jelentős adóterhet takaríthat meg? A minimumadó szerinti adófizetés nem kötelezettség, hanem választás kérdése, és 2018 óta nem is vonz automatikus adóellenőrzést maga után.

A 2020-as üzleti évet közel 330 forintos EUR árfolyammal kezdtük, és 365 forint felett zártuk, ami 10%-ot meghaladó, jelentős árfolyamkülönbözetet eredményez. Sok társaság éppen azért kerül a 2020-as üzleti évben – a Covid üzleti hatásain túl – olyan helyzetbe, hogy a minimumadó alkalmazása felmerül, mert a pénzügyi eredmény elviszi a megtermelt üzemi szintű eredményt. Ebben az esetben még fontosabb, hogy körültekintően döntsön, és ne fizessen több adót, ha az nem szükséges.

A jelentős árfolyamváltozás előtérbe helyezheti a nem realizált árfolyamnyereséghez kapcsolódó kedvezményeket. A forint leértékelődése számottevő mértékű árfolyamnyereséget is eredményezhet azon üzleti vállalkozások esetében, melyeknél például a devizás befektetett pénzügyi eszköz vagy devizás követelés jelentős értéket képvisel. Akiket ez érint, jó, ha tudják, hogy bizonyos esetekben, az adózó döntése alapján kivehető az adóalapból a kizárólag a fedezeti ügylettel nem fedezett, befektetett pénzügyi eszközökhöz, illetve hosszú távú kötelezettségekhez kapcsolódó (nem realizált) árfolyamnyereség. Fontos persze tudni, hogy – ha emellett dönt a Társaság, akkor – a módosító tételt minden érintett eszköz esetében alkalmaznia kell, azaz az ellentétes előjelű változásokat is (amelyek az adóalapot növelik). Az alkalmazásról minden évben külön dönthet a Társaság, de mivel döntéshez kötött, így utólag, önellenőrzéssel már nem vehető figyelembe. Emellett megfelelő nyilvántartást is kell vezetnie, mivel ez nem egy végleges adóalap kedvezmény, az eszköz kivezetésekor az adóalapban ugyanis rendeznie kell a különbözeteket. Emiatt az adóalap csökkentő tétel alkalmazása különös körültekintést igényel.

A Társasági adótörvény több, kisebb és jelentősebb adóalap kedvezményt tartalmaz, úgymint a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó jelentős kedvezmények; jogdíjból származó nyereséghez, illetve start-up vállalkozásokba történő befektetésekhez kapcsolódó kedvezmény; megváltozott munkaképességűek és/vagy szakmunkástanulók foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmények, adományok, elektromos töltőállomáshoz kapcsolódó kedvezmények, műemléki ingatlan karbantartásához kapcsolódó adóalapcsökkentés, stb. Ismeri-e, alkalmazza-e a különböző adóalap csökkentő kedvezményeket? Esetleg ismeri, pusztán nem biztos abban, hogy az Ön Társasága megfelel a kedvezmények feltételeinek?

Tudja-e, hogy bírság jellegű tételekkel nem minden esetben kell növelnie az adóalapot? Üzleti partnerek esetében felmerülő kötbér, kártérítés összegek levonhatóak az adóalapból, még ha ugyanazon egyéb ráfordítás főkönyvi számon is szerepelnek, mint az adóalapnövelő bírságok. Az önellenőrzési pótlék szintén elismert költség, így érdemes a főkönyvi kartont ilyen szemmel is átnézni.

Ne felejtsük el, hogy a kapott osztalék az esetek zömében szintén kivehető az adóalapból, ami rutin kalkuláció készítése esetében – ha például az osztalék bevétel elszámolás nem rendszeres a Társaság életében – esetleg kimaradhat.

A jelentős árfolyamváltozás előtérbe helyezheti a nem realizált árfolyamnyereséghez kapcsolódó kedvezményeket. A forint leértékelődése számottevő mértékű árfolyamnyereséget is eredményezhet azon üzleti vállalkozások esetében, melyeknél például a devizás befektetett pénzügyi eszköz vagy devizás követelés jelentős értéket képvisel. Akiket ez érint, jó, ha tudják, hogy bizonyos esetekben, az adózó döntése alapján kivehető az adóalapból a kizárólag a fedezeti ügylettel nem fedezett, befektetett pénzügyi eszközökhöz, illetve hosszú távú kötelezettségekhez kapcsolódó (nem realizált) árfolyamnyereség. Fontos persze tudni, hogy – ha emellett dönt a Társaság, akkor – a módosító tételt minden érintett eszköz esetében alkalmaznia kell, azaz az ellentétes előjelű változásokat is (amelyek az adóalapot növelik). Az alkalmazásról minden évben külön dönthet a Társaság, de mivel döntéshez kötött, így utólag, önellenőrzéssel már nem vehető figyelembe. Emellett megfelelő nyilvántartást is kell vezetnie, mivel ez nem egy végleges adóalap kedvezmény, az eszköz kivezetésekor az adóalapban ugyanis rendeznie kell a különbözeteket. Emiatt az adóalap csökkentő tétel alkalmazása különös körültekintést igényel.

A Társasági adótörvény több, kisebb és jelentősebb adóalap kedvezményt tartalmaz, úgymint a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó jelentős kedvezmények; jogdíjból származó nyereséghez, illetve start-up vállalkozásokba történő befektetésekhez kapcsolódó kedvezmény; megváltozott munkaképességűek és/vagy szakmunkástanulók foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmények, adományok, elektromos töltőállomáshoz kapcsolódó kedvezmények, műemléki ingatlan karbantartásához kapcsolódó adóalapcsökkentés, stb. Ismeri-e, alkalmazza-e a különböző adóalap csökkentő kedvezményeket? Esetleg ismeri, pusztán nem biztos abban, hogy az Ön Társasága megfelel a kedvezmények feltételeinek?

Tudja-e, hogy bírság jellegű tételekkel nem minden esetben kell növelnie az adóalapot? Üzleti partnerek esetében felmerülő kötbér, kártérítés összegek levonhatóak az adóalapból, még ha ugyanazon egyéb ráfordítás főkönyvi számon is szerepelnek, mint az adóalapnövelő bírságok. Az önellenőrzési pótlék szintén elismert költség, így érdemes a főkönyvi kartont ilyen szemmel is átnézni.

Ne felejtsük el, hogy a kapott osztalék az esetek zömében szintén kivehető az adóalapból, ami rutin kalkuláció készítése esetében – ha például az osztalék bevétel elszámolás nem rendszeres a Társaság életében – esetleg kimaradhat.

Mindezek csak példák arra, hogy mi minden merülhet fel, amire esetleg nem is gondolunk. Az adóalap levezetés ráadásul csak az első lépés. A számított adó kockázatmentesen még tovább csökkenthető a sokak által ismert és alkalmazott filmalkotás és látvány-csapatsport támogatásról való rendelkezéssel, amely többlet támogatási költséget nem jelent, sőt az adózó jóváírásra is jogosulttá válik.

Érdemes ezeket a kedvezményeket átgondolni, és élni velük…

* * *

Jelentkezz a PENA UNIÓ Zrt. ÉLŐ Online közvetítésű konferenciáira és gyűjtsd kreditpontjaid>> Konferencianaptár