A civil szervezetek által létrehozott önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységek szabályainak értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban számos bizonytalanság és hiányosság tapasztalható a mai napig. Gyakran maguk az érintett civil szervezetek sincsenek tisztában azzal, hogy a fenntartásuk alatt áll egy származtatott jogi személy. Bár az utóbbi években megszaporodtak a jogi személyiségű szervezeti egységekkel kapcsolatos előírások is, ennek ellenére lenne még mit egyértelműsíteni és tovább szabályozni a „házuk táján”.

Amennyiben a civil szervezet fenntartásában létezik egy olyan intézmény, amely adószámmal rendelkezik, akkor szinte biztos, hogy jogi személyiségű szervezeti egységről van szó! Ilyen lehet például egy alapítvány által fenntartott iskola, vagy egy egyesület önállósult megyei szervezete. Ha nincs adószáma a szervezetnek, akkor sem biztos, hogy az nem minősül az származtatott jogi személynek. Sőt, lehet, hogy „csak” épp az adószám képzése maradt el, hiszen gazdasági tevékenység kizárólag adószám birtokában végezhető. A jogi személyiségű szervezeti egység önállóan gazdálkodik, tehát a tevékenységével kapcsolatban bevétele keletkezik, és nyilvánvalóan vannak kiadásai is!

Az, hogy egy ilyen szervezeti egység mekkora önállóságot kap a létrehozó “anya” szervezettől, általában belső szabályozás kérdése, szem előtt tartva a jogszabályi és egyéb előírásokat!

Amennyiben például közoktatási intézmény fenntartásáról van szó – melyhez állami normatíva igénylésére kerül sor, – akkor a normatívát a fenntartó kapja, aki annak összegét köteles haladéktalanul átutalni az általa fenntartott intézmény fizetési számlájára, így finanszírozva annak működését! Egy közoktatási intézménynek pedig biztosan van OM azonosítója – még akkor is, ha esetleg nem rendelkezik adószámmal, vagy éppen nincs tudomásunk róla -, melynek megléte az intézmény viszonylagos önállóságát sejteti, illetve követeli meg!

Minden származtatott jogi személyiségű szervezeti egység rendelkezik alapító okirattal – legalábbis valaha biztosan rendelkezett -, hiszen adószámot csak is így tudott kérni. Erre az alapító okiratra is vonatkozik a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) szabályainak való megfelelés, amennyiben az szükséges!

A származtatott jogi személyek beszámolóját immár 2014 óta letétbe kell helyezni, a fenntartóéval azonos szabályok mentén. Ahhoz, hogy a letétbe helyezés fennakadás nélkül történjen az OBH-nál, a származtatott jogi személyiségű szervezeti egységről tájékoztatni kell az illetékes törvényszéket, mégpedig a fenntartó alapító okiratának részeként. Erre a mellékletként való csatolás javasolt!

Az a tény, hogy ez a szervezeti egység nem jelenik meg a törvényszéki nyilvántartásokban, még nem mentesít a letétbehelyezési kötelezettség alól, így célszerű egyéb iratként becsatolni a származtatott jogi személyiségű szervezeti egység beszámolóját mindaddig, amíg a változások átvezetése az alapító okiraton, alapszabályon nem történik meg. Amennyiben nonprofit gazdasági társaság a fenntartó, úgy a kiegészítő melléklet részeként célszerű az érintett szervezeti egység beszámolóját feltölteni az OBR rendszeren keresztül!

A szervezeti egységek önállóan vezetik könyveiket, és önállóan teljesítik beszámoló készítési kötelezettségüket is. A beszámolót az intézmény vezetősége fogadja el, ugyanakkor a fenntartó felelőssége is, tekintettel arra, hogy a Ptk. szabályai szerint a fenntartó vagyoni felelősséggel tartozik az általa fenntartott szervezettel kapcsolatban.

A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016 (XII.28.) kormányrendelet (továbbiakban: kormányrendelet) most már egyértelműen kimondja, hogy ezek a jogi személyiségű szervezeti egységek hasonlóan kell, hogy vezessék könyveiket, mint fenntartóik. (Véleményem szerint ez eddig is egy logikus elvárás volt, de a szóban forgó kormányrendelet egyértelműsítette.)

Arra a kérdésre, hogy befolyásolja-e ezen szervezeti egység a fenntartó működését, a válasz egyértelműen igen. Ezért is nagyon fontos a számviteli és egyéb szabályzatok – így a szervezeti és működési szabályzat – megléte mindkét szervezetnél.

Hogyan vezessük a származtatott jogi személyek könyveit? Milyen számviteli feltételeknek kell megfelelni a fenntartó és az intézmény szintjén? Ezekre és ezekhez hasonló kérdésekre kaphatsz választ október 16-án a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó konferenciámon, ahol is a civil szervezetek számviteli és egyéb adózási kérdéseivel foglalkozunk. A konferenciára a mai napon még kedvezményesen az alábbi linken tudsz jelentkezni: Civilek a számvitel és adózás tengerén

Örömmel tájékoztatlak, hogy szakmai vezetésemmel útjára indult a Civil Klub! Ha még nem vagy klubtag és szívesen kipróbálnád a tagságot, akkor jelentkezz bátran! Kattints ide: Jelentkezés! Szeretettel várlak!