A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényünk (Tny.) a kezdetek óta tartalmazza, hogy kivételes méltányosságból a nyugdíjbiztosítási feladatokat ellátó szerv vezetője nyugdíjat állapíthat meg annak a személynek, aki arra egyébként nem jogosult, illetőleg lehetőség van arra, hogy egy meghatározott összeg alatti nyugellátást méltányosságból megemeljenek.

2012. előtt a rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíj is a Tny. hatálya alá tartozott, így kivételes méltányosságból az ilyen nyugdíj is megállapítható, illetve emelhető volt. 2012. január 1-jétől azonban rokkantsági nyugdíj megszűnt Magyarországon, aki korábban ilyen ellátásban részesült annak rokkantsági nyugdíját átalakították rokkantsági ellátássá, vagy újabban – a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényben (Mmtv.) meghatározott feltételek teljesítése esetén – rokkantsági ellátás állapítható meg. A rokkantsági ellátás azonban már nem nyugdíj (az egy az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott táppénzszerű ellátás), ezért arra már a Tny. méltányossági szabályai sem vonatkoznak.

2018. január 1-jétől azonban már lehetőség lesz a rokkantsági ellátás méltányosságból történő megállapítására is. Felhívjuk a figyelmet azonban arra, hogy egy már megállapított rokkantsági ellátás méltányosságból történő emelésére nem született szabály. Az Mmtv. 2018. január 1-jei hatállyal új 4/A. alcímmel: „A kivételes rokkantsági ellátás” címmel egészül ki.

E szerint:

Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén – az éves költségvetési törvényben meghatározott keretek között* – kivételes rokkantsági ellátás állapítható meg annak a megváltozott munkaképességű személynek,

a) akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 50 százalékos vagy kisebb mértékű,

b) akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,

c) akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmét az Mmtv.-ben meghatározott biztosítási idő hiánya miatt elutasító döntés véglegessé vált és e döntésben foglaltak szerint rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével,

d) aki keresőtevékenységet nem végez és

e) aki rendszeres pénzellátásban nem részesül.

* Erre a célra a 2018. évi költségvetés 150,0 millió forintot irányoz elő. Ez az ún. éves keretösszeg. Hasonló keretösszeg a kivételes nyugellátás megállapításánál is létezik, az itt szerzett tapasztalatok alapján javasolható, hogy az ilyen kérelmeket igyekezzünk az év első felére időzetni, mert év vége felé gyakran kimerül az!

Rokkantsági ellátásra egyébként az jogosult, aki megváltozott munkaképességű személy és a kérelem benyújtásakor a 15. életévét betöltötte, és akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (őket nevezzük megváltozott munkaképességű személynek), amennyiben a kérelem benyújtását megelőző

• 5 éven belül legalább 1095 napon át,
• 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy
• 15 éven belül legalább 3650 napon át

a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. §-a szerinti biztosított volt. Ehhez mérten az számíthat kivételes rokkantsági ellátásra, aki rendelkezik a fenti biztosítási idő legalább felével! A kivételes rokkantsági ellátás megállapítása során előnyben kell részesíteni azt a megváltozott munkaképességű személyt, aki a fentiekben meghatározott biztosítási idő legalább 90 százalékával rendelkezik.

A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem az előző c) pont szerinti döntés véglegessé válásától számított 6 hónapon belül nyújtható be. Amennyiben a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmet kizárólag arra tekintettel utasították el, hogy a keretösszeg kimerítésre került, a kérelem az elutasító döntés véglegessé válását követő naptári évben ismetelten benyújtható. A kivételes rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg.

A kivételes rokkantsági ellátás havi összege

Az ellátás havi összege a jogosultra irányadó (az egészségi állapottól függő) minősítési kategória szerint számított összeg 65 százaléka. A méltányossági jogkörben kiadott döntés ellen fellebbezésnek nincs helye, a döntés ellen indított közigazgatási perben kizárólag semmisségre lehet hivatkozni. A kivételes rokkantsági ellátásra egyebekben a rokkantsági ellátásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha az így megállapított ellátás összege nem is hatalmas ugyan, de egészségügyi szolgáltatásra az ellátásban részesülő ugyanúgy jogosult lesz, mint egy nyugdíjas. Kivételes rokkantsági ellátás esetén a felülvizsgálat során megállapított ellátási összeg állapotjavulás esetében sem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél. Állapotrosszabbodás esetén azonban a kivételes rokkantsági ellátás összegét az új minősítési kategóriának megfelelő összegben kell megállapítani.

Átmeneti szabályként került meghatározásra, miszerint ha a megváltozott munkaképességű személy ellátás iránti kérelmét a szükséges biztosítási idő hiánya miatt 2018. január 1-jét megelőzően utasították el, kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmét 2018. december 31-éig nyújthatja be, amennyiben persze rendelkezik az előírt biztosítási idő legalább felével. Ez esetben is érvényes szabály, miszerint ha a kérelmet kizárólag arra tekintettel utasították el, hogy az éves keretösszeg kimerült, akkor a kérelem a következő naptári évben ismételten benyújtható.

A méltányossági kérelmet ahhoz a szervhez kell benyújtanunk, amely egyébként a rokkantsági ellátás iránti igény elbírálására jogosult. Vagyis oda, ahol először elutasították az igényt a biztosítási idő hiánya miatt. Na, még ilyen szabályt?! Tudom, hogy nem vagyok jogosult, de az igényt be kell nyújtani, hogy azt elutasítsák, mert csak utána fordulhatok méltányossági kérelemmel a hatósághoz!

***

Találkozzunk idén is az Adóegyetemen! Értesülj első kézből a 2018. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseidet személyesen! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2018

10 konferencia teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyaga, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked!

Az Adóegyetem 2018 helyszínei és időpontjai 2017-ben:

Debrecen – december 4.- december 5.
Miskolc – december 4.- december 5.
Győr – december 7.- december 8.
Budapest II. – december 11.- december 12.
Szolnok – december 11.- december 12.
Budapest III. – 2018. január 9.- január 10.