2024. október 29-én került benyújtásra a Parlament elé az egyes adótörvények módosításáról szóló T/9724. számú törvényjavaslat, amely a várakozásokkal ellentétben…
Részletfizetést vagy halasztást kérjek?
Segítünk eldönteni!
Korábbi – témakezdő – írásunkban az adóhatósági eljárásokban elérhető fizetési kedvezményekre, a bennük rejlő lehetőségre – és egyáltalán e jogintézmény létezésére – kívántunk felhívni figyelmet. Ezúttal kicsit mélyebbre ásunk, hogy megvizsgáljuk és összehasonlítsuk az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) által meghatározott fizetési könnyítési (vagyis a tartozás átütemezésére irányuló) eljárások két típusát, a részletfizetést és a fizetési halasztást.
Az alábbiakban főbb vonalaiban áttekintjük, hogy mikor (milyen feltételek mellett) célszerű fizetési halasztásra, illetve részletfizetésre irányuló kérelmet benyújtani, ezt megelőzően azonban – mintegy alapvetésként – a fizetési könnyítési eljárások közös jellemzőivel, feltételeivel, és az idevágó jogi szabályozás legfontosabb rendelkezéseivel ismerkedünk meg.
Az Art. szerinti fizetési könnyítések jogszabályi hátterét alapvetően az adólejárási törvény 133. §-ában leírtak teremtik meg. Talán a legfontosabb szabály, aminek említése is első helyre kívánkozik, hogy nem minden adóhátralékra lehet fizetési könnyítést (azaz részletfizetést, vagy fizetési halasztást) kérni. Ez nem az adóhatóság, hanem a törvény szigora, az Art. 133. § (3) bekezdésében foglalt tiltó rendelkezések alapján ugyanis magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra, a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra, valamint a beszedett helyi adóra fizetési könnyítés nem engedélyezhető. Az előbb említett „főszabály” alól csak a magánszemélyek és az egyéni vállalkozók mentesülhetnek, de csak adósságrendezési (magáncsőd) eljárás során, illetve, ha igazolják, hogy a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló hitelszerződés, kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló kötelezettségei törlesztőrészleteinek megemelkedése vagy az ezzel érintett hitelszerződés felmondása aránytalanul súlyos megterhelést jelent számukra.
Most, hogy már tudjuk mi az, amire biztosan nem kaphatunk fizetési könnyítést, azt kell megvizsgálnunk, hogy a fizetési könnyítéssel átütemezhető tartozásunk kapcsán milyen feltételek fennállása (és igazolása) esetén számíthatunk kérelmünknek helyt adó adóhatósági döntésre. Az Art. (és az adóhatóság) e körben három feltétel együttes teljesülését várja el, melyek az alábbiak:
- a fizetési nehézségnek valósnak, továbbá olyannak kell lennie, amely miatt a tartozások azonnali vagy egyösszegű megfizetésére az adós nem képes, emellett
- igazolni kell, hogy a fizetési nehézség kialakulása a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá
- a fizetési nehézségnek átmeneti jellegűnek kell lennie, vagyis az adótartozás egy későbbi időpontban történő megfizetése valószínűsíthető.
A magánszemélyek, valamint a magánszemélynek nem minősülő adózók (jogi személyek vagy egyéb gazdálkodó szervezetek) között a törvény itt is különbséget tesz, bizonyos engedményeket biztosítva az előbbieknek. A magánszemélyek és egyéni vállalkozók esetében ugyanis – amennyiben az Art. 133. § (4) bekezdésében foglaltak teljesülnek – a felróhatóság vizsgálata nélkül is engedélyezhető a fizetési könnyítés.
Abban, hogy a fizetési könnyítési eljárásokban mi minősül felróható, vagy éppen az adott helyzetben elvárható magatartásnak, mikor tekinthető átmenetinek a fizetési nehézség, illetve miként lehet valószínűsíteni a tartozás későbbi megfizetését (hiszen ne felejtsük el, hogy kérelemre induló adóigazgatási eljárásokról van szó, ahol a méltányolható körülmények fennállását a kérelmezőnek kell igazolnia), az Art. maga nem ad eligazítást. A felsorolt fogalmak értelmezése, valamint a kapcsolódó adóhatósági joggyakorlat ismertetése egyenként is bőséges témát adna egy-egy terjedelmes szakmai cikk megíráshoz, éppen ezért itt és most ezek teljesség igényével történő bemutatására nem vállalkozhatok, de két, mindenki számára könnyen elérhető szakmai „segítségre” azért szeretném felhívni a figyelmet: az egyik a méltányossági jogkör gyakorlásáról, az adómérséklésről és a fizetési könnyítésről szóló 3014/2016. számú NAV útmutató, melynek 6. pontja taglalja részletesen a fizetési könnyítésre vonatkozó szabályokat; a másik a fizetési kedvezmények alapvető szabályairól értekező NAV információs füzet, amelynek legfrissebb (30-as számot viselő, 2017-es) kiadása 2017. január 25-e óta érhető el az adóhatóság hivatalos honlapján, és ami lényegében a már említett NAV útmutató fizetési kedvezményekkel kapcsolatos részeinek kivonata. Ezek tanulmányozása segítséget nyújthat a jogszabályi rendelkezések helyes értelmezésében, azok tartalommal való megtöltésében (a NAV útmutató például a felróhatóság körében exemplifikatív módon felsorolja, hogy általában mikor tekinthető az adózó magatartása felróhatónak, és mikor nem), de természetesen nem ad, és nem is adhat konkrét útmutatást minden élethelyzetre, így a sikeres fizetési könnyítési kérelem összeállítását nem lehet kizárólag ezen útmutatókban, információs füzetekben leírtakra alapozni.
Visszakanyarodva a fő témánkhoz, a fizetési könnyítési eljárásban tehát lehetőségünk van arra, hogy az esedékességkor meg nem fizetett adó részletekben, vagy halasztott időpontban történő megfizetésére terjesszünk elő kérelmet. Az Art. azon túl, hogy a fizetési könnyítésre irányuló kérelmek e két típusát megnevezi, nem definiálja ezeket a fogalmakat, és azt sem részletezi, hogy mikor melyik típusú kérelem benyújtásának lehet „létjogosultsága” (erre egyébiránt a már említett NAV útmutató, illetve a fizetési kedvezményi eljárásokkal foglalkozó NAV információs füzet sem tér ki). Ezt a kérelmezőnek kell tudnia megállapítani, mégpedig és elsősorban annak alapján, hogy melyik az a típusú kedvezmény, aminek feltételeit a jövőben teljesíteni (illetve e feltételek teljesítését az eljárás során valószínűsíteni) tudja. Ehhez szeretnék az alábbiakban némi fogódzkodót adni.
Részletfizetési kérelemmel alapvetően akkor célszerű élni, ha a kérelmező a hátralék havi egyenlő részletekben történő megfizetését vállalni tudja, és emellett a jövőbeni (a részlet futamideje alatti) fizetési kötelezettségeinek is folyamatosan eleget tud tenni. Pozitív döntésre a hatóság részéről értelemszerűen akkor lehet számítani, ha az előbbiek a fizetési könnyítésre irányuló eljárásban (elsősorban a kérelmező jövedelmi-vagyoni helyzete, illetve gazdálkodási mutatói alapján) valószínűsíthetőek. A fizetési könnyítésnél összegszerű korlát nincs, vagyis az egyéb jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén elméletileg bármekkora összegű hátralékra engedélyezhet az adóhatóság részletfizetést, a futamidő tekintetében viszont nem nyújtózkodhat sem a kérelmező, sem az adóhatóság akármeddig, hiszen az Art. ezeket a kedvezményeket az átmeneti fizetési nehézségek áthidalására biztosítja az adózóknak. A 3014/2016. NAV útmutató 76. pontja szerint a fizetési nehézség általában akkor tekinthető átmeneti jellegűnek, ha a tartozások és követelések, valamint az éves tervezett eredmény és a vagyoni helyzet egybevetése alapján a fizetési nehézség megszüntetése reálisan várható. A NAV aktuális (és töretlen) gyakorlata szerint az átmeneti jellegű fizetési nehézség „főszabály szerint” egy éven belül elhárítható likviditási problémát takar, ami a részletfizetési kérelem esetében 12 havi futamidőt jelent. Sokunk szerencséjére a valóságban az adóhatóság ettől megengedőbb és rugalmasabb; gyakorlati tapasztalataink alapján magánszemélyek esetében akár 36-48 havi, más gazdálkodóknál (gazdasági társaságoknál) akár 24 havi futamidejű részletfizetést is támogat, természetesen csak akkor, ha az erre irányuló kérelem kellően megalapozott. Érdemes tudni, hogy az adóhatóság a hozzá benyújtott kérelmen nem „terjeszkedhet túl”, tehát olyan kedvezményt, amit a kérelmező nem kért, nem is adhat. Ez igaz a részletfizetés futamidejére is, de csak annyiban, hogy a kérelemben szereplő futamidőnél hosszabb részletfizetést az adóhatóság nem engedélyezhet, még akkor sem, ha egyébként annak feltételei adottak, ugyanakkor a kért futamidőnél rövidebb részletfizetést megállapíthat, amennyiben az eljárás során megvizsgált adatok alapján arra a következtetésre jut, hogy a tartozást ezen rövidebb idő alatt is teljesíteni tudja a kérelmező.
A fizetési halasztásra irányuló kérelem esetén a tartozás egy későbbi, előre meghatározott időpontban történő megfizetését vállalja a kérelmező, amit az adóhatóság csak akkor támogat, ha a fizetési könnyítés engedélyezéséhez szükséges egyéb feltételek teljesítése mellett a kérelmező (hitelt érdemlően, általában valamilyen okirattal, dokumentummal) valószínűsíteni tudja, hogy a halasztott időpontban az adótartozás maradéktalan megfizetését teljesíteni tudja. A fizetési halasztás alapja lehet például egy hosszabb fizetési határidejű vevőszámla, egy óvadékból felszabaduló pénzösszeg, vagy bármilyen pénzforrás, amely tekintetében pontosan meghatározható, hogy abból mikor és mekkora összegű pénzhez fogunk hozzájutni a jövőben. Bár a fizetési nehézség átmeneti jellegét a fizetési halasztás esetében sem lehet másként értelmezni, mint ahogy azt fentebb a részletfizetésnél már leírtuk, a tapasztalatunk mégis az, hogy a fizetési halasztási kérelmek esetében az adóhatóság csak kivételes esetben engedélyez 1 éven túli halasztást, illetve hosszabb távú és nagyobb összeget érintő halasztási kérelem teljesítéséhez legtöbbször valamilyen biztosíték (jelzálogjog, kezességvállalás) felajánlásához köti. Ennek érthető oka van, hiszen egyrészt fizetési halasztás engedélyezésével a költségvetés – a részletfizetéssel ellentétben – a halasztott időpontig nem jut bevételhez, másrészt a halasztás időtartama alatt – a pozitív döntéstől a halasztott fizetési időpontig – a kérelmező lényegében kikerül a NAV fizetési könnyítési szakterületének látóköréből, ezért egy hosszabb futamidejű fizetési halasztási kérelem engedélyezése általában magasabb költségvetési kockázattal jár, mint az ugyanekkora futamidejű részletfizetés. Ez a lényegi oka annak, hogy a részletfizetési kérelmek adóhatósági támogatottsága általában magasabb, mint az egyébként is ritkább halasztási kérelmeké.
* * *
Amennyiben részletesebben is érdekel a fizetési kedvezmények jogintézménye, vagy csak bizonytalan vagy az elérésükhöz vezető útban, de szeretnéd kiaknázni a bennük rejlő lehetőségeket, akkor jelentkezz a mai napon kedvezményesen A sikeres adómérséklési, részletfizetési és halasztási kérelem összeállítása a gyakorlatban címmel 2017. április 3-án a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet.
Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!
Értékelés, hozzászólás