Cikksorozatunk előző részében az őszi adócsomag szociális hozzájárulási adót érintő várható változásait kezdtük el feldolgozni a T/2931 számú törvényjavaslat tükrében.

Az adókedvezmények körében – és azon túl is – azóta újabb kiegészítő és módosító jellegű javaslatok láttak napvilágot, amelyeket az Országgyűlés 2018. november 13-án el is fogadott (egységes szerkezetű adócsomag: T/2931/14).

Adókedvezményeket érintő változások

Az egyik módosítás a legutóbbi írásunkban részletezett kutató-fejlesztő foglalkoztatása után érvényesíthető célzott adókedvezmény átmeneti rendelkezéseihez kapcsolódik. Az eredeti elképzelések szerint ugyanis a kedvezményt jelenlegi formájában a kifizető a 2018. évben kezdődő üzleti évéről benyújtott társasági adóbevallása alapján az üzleti év első napján hatályos rendelkezések szerint érvényesíthette volna. Az elfogadott javaslat ezt a rendelkezést annyiban pontosította, hogy az üzleti évtől függetlenül lenne érvényesíthető az igénybe vehető adókedvezmény a 2018. december 31-én hatályos szabályok szerint – másképpen fogalmazva a kedvezmény jelenlegi formájában az érvényesítésének első hónapjától számított 12 hónapig vehető igénybe, tehát az akár átcsúszhat a jövő évre is.

Korábbi írásunkban foglalkoztunk a jövőre hatályba lépő szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) egyik újdonságaként megjelenő munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény szabályaival. A már elfogadott törvény alapján munkaerő-piacra lépőnek minősül az, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal. A pontosítás értelmében biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alatt nemcsak kizárólag a munkaviszony, hanem az egyéni és társas vállalkozói jogviszony is értendő.

Jogtechnikai pontosításként került a módosító javaslatba a kisvállalati adóban (kiva) alkalmazott kedvezményezett foglalkoztatottakra vonatkozó rendelkezések és a Szocho tv. által szabályozott adókedvezmények összefésülése. A jelenleg hatályos szocho szabályok szerinti kedvezményezetti kör jóval tágabb, mint a kiva törvény szerinti kedvezményezettek. A kiva szerinti személy jellegű ráfordítások összegének megállapításakor ugyanis kizárólag a Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében nyújtott szocho kedvezmények vehetők figyelembe a kisvállalati adóban adóalap-csökkentő tételként. A szocho kedvezmények körének jövő évi szűkítésével egyidejűleg – a közfoglalkoztatottakra vonatkozó rendelkezések kivételével – valamennyi szocho kedvezmény érvényesíthető lesz a kiva rendszerében is, ide értve a jövő évtől átalakuló kutató-fejlesztő munkavállaló foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezményt is.

Az őszi adócsomagban jelentek meg először a védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény jövő évi bevezetésének szabályai. Az eredeti javaslat értelmében a kedvezményt azon munkáltatók vehetik igénybe, amelyek olyan személyt foglalkoztatnak, aki a felmentését (felmondását) közvetlenül megelőzően közszolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban dolgozott és a felmentése napján betöltötte a 60. életévét. A kedvezmény egyenlő a minimálbér négyszerese után a szociális hozzájárulási adó mértékével megállapított összeggel. Azaz a munkáltató mentesülne a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás alól a minimálbér négyszereséig. A kedvezményt az érintett munkavállalóra vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig terjedő adómegállapítási időszakig lehet érvényesíteni. A kedvezmény érvényesítéséhez egy igazolásra lenne szükség, melyet a természetes személyt elbocsájtó munkáltató (azaz a létszámcsökkentést végrehajtó szerv) – a foglalkoztatási jogviszony megszűnésének napját is feltüntetve – állít ki. Ezen igazolás munkáltató részére történő átadása szükséges a kedvezmény érvényesítéséhez. A kedvezmény érvényesítését elősegíti, hogy a létszámcsökkentést végrehajtó szervek adatot szolgáltatnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, amely ezen adatszolgáltatás alapján az érintett munkavállaló új, kedvezménnyel érintett foglalkoztatóját elektronikuson értesíti a kedvezmény igénybevételének lehetőségéről – egy újabb adózó barát lépés az adóhivatal részéről.

A legújabb módosítás több helyen is pontosítja a védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény szabályait. Az egyik ilyen pontosítás, hogy az adókedvezmény igénybevételének feltételéül szolgáló igazolást elegendő mindössze bemutatni a kifizető részére, továbbá a foglalkoztatói igazolás kiállítására vonatkozó szabályok annyiban kerülnek egyértelműsítésre, hogy azt a jogviszony megszűnése napjáig köteles kiállítani a létszámcsökkentést végrehajtó szerv. A módosítással a kedvezmény nem az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig, hanem addig érvényesíthető, amíg a kedvezménnyel érintett személy nem minősül a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerint saját jogú nyugdíjasnak. A Tbj. 4. § f) pontja értelmében saját jogú nyugdíjasnak minősül az a természetes személy, aki

• a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
• a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül.

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy amennyiben az érintett munkavállaló eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, ugyanakkor a saját jogú nyugellátás megállapítását nem kéri, akkor a kedvezmény továbbra is érvényesíthető.

Pontosításra kerültek továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztató felé történő értesítési kötelezettségének szabályai is, melynek értelmében az állami adó- és vámhatóság a létszámcsökkentést végrehajtó szerv adatszolgáltatása alapján az adózás rendjéről szóló törvény szerinti biztosítotti bejelentés megtételét követően, hivatalból, a foglalkoztatás kezdő időpontját követő hónap 10. napjáig, az érintett személyt foglalkoztató kifizetőt elektronikus kapcsolattartás útján értesíti a kedvezmény igénybevételének lehetőségéről. A módosító javaslat rögzíti, hogy újabb munkaviszony létesítése esetén is megilleti az új foglalkoztatót a kedvezmény az érvényesítésre nyitva álló időtartamig.

Egyéb kiegészítő jellegű rendelkezések és pontosítások

Az őszi adócsomag a 2019. január 1-jétől hatályba lépő új Szocho tv. rendelkezéseit több ponton is módosítja a szociális hozzájárulási adó kedvezmények körén túl.

Az egyik ilyen módosítás a kiküldöttek szocho fizetési kötelezettségéhez kapcsolódik, összhangban a Tbj. szabályokkal. A módosítás értelmében adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától. Ha tehát a biztosított – függetlenül attól, hogy Tbj. szerinti belföldi vagy külföldi személyről van szó – olyan időszakra tekintettel szerez járulékalapot képező jövedelmet, amely időszakban biztosított volt Magyarországon, a jövedelme után az szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetni, tekintet nélkül arra, hogy a kifizetés időpontjában már más országban biztosított.

Az értelmező rendelkezések köre is kiegészül a külföldi kiküldetés esetén az alapbér meghatározásával. Ennek értelmében külföldi kiküldetés esetén alapbérnek minősül az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér.

A tőkejövedelmeket illetően is pontosításra kerül az adófizetési kötelezettségek köre, melynek értelmében az ilyen típusú külön adózó jövedelmek kizárólag azon része adóztatható belföldön, amely a magyar szabályok szerint személyi jövedelemadó köteles.

Az adófizetésre kötelezett személyek vonatkozásában is tartalmaz pontosító jellegű rendelkezéseket a törvényjavaslat, mely szerint a külföldi kifizetőtől a Tbj. szerint járulékalapot nem képező jövedelem utáni adókötelezettséget a természetes személy köteles teljesíteni. Egyértelműsíti a tervezet, hogy a kirendelés alapján foglalkoztató személy teljesíti az adófizetési kötelezettséget, amennyiben megállapodott a kirendelés elrendelőjével arról, hogy a természetes személy foglalkoztatásához kapcsolódó munkabért és közterheket ő fizeti.

Jogharmonizációs célú pontosítást szolgál az a rendelkezés, mely szerint Tbj. szerint külföldinek minősülő személyek esetében nem képez adóalapot a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, és a kamatkedvezményből származó jövedelem. A másik ilyen célú pontosítás, hogy a 36 órás foglalkoztatás meghatározásánál az egyidejűleg fennálló több munkaviszonyt össze kell számítani. Míg az előbbi rendelkezés az eho törvény kivezetésből fakadó jogharmonizáció, addig ez utóbbi a járulékszabályokkal való összhangot kívánja megteremteni.

* * *

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >> Jelentkezem