Mai írásunkban folytatjuk a T/13258. számú törvényjavaslat (továbbiakban: javaslat) feldolgozását az általános forgalmi adót (Áfa) érintő izgalmasabb változásokkal.

E-kereskedelem áfa szabályozása 2021. július 1-jétől

A hagyományos kereskedelmi üzleti modellre épülő a vám és áfaszabályok az e-kereskedelem robbanásszerű növekedésével az uniós hozzáadott-értékadó (HÉA) szabályozást is nagy kihívások elé állították az utóbbi években. Éppen emiatt „közösségi” szinten is egyre sürgetőbbé vált a HÉA-mentességre, az elektronikus felületekre (piactér, platform) vonatkozó rendelkezések, továbbá az elektronikus felületekre vonatkozó intézkedések, valamint az egyablakos ügyintézés alkalmazási körére vonatkozó szabályok újragondolása.

Jogharmonizációs kötelezettségünkből fakadóan a javaslat a HÉA-Irányelv, a HÉA-mentességre vonatkozó Irányelv módosításait ülteti át a hazai áfa-szabályozásba.

Kisértékű import küldemények áfa mentességének eltörlése

A jelenleg hatályos szabályok szerint az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 94. § (1) bekezdés c) pontja alapján mentes az adó alól a Vámmentességi-rendelet II. címének V. fejezete alatt szabályozott termék (termékek) importja, ha annak (azok) összértéke nem haladja meg a 22 eurónak megfelelő pénzösszeget.

A javaslat értelmében 2021. július 1-jétől – az eredetileg tervezett január 1-je helyett – a 22 eurónál kisebb értékű, harmadik országból érkező küldemények áfamentessége megszűnik, ezáltal hatályát veszíti a fent hivatkozott rendelkezés. A változás az új import rendszer bevetésének köszönhető, amely összhangban áll az áfa rendeltetési elvének alkalmazására vonatkozó kötelezettségvállalással.

Ezekre az árukra a jövőben ún. csökkentett adattartalmú vám-árunyilatkozatot kell majd benyújtani. Gyakorlatileg ettől az időponttól – az az áfafizetés a 150 eurónál kisebb értékű küldemények importjánál egységes lesz, azaz minden behozott termék után – értékhatártól függetlenül – áfát kell fizetni. A 150 eurós értékhatár vámmentességi szabályai nem változnak.

Rendszerek, különös szabályok

A hatályos áfa szabályozás értelmében távértékesítésről akkor beszélünk, amikor magánszemélyek vásárolnak terméket egy másik közösségi tagállambeli – vagy akár harmadik országbeli – adóalanytól úgy, hogy azt közvetlenül kiszállítják számára.  Ilyen esetben a termékértékesítés helye határozza meg, hogy az adózási kötelezettséget melyik államban kell teljesíteni.

A javaslat az Áfa tv. jelenleg hatályos termék értékesítése eseteit bővíti a közösségen belüli távértékesítés, valamint a harmadik államból importált termékek távértékesítésének eseteivel, egyúttal módosítja a teljesítési helyre vonatkozó különös szabályokat.

A javaslat értelmében Közösségen belüli távértékesítés esetén a termékértékesítés a termék rendeltetési tagállamában adóztatandó. Abban az esetben, ha a terméket harmadik államból vagy harmadik állam területével egy tekintet alá eső területről import küldeményként értékesítették távértékesítés keretében, figyelembe kell venni, hogy a termék két jogcímen is adóztatandó, egyrészt termékimport, másrészt import küldemény távértékesítése jogcímén. Az import küldemény távértékesítése esetében az adóztatás helye pedig részben attól függ, hogy a termék importja során az adóalany alkalmazza-e az ún. import egyablakos rendszert.

Továbbá adófizetésre kötelezetté teszi azokat az adóalany elektronikus felületeket (platform), amelyek más adóalany (értékesítő) által történő termék értékesítését segítik elő az elektronikus felület használatával. A javaslat értelmében, ha egy adóalany elektronikus felület, különösen piactér, platform, portál vagy más hasonló eszköz használata által harmadik államból 150 eurónak megfelelő pénzösszeget meg nem haladó belső értékű küldeményként importált termék távértékesítését segíti elő, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a terméknek a beszerzője és értékesítője is egyben. Szintén a termék beszerzőjének és egyben értékesítőjének kell tekinteni akkor is, ha a termék Közösség területén történő értékesítését segíti elő.

A javaslat továbbá szigorú nyilvántartási kötelezettséget ír elő az adóalany elektronikus felületek számára a Közösség területén közreműködésükkel nem adóalanyok részére teljesített ügyleteikre – ideértve a szolgáltatásnyújtásaikat is: nyilvántartásaik megőrzésére vonatkozóan 10 éves időintervallumot határoz meg.

Mivel meghatározott értékhatár felett a célországban kell megfizetni az áfát a távértékesítés teljesítésével kapcsolatban, ezért a bejelentkezéssel járó adminisztratív terheket megkönnyítendő különböző rendszerek bevezetését, bővítését tartalmazza a javaslat.

A Mini One Stop Shop (MOSS) rendszer kiterjesztése: One Stop Shop (OSS)

A jelenleg is létező egyablakos áfa-ügyintézési rendszer (MOSS) olyan fakultatív rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a regisztrált vállalkozás – a normál esetben több uniós országban is benyújtandó – áfa bevallását egyetlen EU-országban nyújtsa be. A MOSS rendszer használatára jelenleg a több uniós országban távközlési, televíziós és rádiós műsorszóró vagy digitális szolgáltatásokat nyújtó adóalany jogosult a magánszemélyek számára nyújtott szolgáltatásai tekintetében.

A javaslat értelmében ez az egyablakos rendszer kerül kiterjesztésre a Közösség tagállamában nem adóalany részére nyújtott valamennyi szolgáltatás, illetve Közösségen belüli távértékesítés utáni bevallási és adófizetési kötelezettség teljesítésére, melynek használatára egyébként nem kötelezi a jogalkotó az adózókat.

Import One Stop Shop (IOSS) rendszer bevezetése

A javaslat az IOSS rendszer bevezetésével teszi lehetővé, hogy az árut harmadik országból behozó gazdasági szereplőknek ne kelljen behozatalkor áfát fizetniük a távértékesítés után.

Az IOSS alapelve az, hogy a vevő az áfát a vételárral együtt megfizeti az elektronikus felületen – például online piactér, platform, portál –, így nem merül fel áfa fizetés, ha a vámmenteséget (150 euró) meg nem haladó távértékesítésről van szó és amennyiben – belföldi adóalanyok esetében jellemzően – ún. közvetítő megbízásával is jár. Ehhez azonban egy különleges áfaazonosítószám igénylésére van szükség.

Ezt a különleges áfa-azonosítószámot a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámárunyilatkozaton kell bejelenteni, amit a vámhatóság ellenőriz. Ha az áfa-azonosítószám érvényes, az illetékes vámhatóság (Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal) nem szabja ki az áfát a vámeljárásban.

Különös szabályozás („special arrangement” – SA)

A kisértékű import küldemények utáni import áfa megfizetésére vonatkozóan a javaslat értelmében a posták, gyorsposták, valamint egyéb, vámjogi képviselőként eljáró gazdálkodók egyszerűsítve fizethetik meg az áfát, ha nem használják az IOSS-t.

E különös szabályozást csak akkor lehet alkalmazni, ha a vámeljárás ugyanabban a tagállamban van, ahol a küldemény címzettje is. A különös szabályozás alkalmazásakor az áfát végső soron a küldemény címzettje fizeti meg, de azt a küldemény vámeljárását kezdeményező gazdálkodó – az a közvetítő, aki a csomagot behozza az országba – szedi be a címzettől, és fizeti be. A különös szabályozás alapján a címzettől beszedett áfáról az árut behozónak havi bevallást kell benyújtania, elektronikusan. A bevallásnak az adott naptári hónapban beszedett áfa teljes összegét tartalmaznia kell (az esetlegesen át nem vett küldemények utáni áfát tehát nem).

Az árut behozó gazdálkodónak meg kell őriznie a különös szabályozás hatálya alá tartozó ügyletekről vezetett nyilvántartást. A nyilvántartásnak kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy az import szerinti tagállam adó- vagy vámhatósága meg tudja állapítani a bevallás helytállóságát.

Behajthatatlan követelések

Az áfa tv. 2020. január 1-jén hatályba lépő módosítása lehetőséget teremt az adóalanyok számára, hogy önellenőrzés keretében az általános forgalmi adó alapját utólag csökkentsék a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészének vagy részének adót nem tartalmazó összegével. Ennek feltételei vannak, melyeket szintén a törvény határoz meg és amely feltéteknek együttesen kell megfelelni. (Áfa tv. 77. §) Az adóalap-csökkentés elszámolása eladói oldalon érinti az adóalany partnerét, az adóalany vevőt is. Az Áfa tv. jelenleg hatályos rendelkezései kizárólag az adóalany vevőkkel bonyolított ügyletekkel kapcsolatos adóalap-csökkentés esetkörére vonatkoznak.

A javaslat lehetővé teszi a behajthatatlan követelés címén történő utólagos adóalap-csökkentést abban az esetben is, ha a behajthatatlan követelés alapjául szolgáló ügylet vevője, vagyis az adós nem minősül általános forgalmi adóalanynak. Az adóalany vevő esetén alkalmazandó feltételrendszer megfelelően alkalmazandó nem adóalany vevő esetén is. Ugyanakkor a Javaslat alapján nem adóalany vevővel szemben fennálló követelés esetén nem feltétele az adóalap-csökkentésnek az, hogy az adóalapját csökkenteni kívánó adóalany ezen vevőt előzetesen írásban értesítse adóalap-csökkentési szándékáról, mint ahogyan nem feltétele az egy év eltelte sem olyan követelések esetén, amelyek vonatkozásában a polgári jogi elévülési idő nem haladja meg az egy évet.

Könnyítések bevezetése az áfa-csoportban

Azok az adóalanyok, akiknek gazdasági célú letelepedési helyük belföldön van, és akik együttesen kapcsolt vállalkozások, csoportos adóalanyiságot hozhatnak létre. A csoportos adóalanyiság az állami adóhatóság engedélyével jön létre, valamennyi leendő tag erre irányuló közös, kifejezett és egybehangzó írásos kérelmére. A csoportos adóalanyiság létrejöttével a tagok belső, egymás közötti kapcsolataiban a tevékenység gazdasági tevékenységként megszűnik, valamint a tagok külső, harmadik féllel szembeni kapcsolataiban a gazdasági tevékenység folytatása olyan áfa-adóalanyiságot eredményez, amelyben az ehhez fűződő jogok és kötelezettségek a csoportos adóalanyiságban résztvevő valamennyi tagnak együttesen tudhatók be.

A csoportos áfaalanyiság választására és a képviselő személyében bekövetkezett változásbejelentésére szolgáló kérelem a jelenleg hatályos szabályok szerint bármely időpontban benyújtható. Az adatok változását pedig a bekövetkezést követő 15 napon belül kell bejelenteni az adatlapon. A bejelentésre szolgáló ’T113 jelű adatlapon a csoportos áfaalanyiság létrehozására irányuló kérelmet, valamint az áfaalanyisággal kapcsolatos alábbi adatokat és azok változását kell a NAV-hoz bejelenteni:

• áfacsoport létrehozására irányuló kérelem,
• áfacsoporthoz történő csatlakozás,
• képviselő személyében bekövetkező változás,
• kívül maradó adóalanyként történő csatlakozás,
• áfacsoport megszüntetése.

A javaslat biztosítja, hogy az áfa-csoport létrehozása, megszüntetése, áfa-csoporthoz történő csatlakozás, illetve abból történő kiválás időpontja a vállalkozások számára kiszámíthatóbbá váljon azzal, hogy a kérelemben – meghatározott keretek mellett – megjelölhetik, hogy mely jövőbe mutató időponttal kérik a változás adóhatóság általi engedélyezését, amely az erről szóló határozat véglegessé válásának napjával jön létre.

A javaslat átmeneti időszakot fogalmaz azokra az estekre, amikor olyan vállalkozások válnak egymással kapcsolttá, amelyek különböző áfa-csoport tagjai. Az egy csoporttá váláshoz a megszűnő csoportban lévő tagok pedig kérelmezhetik a fennmaradó áfa-csoporthoz történő csatlakozásukat. Mivel az érvényes kérelemhez szükséges átalakítások időigényesek, így többnyire nem lehetséges, hogy a megszűnő áfa-csoport tagja rögtön a fennmaradó áfa-csoport tagjává váljon. Ugyanakkor annak érdekében, hogy a vállalkozások megszakítás nélkül tudjanak áfa-csoport tagok lenni kapcsolttá válás esetén, ezért a javaslat nyolchónapos átmeneti időszakot állapít meg, vagyis az egymással kapcsolt vállalkozások fenntarthatják a kapcsolttá válás előtti áfa-csoportjaikat, így nem fordulhat elő az, hogy létrejönne olyan időszak, amikor nem tagjai sem a megszűnő, sem a fennmaradó áfa-csoportnak.

eÁfa bevezetése 2021. július 1-jétől

A javaslat lehetővé teszi, hogy a jövőben az adóhatóság készítse el a hozzá beérkező számlaadatok birtokában a vállalkozások számára az áfa bevallás tervezetet (eÁfa) azzal, hogy az adózóknak a levonható adóról számlánként dönteniük szükséges. A javaslat értelmében az adóalany az Art. szerinti bevallási kötelezettségének az adóhatóság által készített bevallás-tervezet felhasználásával (szükség esetén annak módosításával, kiegészítésével) is eleget tehet. Amennyiben az adóalany a tervezetet így kiegészíti, elfogadja, majd benyújtja, úgy kell tekinteni, hogy ezzel teljesíti az általa befogadott számlákra előírt számla-adatszolgáltatási kötelezettséget is.

Az eÁfa – az eSZJA-val ellentétben – csak az érintett adózók aktív közreműködésével minősülhet bevallásnak.

* * *

Amennyiben teljeskörűen szeretnél felkészülni a 2021-es adóévre, akkor válaszd a minden adónemre kiterjedő és a legaktuálisabb jogszabály változásokról szóló konferenciát, az Adóegyetem 2021-et.

Jelentkezz az ÉLŐ ONLINE közvetítésekre vagy az E-LEARNING VIDEÓKRA, hogy megkaphasd a kedvezményt, mellyel 43.870 Ft/fő helyett, 34.500 Ft/fő áron vehetsz részt az ország legnagyobb adóváltozásokkal foglalkozó 2 napos rendezvényén!

Az Adóegyetem 2021 elektronikus előadásainak helyszínei és időpontjai 2020-ban:

• ÉLŐ ONLINE I.- november 23 – 24.
• ÉLŐ ONLINE II. – december 1 – 2.
• E-learning (dec.) – december 7-től
• ÉLŐ ONLINE III. – 2021. január 12 – 13.
• E-learning (jan.) – 2021. január 25-től

Amennyiben ragaszkodsz a tantermi konferencia (korlátozott létszám!) előnyeihez, akkor 2020-ban az alábbi időpontok és helyszínek közül választhatsz, 2020. október 28-ig kedvezményes 39.870 Ft/fő részvételi díjért:

• Tantermi I. Pécs – november 23 – 24.
• Tantermi II. Budapest – december 1 – 2.
• Tantermi III. Budapest – 2021. január 12 – 13.