Az „őszi adócsomag” főbb változásai – I. rész, SZJA – Kiss Tímea

A személyi jövedelemadó tervezett módosításai 2025. évtől

Az „őszi adócsomag” főbb változásai – I. rész - Kiss Tímea

2024. október 29-én került benyújtásra a Parlament elé az egyes adótörvények módosításáról szóló T/9724. számú törvényjavaslat, amely a várakozásokkal ellentétben nem tartalmaz kardinális változásokat, viszont számos adótörvény módosítására tesz javaslatot. Új cikkemben az „őszi adócsomag” 2025. évtől várható fontosabb adótörvény módosításai közül a személyi jövedelemadó törvény tervezett változásait mutatom be. A >> következő cikkemben a Társasági adó, a KIVA, SZOCHO, ÁFA és az adózás rendjét érintő főbb módosítás-tervezetek kerülnek górcső alá.

Személyi jövedelemadó

A T/9724. számú törvényjavaslat (későbbiekben: törvényjavaslat) személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt (Szja tv.) érintő lényegi változásának középpontjában a gyermekes családok helyzetének javítása áll.

Családi adókedvezmény kétlépcsős emelése

Kétségtelenül a legkedvezőbb változásnak tekinthető a családi adóalap-kedvezmény összegének két lépcsőben megvalósuló duplájára növelése.

Első ízben – év közben – 2025. július 1-től módosulnának a családi kedvezmény összegei az eltartottak számától függően kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként az Országgyűlés elé beterjesztett törvényjavaslat alapján, vagyis az eddigi összegek a másfélszeresére emelkednének az alábbiak szerint:

Az „őszi adócsomag” főbb változásai – I. rész - Kiss Tímea

A törvényjavaslat szerint a kétlépcsős emelés eredményeképp második ízben 2026. január 1-től a jelenleg hatályos mérték duplájára emelkedik a kedvezmény az alábbiak szerint:

Az „őszi adócsomag” főbb változásai – I. rész - Kiss Tímea

Egyéni vállalkozók: TESZOR helyett ÖVTJ

Az egyéni vállalkozók az átalányadózás szabályaiban foglalt alkalmazandó költséghányadot eddig a KSH által használt hierarchikus kódrendszer, az ún. TESZOR számok listája alapján állapították meg, amely a tevékenységekhez tartozó termékeket, valamint szolgáltatásokat csoportosítja.

A törvényjavaslat értelmében a hatályos jogszabályban meghatározott kizárólag e tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozókra a 80 százalékos költséghányad alkalmazása során nem a TESZOR, hanem az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzékében szereplő ún. ÖVTJ kódok lesznek az irányadók jövő évtől, melyekről a KSH honlapján további segítség található.

A törvényjavaslat ettől a változtatástól azt reméli, hogy az egyes tevékenységek képesítési, engedélyeztetési, bejelentési követelményei egyértelműbbé válnak az egyéni vállalkozók számára.

A törvényjavaslat az ÖVTJ kódok bevezetésével egyértelműsíti, hogy az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozóra továbbra is a 90 százalékos költséghányad alkalmazása az irányadó, de a vendéglátói tevékenység kivételével (ÖVTJ’24 561001-5630007), mivel ez utóbbi tevékenységre a 80 százalékos költséghányad lesz alkalmazható.

 Fizetővendéglátó tevékenység – tételes átalányadó

Az Szja tv. a szálláshely-szolgáltatók szűkebb körére jelenleg is speciális rendelkezést fogalmaz meg: fizetővendéglátó tevékenységet folytatónak tekinti azt a magánszemélyt, aki – nem egyéni vállalkozóként – a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (Kertv.) szerinti magánszálláshely-szolgáltatási tevékenységként nyújt szálláshelyet az adóévben ugyanannak a személynek 90 napot meg nem haladó időtartamra. A jelenleg hatályos rendelkezések szerint fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély adóévenként az adóév egészére tételes átalányadózást akkor választhat, ha e tevékenységét a tulajdonában, haszonélvezetében lévő, legfeljebb három – nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű – lakásban vagy üdülőben folytatja. A tételes átalányadó éves összege – jelenleg – szobánként 38 400 forint, melyet akkor is meg kell fizetni, ha a tételes átalányadózást választó magánszemély a fizetővendéglátó tevékenységét az adott év egészében nem folytatja, csupán néhány hónapban fogad vendégeket.

A törvényjavaslat egyértelműsíti, hogy a tételes átalányadózás akkor lesz választható, ha a fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély e tevékenységét a tulajdonában, haszonélvezetében lévő, legfeljebb három, a Kertv. szerint magánszálláshelynek minősülő ingatlanban folytatja. Több saját tulajdonú ingatlan magánszálláshelyként történő hasznosítása esetén tehát a tételes átalányadózás nem választható, az adókötelezettséget az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni. A hasznosítható ingatlan – a Kertv. évközi változása következtében – azonban már nemcsak az üdülőt és a lakást foglalja magába, hanem az emberi tartózkodásra alkalmas gazdasági épületet, vagy azok lehatárolt részét is.

2024. október 11-én jelent meg a Magyar Közlönyben az Új Gazdaságpolitikai Akciótervről (21 lépés) szóló 1311/2024 (X.21.) Korm. határozat, melynek keretében a fővárosi magánszálláshely-szolgáltatásnyújtás feltételeinek szigorítását hirdette ki a Kormány. A törvényjavaslat az Szja tv. ide vonatkozó rendelkezéseit egészítené ki oly módon, hogy 2025-től kezdődően a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó minden olyan településen, ahol a tárgyi adóévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót, négyszeresére – azaz lakószobánként a jelenlegi 38 400 forintról 150 000 forintra – emelkedik. Ezen települések listáját az állami adó- és vámhatóság a honlapján minden év január 31-ig közzéteszi. Átmeneti rendelkezés alapján ezt első alkalommal 2025. január 15-ég kell megtenni.

A tervezett módosítás értelmében a fővárosi rövidtávú lakásbérbeadók szinte biztos (kizárólagos) érintettjei lesznek az adóemelésnek.

Jövedelemszerzés helye – kamatjövedelem

Az Szja tv. hatályos szabályozása a kamat jövedelemszerzési helyére vonatkozóan tartalmaz előírást, ugyanakkor a kamatjövedelemre vonatkozóan nem.

Mivel a kamat Szja tv. szerinti definíciója és az Szja tv. 65.§-ában foglalt kamatjövedelmek nem minden esetben fedik egymást, ezért a törvényjavaslat a jövedelemszerzés helyére vonatkozó rendelkezést kiegészíti a kamatjövedelemmel, ezáltal a kamatjövedelmek esetében is egyértelművé válik, hogy az adott jövedelem hol kerül megadóztatásra. E kiegészítés két következménnyel jár:

  1. ha egy magyar adóügyi illetőségű magánszemély kamatjövedelemnek minősülő jövedelmet (azaz külön adózó jövedelmet) szerez egy nem egyezményes államból, akkor e jövedelem az Szja tv. alkalmazásában külföldről származónak minősül, és e jövedelemmel szemben beszámítás érvényesíthető;
  2. ha egy magyar kifizető (pl. hitelintézet, biztosító) az Szja tv. 65. §-a szerinti kamatjövedelmet (amely ugyanakkor nem minősül kamatnak) juttat egy olyan külföldi adóügyi illetőségű magánszemély részére, amely magánszemély illetősége szerinti állammal Magyarországnak nincs adóegyezménye, akkor e jövedelem szerzési helye Magyarország, és így Magyarország megadóztathatja e jövedelmet.

A bevétel megszerzésének időpontja

 A gyakorlatban jelenleg is jogértelmezési kérdéseket vet fel az adókötelezettség megállapításakor az igénybevett szolgáltatások – mint magánszemély által megszerezhető bevételek – szerzési időpontjának meghatározása. Noha 2024. január 1-től ezen okokból kiindulva egyszerűsödött ez a szabály a vásárolt szolgáltatásokra vonatkozón, ugyanakkor a bevétel szerzési időpontjának meghatározása továbbra is értelmezési kérdés maradt a saját szolgáltatások esetében.

A törvényjavaslat tulajdonképpen „összegyúrja” a régi és a jelenlegi definíciót, melynek értelmében saját szolgáltatás esetén a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagy keletkezne (függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett vagy sem), vásárolt szolgáltatások esetén pedig az a nap, amelyen a szolgáltatásról szóló bizonylat rendelkezésre áll.

Ebből az is következik, hogy egy saját szolgáltatás esetén akkor is megállapítható a kötelezettség, ha a juttatásról készül bizonylat, és akkor is, ha nem, ugyanis az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti teljesítési időpont egzakt fogalom. A vásárolt szolgáltatások esetében a szolgáltatásról szóló bizonylat kifizető rendelkezésére állásának napjához igazítja a bevételszerzés időpontját a törvényjavaslat, így kerülve el az önellenőrzéshez kapcsolódó kifizetői feladatokat.

Béren kívüli juttatások/egyes meghatározott juttatások

Az Szja tv. hatályos rendelkezései szerint nemcsak a munkáltató, hanem a szakszervezet – üdülési szolgáltatás keretében -, valamint a szövetkezet is – közösségi alapjából nem pénzbeli formában juttatott jövedelem formájában – adhat béren kívüli juttatást. Mindkét jövedelemre értékbeli korlát vonatkozik: az üdülési szolgáltatás személyenként a minimálbér összegéig, a szövetkezet közösségi alapjából adott juttatás személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékáig adózhat béren kívüli juttatásként, vagyis a juttatás értéke után a kifizetőnek keletkezik személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége, az értékhatár feletti juttatás jelenleg a juttatásban részesülő magánszemély jövedelmeként adóköteles.

A törvényjavaslat értelmében az értékhatárt meghaladóan adott juttatás egyes meghatározott juttatásként válna adókötelessé, tehát a közteher a juttatás értékének 1,18-szorosa után a kifizetőt terhelné.

A fentebb említett Gazdaságvédelmi Akcióterv az országos lakhatási feltételek fejlesztése érdekében hirdette meg a Széchenyi Pihenő Kártya juttatásként jóváírt pénzeszköz legfeljebb 50 százalékának erejéig lakásfelújítás célra történő átmeneti felhasználásának lehetőségét.

A törvényjavaslat mindezt leképezi az Szja tv.-ben is, melynek módosítása értelmében a SZÉP kártya nemcsak szálláshely-szolgáltatásra, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) étkezési szolgáltatásra, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra, hanem a 2025. január 1-jén nyilvántartott és a számlára 2025. évben utalt munkáltatói támogatás 50 százalékának erejéig 2025. évben a lakásfelújításra fordított kiadásokra is felhasználhatóvá válik.

***

5percAdó ajánló

Az adócsomag végleges formája és a bevezetett módosítások hatása, a gyakorlatban érezhető változások még kérdésesek, egy valami viszont nem kérdés: az >> Adóegyetem 2025 segítségével felkészülhetsz ezekből a változásokból is! Értesülj első kézből a 2025. évi jogszabályváltozásokról, és tedd fel kérdéseidet a PENTA UNIÓ Zrt. előadóinak! Készüljünk fel együtt a 2025-ös adóévre!

Személyre szabott böngészési élmény?

Az 5percadó sütiket használ információk tárolására az eszközödön, valamint személyes adatokat dolgoz fel, hogy személyre szabott tartalmakat és hirdetéseket jelenítsen meg, mérje azok teljesítményét, és továbbfejlessze szolgáltatásait.
Az alábbi lehetőségek közül választva elfogadhatod, elutasíthatod, illetve személyre is szabhatod az adataidnak a feldolgozását. A beállításaidat 6 hónapig a "consent" nevű cookie tárolja. Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz. A weboldal adatkezelője a PENTA UNIÓ Oktatási Centrum Zrt.

Ezek a sütik az oldal alapvető működéséhez szükségesek, nélkülük a weboldal nem tud megfelelően működni.
Személyes adatokat nem tárolnak, és kizárólag technikai célokat szolgálnak.

Elengedhetetlen sütik

Ezek a sütik segítenek megérteni, hogyan használják látogatóink a weboldalt – például mely oldalakat keresik fel, mennyi időt töltenek az egyes tartalmakon vagy milyen eszközről érkeznek.
Személyes azonosítás vagy hirdetési célú adatfeldolgozás nem történik, az adatok kizárólag statisztikai és teljesítmény-elemzési célra kerülnek felhasználásra, hogy fejleszthessük a weboldal tartalmát és működését.

Funkcionális sütik

A marketing célú sütik segítségével a Google Analytics és más szolgáltatók (pl. Google Ads, Facebook Pixel) adatokat gyűjtenek arról, hogy a látogatók milyen tartalmak és szolgáltatások iránt érdeklődnek. Ezek lehetővé teszik a személyre szabott hirdetések, remarketing kampányok és konverzió-mérések megjelenítését.
Az elfogadással hozzájárulsz ahhoz, hogy a Google és partnerei a böngészési tevékenységhez kapcsolódó adatokat (pl. IP-cím, érdeklődési kör, látogatási útvonal) marketing és elemzési célokra használják a Google Adatvédelmi irányelveinek megfelelően

Marketing

Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz.

Összes elfogadása Beállítások mentése