A civil szervezetek gyakran vesznek igényben önkéntes segítőket, ám ezen tény dokumentálásáról gyakorta megfeledkeznek, illetve jellemző az is, hogy az önkéntesekből – bár a lehetőség adott számukra – nem lesznek közérdekű önkéntesek, pedig az életükben jelentős könnyebbséget is jelenthet a közérdekű önkéntes személyek foglalkoztatása. Ma mikor egyre több pályázat elszámolni engedi – általában önerőként – a  közérdekű önkéntesek “ledolgozott” óráit, fontos ezzel a kérdéssel kiemelten foglalkozni.

Az első és legfontosabb, hogy közérdekű önkéntes, minden olyan önkéntes, akiket a Közérdekű Önkéntes tevékenységről szóló törvény (2005 évi LXXXVIII törvény, továbbiakban: Köt.) alapján foglalkoztatnak. Az önkéntesek a munkát szigorúan ellenszolgáltatás nélkül végzik, maga a törvény határozza meg azokat a területeket, és azon szervezetek körét, akik fogadó szervezetként regisztrálhatnak. Nagyon fontos pont a fogadó szervezetként történő regisztráció, ugyanis amely szervezet nem rendelkezik ezzel, közérdekű önkéntest nem foglalkoztathat!

A lehetséges fogadó szervezetek körét az Önkéntes törvény 3. § (1) bekezdése sorolja fel- a teljesség igénye nélkül  esetünkben a legfontosabbak- :

• Magyarországi székhelyű civil szervezet, közhasznú szervezet a közhasznú és a működésével összefüggő tevékenysége körében;
• Magyarországi székhelyű egyházi jogi személy a hitéleti, a közcélú és a működésével összefüggő tevékenysége körében;

Aki fogadó szervezetté kíván válni, annak első körben regisztrálnia kell a családpolitikáért felelős minisztériumban, a törvény mellékletét képező adatlappal, csatolva a hatályos létesítő okirat másolatot és a 30 napnál nem régebbi szervezeti adatokat tartalmazó kivonatot (ez utóbbit már lehet elektronikusan is kérni a bíróságtól, a megfelelő formanyomtatványon). Az adatlap alapján a minisztérium nyilvántartásba veszi a fogadó szervezetet, és erről határozatot is küld, és ezzel egyidejűleg felteszi a fogadó szervezetek listájára az érintett civilt.

A fogadó szervezet köteles biztosítani:

• az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit,
• a szükséges pihenőidőt,
• az önkéntes tevékenység ellátásához szükséges tájékoztatást és irányítást,
• a szükséges ismeretek megszerzését,
• tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes, valamint a korlátozottan cselekvőképes nagykorú önkéntes esetén a közérdekű önkéntes tevékenység folyamatos, szakszerű felügyeletét.

Önkéntes az lehet, aki a 10. életévét betöltötte, azzal, hogy a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy, illetve a korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy azonban csak a törvényben meghatározott korlátozásokkal végezhet önkéntes munkát, így csak olyan közérdekű önkéntes tevékenységet folytathat, amely megfelel életkorának, testi, értelmi és erkölcsi fejlettségének, illetve képességeinek, valamint amely nem veszélyezteti egészségét, fejlődését és tankötelezettségének teljesítését. A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes közérdekű önkéntes tevékenységet 20 óra és 6 óra között nem végezhet. Kiskorú személy esetén annak törvényes képviselője engedélye szükséges, akárcsak egy munkaviszony létesítésekor! Nagyon fontos említést tenni róla, hogy a közérdekű önkéntesség nem egyenlő a közösségi szolgálattal, ez utóbbi a fiatalok érzékenyítését szolgálja, és 50 órás segítő tevékenységet ír elő számukra az érettségire bocsátás feltételeként! Ezen esetekben az iskola és a civil szervezet között jön létre megállapodás, melyet bejelenteni sehová nem kell!

Az önkéntes jogviszony az önkéntes szerződés keretében jön létre, mely fő szabály szerint létrejöhet szóban és írásban, ám vannak esetek, amikor a törvény kötelezően az írásos formát rendeli alkalmazni. Ilyen pl. határozatlan időre szóló szerződés esetén, vagy ha legalább 10 napra kötik, engedélyköteles építési munka keretében foglalkoztatják, külföldön foglalkoztatják, az önkéntes harmadik országból érkező személy, az önkéntes kérésére.

Az önkéntesekről köteles a fogadó szervezet nyilvántartást vezetni, mely nyilvántartás tartalmazza:

• Az önkéntes azonosító adatait
• Lakóhelyét
• Külföldi esetén az állampolgárságát
• Korlátozottan cselekvőképesség illetve kiskorú esetén a törvényes képviselő adatait
• A tevékenység tartalmát
• A tevékenység ellátásának helyét
• A tevékenységre fordítandó időt, és pihenőidőt
• Megkezdésének időpontját
• Határozott idő esetén a megszűnés időpontját
• Az önkéntesnek nyújtott juttatásokat

A jogszabály rögzíti azt is, hogy milyen juttatások adhatók az önkéntesnek:

• munka és védőruha
• Utazás, szállás, étkezés, kiküldetési rendelvénnyel
• Védőoltás, szűrővizsgálat
• Iskolarendszeren kívüli képzés
• Önkéntes tulajdonában álló, feladatellátáshoz szükséges állat ellátási költsége
• Önkéntes külföldön tartózkodása esetére napidíj
• Jutalom

A civil szervezet beszámolójába kizárólag az az önkéntes kerülhet be létszámként – teljesítendő a közhasznúság egyik mutatóját -, akit a Köt. hatálya alatt foglalkoztattak szervezetnél, a minisztériumi regisztrációt követően. Ez azért különösen fontos például, mert a kis szervezetek esetében – amennyiben közhasznú jogállást szeretne kérni – az egyik mutatót szám a két év átlagában legalább 10 közérdekű önkéntes foglalkoztatásával könnyedén teljesíthető, de a másik mutatószám hármas egyikére is hatással bír(hat)!

Az önkéntes munka egy órára jutó értékének számításához a mindenkori kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) százhatvanad részét kell figyelembe venni!  Az óradíj meghatározása tehát az alábbiak szerint történik:

                        2019-re 149 000 Ft / hó alapulvételével: 931,25 Ft/óra

                        2020-ra 161 000 Ft / hó alapulvételével: 1006,25 Ft/óra

Meglátásom szerint a számviteli törvény előírásaival összhangban ezt a tételt le kell könyvelni, annak ellenére, hogy közvetlen eredményhatást nem okoz! Különösen nagy jelentőségű, hogy bekerüljön a könyvelésbe, azokban az esetekben, amikor a civil szervezet pl. valamely támogatás önerejeként számolta el ezeket a tételeket, hiszen a támogatás elszámolását a könyvelésben is le kell követni.

Meglátásom szerint a civil szervezetek életében – legyenek bármilyen aprók is – jelentős bázist jelentenek a közérdekű önkéntesek, nagyon sok kis civil szervezet esetében eddig is rengeteg önkéntes “dolgozott” a jó cél megvalósítása érdekében, viszont egyre fontosabb lesz, hogy ezen önkéntesek közérdekű önkéntesekké váljanak, hogy ezt hogyan és miként lehet és kell megvalósítani, megbeszéljük a közelgő civil konferencián, melyre jelentkezni itt tudtok: Civil Kaleidoszklóp