Az egyéni vállalkozók által alkalmazható adózási módszereket tekintve az egyszerű adminisztrációs szabályok és az alacsonyabb adóterhek miatt az egyéni vállalkozók számára az átalányadózás mellett a kisadózó vállalkozók tételes adója (a továbbiakban: kata) is kedvező választást jelenthet.

2025. év végén a közel 650.000 egyéni vállalkozó közül mintegy 138.000 egyéni vállalkozó teljesítette az adókötelezettségeit a kata szabályai szerint, vagyis a kata szabályainak 2022-ben végrehajtott jelentős módosítását követően is népszerűnek mondható ez az adózási módszer.

Ki választhatja a katát és ki nem válhat a kata alanyává?

A kata szabályait 2022. augusztus 1-jétől a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Kata tv.) tartalmazza. A Kata tv. alapján a kata választásának lehetősége kizárólag az egyéni vállalkozók számára adott, vagyis a kisadózó vállalkozások tételes adójához képest nem választhatja a kata szabályainak alkalmazását az egyéni cég, az ügyvédi iroda, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság és közkereseti társaság, vagyis az ilyen formában működő vállalkozások tagjai esetében az adókötelezettségek nem teljesíthetők ezzel az egyszerű adózási móddal.

Lényeges az is, hogy az egyéni vállalkozók közül sem mindenki lehet katás. A Kata tv. 3. § (1) bekezdése szerint ugyanis a kata alanya az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2019. évi CXV. törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő főfoglalkozású egyéni vállalkozó lehet, az ott rögzített tevékenységeivel összefüggésben.

Ebből következően nem választhatja a katát a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 17. pont b)-f) alpontjai alapján egyéni vállalkozónak minősülő egyéni ügyvéd, a közjegyző, az önálló bírósági végrehajtó, az egyéni szabadalmi ügyvivő és a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély.

Ezen kívül további, a kata-alanyiság létrejöttét kizáró okokat is meghatároz a Kata tv.. Így nem választhatja a katát az a főfoglalkozású egyéni vállalkozó, akinek adószámát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) a bejelentés évében vagy az azt megelőző 12 hónapban törölte, vagy aki a bejelentés időpontjában adószám törlésének hatálya alatt áll, továbbá az sem, aki az adóalanyiság választásának évében az ÖVTJ 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből bevételt szerzett.

A katát választhatja a tevékenységét év közben kezdő és a már tevékenységet folytató Evectv. szerinti egyéni vállalkozó is. Ha a tevékenységet év közben kezdő egyéni vállalkozó a tevékenység megkezdésekor bejelenti, hogy adókötelezettségeit a Kata tv. szabályai szerint kívánja teljesíteni, akkor az adóalanyisága az egyéni vállalkozás nyilvántartásba vételének napján jön létre. A már tevékenységet végző egyéni vállalkozó a NAV felé a 26T101E adatlapon, illetve a NAV honlapján elérhető ONYA felületen jelentheti be a kata választását, ekkor a kata-alanyiság a bejelentés hónapját követő hónap első napjától jön létre.

Mikor számít főfoglalkozásúnak és mikor nem főfoglalkozású az egyéni vállalkozó?

A Kata tv. szabályai alapján ezt az adózási módszert kizárólag az az egyéni vállalkozó választhatja, aki főfoglalkozású egyéni vállalkozóként végez gazdasági tevékenységet.

A Kata tv. 2. § 2. pontja ugyanakkor nem azt határozza meg, hogy mely esetben minősül az főfoglalkozásúnak az egyéni vállalkozó, hanem azokat a kivételeket sorolja fel, amikor nem tekinthető főfoglalkozásúnak. Ha a tételes felsorolásban szereplő tíz körülmény valamelyike az adott hónap minden napján fennáll, akkor az egyéni vállalkozó nem számít főfoglalkozásúnak. Vagyis esetében kizárt, hogy a kata-alanyiságot válassza.

Például nem számít főfoglalkozásúnak az egyéni vállalkozó, ha a tárgyhónap egészében legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, de az is kizárja a kata-alanyiság létrejöttét, ha az egyéni vállalkozónak két részmunkaidős munkaviszonya van, és ezekben a munkaviszonyokban a heti munkaidő 20 óra, mert az egyidejűleg fennálló részmunkaidős munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.

Nem főfoglalkozású, ezáltal nem választhatja a katát az egyéni vállalkozó akkor sem, ha az adott hónap minden napján a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, vagyis saját jogú nyugdíjas vagy özvegyi nyugdíjban részesül és a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Ha az egyéni vállalkozó az adott hónap egészében egy másik vállalkozásban is tevékenységet végez és ott nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül, akkor szintén nem tekinthető főfoglalkozásúnak. Ezáltal például olyankor, ha egy egyéni vállalkozóként tevékenységet végző magánszemély ezzel egyidejűleg egy korlátolt felelősségű társaság tagja és személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, akkor tekintettel arra, hogy a társaságban társas vállalkozónak számít, ezért egyéni vállalkozóként nem választhatja a kata szabályainak alkalmazását.

A felsoroltakon kívül vannak további, a főfoglalkozású státuszt kizáró okok is.

Mi számít a kisadózó bevételének, mikor kell 40 százalékos mértékű adót fizetnie?

A kata alanya havi 50 ezer forint tételes adót köteles fizetni, és ezen kívül 40 százalékos mértékű adót kell fizetnie, ha az éves bevétele meghaladja a törvényben meghatározott keretösszeget. Ahhoz tehát, hogy a kisadózó egyéni vállalkozó meg tudja állapítani, hogy kell-e 40 százalékos mértékű adót fizetnie, tisztában kell lennie azzal, hogy mi tartozik a bevételei közé.

A Kata tv. 2. § 4. pontja szerint katás bevételként kell számításba venni a kisadózó egyéni vállalkozó által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni értéket, a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt, valamint azt az összeget, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg. Gyakorlatilag tehát minden, a vállalkozási tevékenység során befolyt összeg katás bevételnek minősül, a törvényben meghatározott néhány kivételtől eltekintve. Nem kell például bevételnek tekinteni az áthárított áfát, a visszatérített adót, vagy a kapott kölcsönt, hitelt.

Ha a kisadózó egyéni vállalkozó naptári évi bevétele meghaladja a 18 millió forintos keretösszeget, akkor évente, a tárgyévet követő év február 25-éig a bevételének a 18 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos mértékű adót kell fizetnie, feltéve, hogy az adott év minden hónapjára meg kell fizetnie a havi tételes adót.

Ha a katás egyéni vállalkozónak nem kell minden hónapban tételes adót fizetni, például azért, mert év közben kezdi meg a tevékenységét, akkor a tételes adófizetési kötelezettség hónapjainak számát meg kell szorozni a keretösszeg egytizenketted részével, és az így kapott szorzatot meghaladó összegű bevétel után áll fenn a 40 százalékos mértékű adófizetési kötelezettség. Így például, ha az egyéni vállalkozó április hónaptól kata-alany, akkor kell 40 százalékos mértékű adót fizetnie, ha az adóévben katásként szerzett bevétele meghaladja a 13,5 millió forintot.

Milyen okból mentesülhet a kisadózó a havi tételes adó megfizetése alól, mire kell odafigyelni a mentesség bejelentésekor?

A Kata tv 7. § (8) bekezdése alapján bizonyos körülményeknek az adott hónap egészében történő fennállása esetén a kisadózó egyéni vállalkozó mentesül a havi tételes adó megfizetése alól.

Nem kell például megfizetni a kisadózónak a havi tételes adót azokra a hónapokra, mely hónap minden napján táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a kata-alanyiságába tartozó tevékenységet végez, így különösen, ha ebben az időszakban bevételt szerez.

Olyankor tehát, ha a kisadózó egyéni vállalkozónak a keresőképtelensége miatt május hónapban táppénzt folyósítanak, azonban még a betegsége előtt szerződött egy munkára, amit a táppénzes időszakban az alkalmazottja el is végez, ezáltal a kisadózónak bevétele keletkezik, akkor meg kell fizetnie a május havi tételes adót.

A mentesüléshez a kisadózó egyéni vállalkozónak havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig be kell jelentenie a NAV-hoz, ha a tárgyhónapra vonatkozóan nem kell tételes adót fizetnie.

Szintén mentesül a havi tételes adó alól a katás egyéni vállalkozó, ha az adott hónap egészében szüneteltette az egyéni vállalkozói tevékenységét. Kivételt jelent ebben az esetben is, ha a szünetelés időszakában a kata-alanyiságba tartozó tevékenységet végez, ideértve, ha bevételt szerez. Ilyenkor a kisadózónak nem kell bejelentést tennie, mert a tételes adó alóli mentességet a NAV hivatalból jegyzi be a nyilvántartásba, a rendelkezésére álló adatok alapján.

A tételes adó alóli mentesség esetében a Kata tv. tartalmaz egy kiegészítő szabályt is, ami a mentességre okot adó körülmények megszűnésekor alkalmazható, ha azok nem álltak fenn az adott hónap egészében. Ezt a rendelkezést ugyanakkor nem lehet minden esetben alkalmazni

Milyen okai lehetnek a kata-alanyiság megszűnésének?

Bizonyos körülmények fennállása esetén, a törvényben meghatározott időpontban megszűnik a kisadózó egyéni vállalkozó kata-alanyisága. Fontos ezeknek a megszűnési okoknak a pontos ismerete, hiszen a kata-alanyiság megszűnésének évére és az azt követő 12 hónapra a kata-alanyiság ismételten nem választható.

A Kata tv. 5. §-a különbséget tesz azon okok között, amelyek bekövetkezésekor a kata-alanyiság a törvény erejénél fogva szűnik meg és azon okok között, amikor a NAV határozattal szünteti meg az adóalanyiságot.

A törvény erejénél fogva szűnik meg az egyéni vállalkozó adóalanyisága, ha: 

1. bejelenti, hogy adókötelezettségeit a jövőben nem a Kata tv. szabályai szerint teljesíti, ekkor az adóalanyiság a bejelentés hónapjának utolsó napjával ér véget,
2. a kisadózó egyéni vállalkozói jogállása megszűnik, ekkor a megszűnés napjával.

A NAV határozatot hoz a kata-alanyiság megszűnéséről a következő esetekben:

1. Az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt a kisadózó egyéni vállalkozó terhére a NAV számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg.
2. Az adószám alkalmazását törlő határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha a kisadózó egyéni vállalkozó adószámának alkalmazását a NAV az adóalanyiság ideje alatt véglegessé vált döntéssel törli.
3. Az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha a kisadózó egyéni vállalkozó NAV-nál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot. A NAV visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát, ha a kisadózó vállalkozás a teljes adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti.
4. Az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevétel megszerzése esetén a bevétel megszerzését megelőző nappal.
5. A bevétel megszerzését megelőző nappal, ha a kisadózó egyéni vállalkozó az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 7. § 31. pontja szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt, vagyis a külföldi illetőségű jogi személyt, egyéb szervezetet is) termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként bevételt szerez. Nem eredményezi az adóalanyiság megszűnését, ha a kisadózó egyéni vállalkozó kifizetőtől származó bevétele a TESZOR’15 49.32.11. szerinti taxis személyszállításból származik.
6. Annak a hónapnak az utolsó napjával, amelyben a kisadózó egyéni vállalkozó a törvényben meghatározott bármely ok [Kata tv. 2. § 2. pont a)-i) alpontjai] szerint nem minősül főfoglalkozású kisadózónak.

Ha a kisadózónak ingatlan-bérbeadási tevékenységből keletkezik bevétele, akkor azt ezen bevétel megszerzését követő 15 napon belül be kell jelentenie a NAV-nak a bevétel megszerzésének időpontját. Ugyanilyen bejelentési kötelezettség terheli a kisadózó egyéni vállalkozót, ha termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként szerez kifizetőtől származó bevételt (ideértve a külföldi kifizetőt is). Az ilyen módon megszerzett bevétel szerzési időpontját szintén a bevétel megszerzését követő 15 napon belül kell bejelenteni a NAV-hoz.

Ha pedig a kisadózó már nem számít főfoglalkozásúnak az adott hónapban, akkor ezt a tényt a tárgyhónapot követő 15 napon belül köteles bejelenteni a NAV-hoz.

Ezeket a bejelentéseket a 26T101E adatlapon kell megtenni, mely bejelentés legkönnyebben a NAV honlapján elérhető ONYA felületen teljesíthető.

***

5percAdó ajánló

Ha szeretnél biztosan eligazodni a kata szabályaiban és tisztán látni, hogy mikor választható ez az adózási forma, vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>A kisadózó vállalkozók tételes adójának szabályai a gyakorlatban című online konferenciáján 2026.04.21-én, ahol Dr. Rosenfeld Anita részletesen, a mindennapi gyakorlatra fókuszálva mutatja be a legfontosabb tudnivalókat.