Az elmúlt pár évben több nagy, ismert nemzetközi cégnév jelent meg a hírekben az agresszív adótervezéssel okozott, dollármilliókban mérhető károkkal összefüggésben. Az OECD becslése szerint az ebből eredő adóbevétel hiány 100-240 milliárd dollár, ami nagyságrendileg a globális társasági adóbevétel  4-10%-a. Ha csak az Európai Unión belül maradunk, akkor ez a hiány – becslések szerint – 50-70 milliárd euró. Összehasonlításképpen: Magyarország 2015. évi társasági adóból származó bevétele nagyságrendileg 1770 millió euró volt, tehát a hiány nálunk is jelentős lehet.

BEPS

Az OECD/G20 tagországok olyannyira szignifikánsnak tartották az elmaradt adóbevételek összegét, hogy akciótervet készítettek a káros adótervezés megakadályozására.

A folyamattal kapcsolatban, a kezdetekben sokan szkeptikusak voltak, de a gőzmozdonyból nem fogyott ki az erő, és minden akciópontra határidőben érkezett válasz, útmutatás, illetve a folyamatban lévő ügyek is a menetrendnek megfelelően haladnak.

Az OECD 2013 júliusában publikálta a kétéves, 15 pontból álló Akciótervét (BEPS – Base erosion and profit shifting) azzal a határozott céllal, hogy olyan eszközökkel lássa el az adóhatóságokat, amelyekkel az agresszív adótervezésből eredő veszteségeket fel lehet tárni, az alul- és kettős adóztatást meg lehet szüntetni.

Az akcióterv egyik kiemelt területe volt a transzferárakkal kapcsolatos – a korábbiaknál alaposabb, részletesebb, gyakorlatiasabb – útmutató, irányelv megalkotása. A téma azért kapott kiemelt figyelmet, mert a káros struktúrák jelentős része olyan mesterségesen létrehozott csoporton belüli ügyleteken alapult, amelyek gazdasági indokkal, tartalommal nem rendelkeztek, csupán adóminimalizálás, adóelkerülés célját szolgálták.

Például értékkel nem bíró védjegyekért fizetett jogdíjat a cégcsoport egyik vállalata a másiknak, kivonva az adózás előtt a jövedelmét úgy, hogy ezzel tulajdonképpen az egyik országból a másikba csoportosította át azt.

Európai Unió

Mivel a 28 EU tagállamból 22 tagja az OECD-nek, az EU kivárta, hogy az Akcióterv keretében milyen irányokról, eszközökről történik a megállapodás, és azok konklúzióira építkezve hozza meg folyamatában saját döntéseit.

A számos fejlemény közül az egyik az Adóelkerülés elleni direktíva, amit az Európai Tanács 2016. július 12-én fogadott el. Ez az EU irányelv 5 témakörben határozott meg közös iránymutatást, a végrehajtást nemzeti hatáskörbe utalva. Cél – azonosan az OECD Akciótervvel – azoknak a struktúráknak az azonosítása, ellehetetlenítése, amelyek pusztán adóelkerülést, -minimalizálást szolgálnak.

Az öt téma közül a nettó kamat levonhatóságának korlátozása az egyik. Már az OECD Akciótervben is külön pontban jelent meg a finanszírozással kapcsolatban elszámolható ráfordítások korlátozása, hiszen vállalatcsoportok a saját tőkén keresztül való finanszírozás helyett csoporton belül nyújtott hitelek kamatain keresztül szignifikáns összegeket tudtak adózás előtt egyik országból a másikba mozgatni.

Az EU-s Irányelv a korlátot az EBITDA 30 százalékában állapítja meg számos kivétel és részletszabályt megfogalmazva, illetve kiemelve azt is, hogy a meghatározott korláton belül a transzferárakhoz kapcsolódó szokásos piaci ár elvének érvényesülnie kell. Az Irányelv által felsorakoztatott eszközök minimális követelmények, aminél az egyes tagországok szigorúbbat is alkalmazhatnak.

Az új szabályok közül négyet a tagállamoknak 2018. év végéig be kell vezetni, így a közeljövőben számos magyar jogszabályi változás is várható, amelyre érdemes időben felkészülni.

Az EU-ban várható további szabályok

Az adóelkerülés ellen küzdelemmel kapcsolatban az EU listáján még a következő témák is szerepelnek (mindamellett, hogy már van egy elfogadott, országonkénti jelentéssel kapcsolatos direktíva is):

• Transzferárakkal kapcsolatos szabályok, ellenőrzési módszerek kidolgozása;
• Az adólekerülés elleni küzdelemben nem együttműködő (harmadik) országok feketelistájának létrehozása, a szankciók meghatározása, pl. a szabadkereskedelmi egyezmény felfüggesztése, EU pénzügyi alapokhoz nem férnének hozzá;
• A közös, konszolidált társasági adóalap kidolgozása;
• EU szintű forrásadó rendszer kidolgozása biztosítva azt, hogy mielőtt a profit elhagyja az EU-t, egyszer legalább legyen megadóztatva;
• Globális jegyzék létrehozása arról, hogy személyek, társaságok, cégek, trösztök, alapítványok milyen eszközökkel (ingatlanokkal) rendelkeznek, amihez az adóhatóságoknak teljes hozzáférésük lenne.

Az események gyorsan történnek, így az adózók részéről az időben történő felkészülés nagyban segítheti az új szabályok rugalmas alkalmazását.

* * *

Amennyiben személyesen is szeretnél velem találkozni és érdekel a társasági adón belül legnagyobb kockázatot magában hordózó transzferárak kérdésköre, akkor jelentkezz 2016. szeptember 14-ig kedvezményesen Transzferár – Az elszámolóárakkal kapcsolatos adókötelezettségek, adókockázatok az adóhatósági gyakorlat fényében, kitekintéssel a várható változásokra címmel 2016. október 14-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet!