2017-ben csak lehetőség volt, 2018-tól viszont már kötelező a 22/2009. számú PM Rendeletet leváltó 32/2017. NGM Rendelet alkalmazása, amely a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő új nyilvántartási kötelezettségről szól. Az új rendeletnek új tartalmai követelményei vannak.

Mire érdemes figyelni a 2018-as TP nyilvántartások elkészítése során?

A transzferár nyilvántartás két fő elemből áll, fődokumentumból és helyi dokumentumból. Már nincs lehetőség olyan önálló nyilvántartás elkészítésére, amelyre a korábbi előírások alapján volt, és amely tapasztalatink szerint a legnépszerűbb volt a magyar adózók körében.

Az új magyar szabályozás nem tesz kivételt sem a társaság, sem a tranzakció méretére való tekintettel, a 32/2017. NGM Rendelettel összhangban a magyar adózóknak már legalább egy dokumentálandó ügylet esetén is rendelkezniük kell a csoportot bemutató fődokumentummal és a helyi leányvállalatot, és kapcsolt ügyleteit ismertető helyi dokumentummal. A fődokumentum a vállalatcsoport egészére vonatkozó információt, adatokat kell, hogy tartalmazzon, amelynek birtokában leginkább a végső anyavállalat van.

A magyar rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy a magyar leányvállalatoknál a fődokumentum a társasági adóbevallás beadását követően álljon rendelkezésre, ha az anyavállalat országában szintén van fődokumentum készítésére előírás, és az ottani határidő későbbi, mint a magyar Tao bevallás beadásának határideje. A fődokumentum rendelkezésre állásának végső határideje a magyar adózó adóévét követő 12. hónap vége.

Problémás esetek:

• A végső anyavállalat országában nincs kötelezettség fődokumentum elkészítésére.
• Van kötelezettség a fődokumentum elkészítésére, de csak olyan vállalkozásoknak kötelező, amelyek bevétele meghalad egy bizonyos értékhatárt.

Példaként: Hollandiában a BEPS-nek megfelelő fődokumentum és a helyi dokumentum elkészítése nem kötelező egy multinacionális csoport holland tagjának, amely csoport előző évi konszolidált bevétele nem haladja meg az 50 millió eurót.

Franciaországban nem kötelező a transzferár dokumentáció elkészítése, ha az árbevétel nem éri el a 400 millió eurós összeghatárt, és / vagy a teljes bruttó eszköz érték a 400 millió eurót.

Érdemes figyelni arra, hogy a vállalatcsoport anyavállalatának országában mik a helyi szabályok, hiszen ez nagyban befolyásolhatja, hogy mit kérhet/várhat el a leányvállalat az anyavállalattól.

Ahogy említettük, a magyar szabályok értelmében minden érintett adózó esetében kötelező a fődokumentum elkészítése, amelyet ideális esetben az anyavállalat készít el. Az elkészítésre hosszabb határidő is rendelkezésre állhat, de ha végső soron az anya nem gondoskodik az elkészítésről, akkor a magyar leányvállalatnak kell erről gondoskodnia. De mi történik abban az esetben, ha a fődokumentumnak tartalmaznia kell olyan adatokat, amit az anyavállalat nem szeretne megosztani a leányvállalatával? Ebben az esetben kerül a magyar leányvállalat zsákutcába.

Tapasztalataink alapján a cégek központjai komolyan veszik a fődokumentum elkészítésével kapcsolatos követelményeket, jelentős erőfeszítéseket tesznek a témával kapcsolatban, de még mindig érezhető, hogy vannak azok a régiós, kisebb bevételt termelő vállalatcsoportok, amelyek nem fordítanak erre kellő figyelmet.

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a tagvállalatok tartsák a kapcsolatot és tájékoztassák a csoport anyavállalatát, hogy ne kelljen hiányos ismeretekkel egy megkérdőjelezhető tartalmú anyagot helyben összeállítaniuk.

* * *

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos, kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >>> Jelentkezem