A Polgári Törvénykönyv alapján a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Az alábbi hírlevélben a nem nyugdíjas ügyvezetők 2017. évi tb közterheit (azaz a fizetendő járulékokat és a szociális hozzájárulási adót) ismertetem, kitérve a kft tagja és nem tagja által ellátott ügyvezetésre is.

Munkaviszonyban ellátott ügyvezetés

A munkaviszonyban történő ügyvezetésnél nincs különbség aszerint, hogy az ügyvezető tagja vagy nem tagja a társaságnak. A munkaviszonyban ellátott ügyvezetés biztosítási jogviszonyt keletkeztet, így azt be kell jelenteni T1041-es nyomtatványon. A munkaviszony vonatkozásában ki kell emelni, hogy szemben a megbízási jogviszonnyal nincs ingyenes munkavégzés. Az általános szabály az, hogy a munkaviszonyban a munkabérnek teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén el kell érnie legalább a minimálbért, illetve ha a tevékenység szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimumot.

Megjegyzés: Az adóhivatal egy korábbi levelében azt a tájékoztatást adta, hogy nincs olyan jogszabály, amely a vezetői tisztségviselést szakképzettséget igénylő tevékenységnek minősítené, de ebben a tájékoztatásban nem foglalt állást amellett, hogy elegendő lenne a minimálbér megfizetése teljes munkaidőben történő foglalkoztatáskor. Erre tekintettel a vezető tisztségviselői feladat ellátásáért minimális jövedelemként egyes munkáltatók a 127 500 forintot, míg más munkáltatók a 161 000 forint garantált bérminimumot fizetnek.

Ha az ügyvezető munkaviszonyban látja el a feladatait, akkor a munkabéréből levonásra kerül a 15% személyi jövedelemadó előlegen túl,

• a 10% nyugdíjjárulék,
• a 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
• a 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék,
• a 1,5% munkaerő-piaci járulék.

A munkáltató a munkabér után megfizeti a 22% szociális hozzájárulási adót. Amennyiben a feltételek adottak, munkaviszony esetén a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezménnyel élhet. Ha például az ügyvezető megváltozott munkaképessége alapján rehabilitáció kártyával rendelkezik, akkor a gazdasági társaság, mint munkáltató 255 000 forintig 22% szociális hozzájárulási adókedvezménnyel élhet.

Megbízási jogviszonyban ellátott ügyvezetés

Megbízási jogviszony esetén el kell különíteni, hogy az ügyvezető tagja vagy nem tagja a társaságnak.

Ha a társaság tagja megbízásban az ügyvezetést látja el, akkor az ügyvezető társas vállalkozónak minősül. Társas vállalkozói jogviszony biztosítási jogviszonyt hoz létre, így azt be kell jelenteni a T1041-es nyomtatványon. Társas vállalkozóként a járulék-, és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség az alábbiak szerint áll fenn:

• 10% nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bérminimum
• 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bérminimum másfélszerese
• 22% szociális hozzájárulási adó minimális alapja legalább a minimálbér/garantált bérminimum 112,5 %-a.

Megbízás keretében ellátott ügyvezetésnél – szemben a munkaviszonnyal – az ügyvezető dolgozhat akár ingyen is. Ha az ügyvezető a feladatait ingyen látja el, a fenti tb közterheket akkor is meg kell fizetni.

Társas vállalkozói jogviszonyban a szociális hozzájárulási adókedvezmény egy esetben érvényesíthető, ha az ügyvezető az alábbiak szerint megváltozott munkaképességűnek minősül:

„A tag 2011. december 31-én I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy ha a tag rokkantsági ellátásban részesül, és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.”

A fenti esetben a gazdasági társaság szintén 255 000 forintig 22% szociális hozzájárulási adókedvezménnyel élhet.

Ha az ügyvezető nem tagja a társas vállalkozásnak, akkor megbízásban ellátott vezetői tisztségviselés esetén akkor jön létre biztosítási jogviszony, ha járulékalapot képező megbízási díja eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

Biztosítási jogviszony fennállása esetén a jogviszonyt be kell jelenteni T1041-es nyomtatványon és az ügyvezető tevékenységért járó díjazás – személyi jövedelemadó előleg számításánál figyelembe vett összeg – alapján kell megfizetni a 10% nyugdíjjárulékot valamint a 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot, a 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. A megbízó, azaz a társas vállalkozás, a fenti alap után 22% szociális hozzájárulási adót fizet.

Ha a megbízási szerződés alapján személyesen munkát végző ügyvezető járulékalapot képező megbízási díja nem éri el a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítási jogviszony nem jön létre. Ez esetben a járulékot nem kell levonni, azonban – az ingyenes megbízást kivéve – a 22% szociális hozzájárulási adót meg kell fizetni.

Végezetül az alábbi táblázatban összefoglalva összegzem az ügyvezetés kapcsán fizetendő tb közterheket:

A cikk szakmai támogatója:

* * *

Az 5percAdó rendezvény-ajánlata TB témakörben:

Amennyiben érdeklődsz a társadalombiztosítást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos, kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >>> Jelentkezem