Gyermeküket egyedül nevelő szülőkre több teher hárulhat a gyermeknevelés kapcsán, mint azokra, akik párjukkal közösen nevelik a gyermeküket. Valószínűleg ezzel is összefügg, hogy mind az egészségbiztosítási, mind a családtámogatási törvény külön rendelkezik a gyermeküket egyedül nevelő szülők ellátásáról. Az alábbi cikkben bemutatom, hogy ki minősül egyedülállónak az egészségbiztosítási törvény és a családtámogatási törvény alapján, és mennyiben tér el az egyedülállóként gyermeküket nevelők ellátása azokhoz a családokhoz képest, ahol mindkét szülő neveli a gyermeke(ke)t.

Gyermekápolási táppénz

Táppénzre jogosult az szülő, akinek a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt 12 év alatti gyermeke beteg lesz, és beteg gyermekét otthon ápolja vagy a kórházi kezelés alatt gyermeke mellett tartózkodik. Gyermekápolási táppénz időtartamánál az egyedülálló szülő egymaga rendelkezik annyi nap táppénzzel, mint nem egyedülállók esetén a két szülő együttesen. Ez a különbségtétel a gyermek 3 éves korát követően áll fenn.

Azaz gyermekápolási táppénz,

• 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása esetén évenként és gyermekenként a szülőnek 42, egyedülálló szülőnek 84 naptári napon át jár;
• 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása esetén évenként és gyermekenként a szülőnek 14, egyedülálló szülőnek 28 naptári napon át jár

Kit is tekint az egészségbiztosítási törvény egyedülállónak gyermekápolási táppénz kapcsán?

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) alapján egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él. Nem minősül egyedülállónak azonban egyedülállónak, akinek élettársa van.

Megjegyzés: Abban az esetben, ha a szülők válófélben vannak, akkor különélőnek kell tekinteni azt is, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, de a házasság felbontása iránt bírói eljárás folyamatban van. 

Egyedülállónak kell tekinteni továbbá azokat a házastársakat vagy élettársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra egyébként jogosultak, valamint akinek a házastársa vagy élettársa többek között

• rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
• öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
• rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket,
• december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy, aki a szolgálati járandóság megállapítását kérte, és megfelelt a 2011. évi CLXVII. törvény 9. § b) pontjában meghatározott feltételeknek,
• előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti.

A gyermekápolási táppénz összegénél nincs különbség abban, hogy gyermekét egyedül nevelő szülőről van szó, vagy sem. A gyermekápolási táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől, illetve a kórházi ápolástól függően a táppénz alapjának 60 %-a, illetve 50%-a, de napi szinten nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét, azaz 2017-ben a 8 500 forintot.

Családi pótlék (nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás)

A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó családi pótlékot nyújt. A családi pótlék mértéke függ,

• a gyermekek számától,
• attól, hogy a gyermek tartósan betegnek, illetve súlyosan fogyatékosnak minősül-e,
• attól, hogy a gyermek(ek)et egyedülállóként vagy nem egyedülállóként neveli a szülő.

Azaz a családi pótlék havi összege többek között függ attól, hogy a gyermeke(ke)t egyedülállóként neveli-e a szülő. A családi pótlék,

• egygyermekes család esetén 12 200 forint,
• egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint, azaz összesen 1 500 forinttal több, mint a nem egyedülálló esetén;
• kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,
• két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint, azaz két gyermeknél összesen 3 000 forinttal több, mint a nem egyedülálló esetén;
• három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint,
• három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint, azaz három gyermek esetén összesen ez esetben is 3 000 forinttal több, mint a nem egyedülálló esetén;
• tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén 23 300 forint,
• tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint, azaz gyermekenként összesen 2 600 forinttal több, mint a nem egyedülálló esetén.

Családi pótlék esetén – hasonlóan az egészségbiztosítási törvényhez – egyedülállónak kell tekinteni azt, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.

Továbbá egyedülállónak kell tekintetni, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa

• köznevelési intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs,
• vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
• megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül és egyéb jövedelme nincs,
• nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, feltéve, ha nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs,
• időskorúak járadékában, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították,
• öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nincs.

A családtámogatási törvény, mind a tanulmányok folytatásakor, mind egyes ellátásoknál az egyedülállóság feltételeként köti ki a jövedelem hiányát. Erre tekintettel nézzük meg, mit is jelent a családtámogatási törvényben a jövedelem?

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) alapján jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (Szja tv.) adóköteles jövedelemként meghatározott – belföldről vagy külföldről származó – vagyoni érték, bevétel, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét.

A cikk szakmai támogatója:

* * *

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos, kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >>> Jelentkezem