A munkavégzéshez kapcsolódó munkáltatói költségtérítés számos formában adható. Az utazással kapcsolatban keletkező költségek egy részét a munkáltató köteles megtéríteni, másik részét pedig megtérítheti, ha belső szabályzatában erről rendelkezett.

Előző cikkemben a munkába járás költségtérítésének adókötelezettségeit és adómentességi eseteit jártam körbe. Mostani írásomban a munkavállaló heti hazautazásával kapcsolatos költségtérítés szabályok kerülnek ismertetésre.

A hazautazás értelmezése

A munkába járás és a heti hazautazás költségtérítés részletszabályait a 39/2010 (II.26.) Korm.rendelet (kormányrendelet) 2.§ c) pontja alapján hazautazásnak minősül a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazás.

Ha a munkavállalónak van ideiglenes lakcíme a munkáltató székhelye szerinti településen, de állandó lakcíme máshol van, akkor a munkavállaló ideiglenes lakcíméről állandó lakcímére való utazása hazautazásnak minősülhet (nem biztos), így a munkáltató köteles megtéríteni a hazautazás költségét.

A költségtérítésre való jogosultsághoz a lakóhelyen életvitelszerűen kell tartózkodni. A munkáltató kérésére a munkavállaló ezt igazolni köteles.

Tételezzük fel, hogy egy család Pécsen él és a családfő a fővárosban kapott munkát. A család a fővárosban vásárolt egy garzonlakást és a férj a heti munkavégzés kapcsán itt tartózkodik, viszont hetente hazalátogat családjához és a hétvégéket együtt töltik. Ebben az esetben az életvitelszerű tartózkodás Pécsen megvalósul, tehát a munkavállaló utiköltség térítésére jogosult.

Hasonló a helyzet, ha egy ifjú titán Győrben kap munkát, Győrben sem házastársi, sem élettársi kapcsolata nincs. A fiatalember szülei Szekszárdon élnek és az ő állandó lakóhelye is ide van bejelentve. Ebben az esetben a fiatalember Szekszárdon életvitelszerűen tartózkodik, tehát a heti hazautazás költségtérítésére jogosult.

A lakcímbejelentés és az életvitelszerű tartózkodás nem ugyanazt jelenti. Nem tekinthető életvitelszerű tartózkodásnak, ha a magánszemély az ottlakás látszatának keltése céljából használja az ingatlant. Nem köteles megtéríteni a munkáltató azokat az állandó lakcímre történő utazásokat sem, ahol a munkavállalónak nincs életvitelszerű tartózkodása.

Amennyiben a munkavállaló állandó lakcíme pl. Nyíregyháza és a tartózkodási helye Budapest, ahol saját tulajdonú lakásában (vagy pl. bérelt ingatlanban) él családjával, akkor a munkáltatótól nem várható el a Budapest-Nyíregyháza közötti utazási költség megtérítése, hiszen az életvitelszerű tartózkodás Budapesten valósul meg. Az életvitelszerű tartózkodásnak nem feltétele sem az állandó lakcím, sem a saját tulajdonú ingatlan. Életvitelszerű tartózkodás albérletben is lehetséges.

Lakóhely – tartózkodási hely

A lakóhely annak a Magyarország, vagy az EGT-állam területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik.

Tartózkodási hely annak a Magyarország vagy az Európai Gazdasági Térség állama területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik.

A kormányrendelet 7. §-a a munkavállaló részére nyilatkozattételi kötelezettséget ír elő. A munkavállalónak a költségtérítés igénybevételével egy időben nyilatkozatot kell tennie az állandó lakóhelyről és tartózkodási helyről. A munkáltató kérésére igazolni köteles. A gondot az okozza, hogy a lakcímkártyával történő igazolás nem mindig lehetséges (pl. lakásbérletben, vagy albérletben él).

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) és a Kormányrendelet nem zárja ki, hogy a munkáltató más állampolgárságú munkavállalókkal létesített munkaviszony alapján is megtérítse a hazautazás költségeit.

Tételezzük fel, hogy egy építőipari vállalkozó lengyel munkásokat foglalkoztat, akik hétvégenként hazalátogatnak a Lengyelországban élő családjukhoz. A munkások repülővel utaznak. Ebben az esetben a munkáltató adómentesen megtérítheti a repülőjegy teljes árát.

Az igénybe vehető közlekedési eszközök

Az utazáshoz használható tömegközlekedési eszközök körét illetően a kormányrendelet többféle jármű igénybevételét engedi:

• elővárosi busz,
• belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztálya (nincs előírás arra, hogy ez személyvonat, gyorsvonat, vagy IC),
• HÉV,
• menetrend szerint közlekedő hajó, komp, vagy rév,
• a Kormányrendelet 4.§-ában meghatározott feltételek megléte esetén egyéb gépjármű (személyautó, motorkerékpár stb.),
• légi közlekedési jármű (munkába járás esetén ez nem lehetséges).

Tételezzük fel, hogy egy építőipari vállalkozás alkalmazásában áll egy osztrák építészmérnök, akinek állandó lakóhelye Bécsben található, tartózkodási helye pedig Budapesten van. Az építészmérnök családja, felesége, gyermekei Bécsben élnek. A magánszemély hetente hazautazik családjához. Ebben az esetben utazhat autóbusszal, vonattal, repülővel, de éppen a Budapest-Bécs között közlekedő szárnyashajóval, de személygépkocsival is.

Az utazások száma

A hazautazáson a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazást kell érteni. A többszöri (pl. hetente kétszer) hazautazás költségeit a munkáltató nem köteles megtéríteni, viszont a kormányrendelet nem tiltja. A munkáltató tehát megteheti, hogy hetente több utat is finanszíroz.

Tételezzük fel, hogy egy magánszemély Miskolcon él és Vácon kapott állást. Vácon albérletbe kényszerült, mert saját lakása nincs. A munkáltatója megteheti, hogy akár heti két hazautazást is finanszíroz Miskolcra, bár erre nem kötelezhető. Amennyiben a munkáltató ezt mégis megteszi, akkor a költségelszámolásra vonatkozó általános szabályok az irányadók. Érdekes kérdést vet fel, hogy amennyiben a munkáltató az adott településen lakhatást biztosít (pl. lakást bérel a munkavállaló számára), vagy lakhatási támogatást ad, akkor köteles-e megtéríteni a heti hazautazás költségeit. A válasz egyszerűen csak annyi, hogy igen, köteles megtéríteni ebben az esetben is.

A térítendő összeg

Tömegközlekedési eszközzel történő hazautazáskor a munkáltató térítési kötelezettsége – a menetjeggyel való elszámolás ellenében – az utazási költség legalább 86%-a. Nem alkalmazható a költségtérítés a MÁV által forgalmazott Start Klub kártyacsaládra, mivel ezek a kártyák nem tekinthetőek sem bérletnek, sem pedig menetjegynek. Ezek a kártyák cafeteria rendszer keretében adhatók és az Szja tv. 70§ alá tartoznak, tehát juttatási értékük 1,19-szerese után 15 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli a juttatót.

Gépjárművel (személygépjármű, motorkerékpár stb.) történő hazautazás esetében a munkáltató térítési kötelezettsége – a feltételek fennállása esetén – a tartózkodási hely és a lakóhely közötti távolság alapján számított kilométerek alapján 9 Ft/km. Természetesen a munkáltató a teljes utazási költséget is kifizetheti, de a 9 Ft/km feletti rész adóköteles jövedelemként számfejtendő.

A hazautazással kapcsolatos költségtérítés felső korlátjának a tárgyévre vonatkozó mértékét a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter minden év január 25-ig hivatalos lapjában közzéteszi. A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Kormányrendelet 3. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a munkáltató által kifizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felső korlátja 2016-ban is 35 200 Ft/hó. Ez nem jelenti azt, hogy ettől magasabb összegű költségtérítés ne lenne adható.

* * *

Nehogy lemaradj! Írd be a tavaszi konferenciáink dátumait a naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel! >> KEDVEZMÉNYES KONFERENCIANAPTÁR 2016 – TAVASZ