Nagyon sok munkavállalót érint a lakásával, házával, kölcsöntörlesztésével kapcsolatos felmerülő költségek finanszírozásának nehézsége. A munkáltatók ezeknek a terheknek az enyhítéséhez nyújthatnak adómentes anyagi segítséget munkavállalóik részére.

A cikksorozat első része az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás feltételrendszerét mutatta be, jelen cikk pedig a további feltételeket tárgyalja.

A méltányolható lakásigény

Az adómentesség további feltétele, hogy a támogatott lakóingatlan nem haladhatja meg a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben szabályozott méltányolható lakásigényt. A méltányolható lakásigény megállapításánál az együtt költöző családtagok (házastárs, élettárs, gyermek, megváltozott munkaképességű vagy nyugdíjas szülő, nagyszülő, testvér) számát és a lakószobákat kell számításba venni. Azonban figyelmen kívül kell hagyni az együtt költözők jövedelmét.

A lakásigény mértéke az együtt költöző családtagok számától függően a következő:

• egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba,
• három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,
• négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba,
• minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke.

A lakószobák számának megállapításakor figyelni kell a szobák alapterületére, továbbá arra is, hogy két félszoba egy szobának minősül. A fél lakószoba hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert. Lakószobának az alkalmazott padlóburkolat jellegétől függetlenül azt a helyiséget kell tekinteni, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de legfeljebb 30 négyzetméter. Amennyiben a helyiség ennél nagyobb, azt két szobaként kell számításba venni. Amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy – egy lakás esetén egy alkalommal – két szobaként kell figyelembe venni.

A méltányolható lakásigénynek való megfelelés szempontjából nincs jelentősége annak, ha a lakás szobaszáma nem éri el a kormányrendeletben meghatározott alsó határt.

Így nem lehet kizáró ok az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás biztosításánál, ha például a munkavállaló négytagú családjával csak egy kétszobás lakásban lakik.

A méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során a lakás szobaszámát a magánszemély azon nyilatkozata alapján kell meghatározni, amely a lakás szobáinak alapterületét szobánként külön-külön tartalmazza.

A kormányrendelet 3. § (4) bekezdése értelmében a fentieken kívül akkor méltányolható a lakásigény, ha a lakás telekárat nem tartalmazó építési költsége (vételi ára) az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak e rendelet mellékletében szereplő építési átlagköltségét nem haladja meg.

A támogatás folyósítása

Az 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet 2. § (1) pontja értelmében a támogatás miatt a munkavállalónak sem kell külön számlát nyitnia. A támogatás összege átutalható:

• a juttatásban részesülő hitelszámlájára,
• a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéséhez használt központi elszámoló számlájára,
• a magánszemély számára hitelt nyújtó hitelintézetnél vezetett saját folyószámlájára.

A munkáltatónak – papír alapú vagy elektronikus nyomtatványon – előzetesen vagy az átutalással egyidejűleg nyilatkozatot kell tennie a hitelintézet vagy a kincstár részére arról, hogy az általa folyósított összeget a támogatás céljából adja. Ennek hiányában az adómentességhez szükséges igazolást sem a kincstár sem a hitelintézet nem adhatja ki. A hitelintézet vagy a kincstár saját döntése alapján a munkáltató utólagos nyilatkozatát is elfogadhatja.

A szükséges igazolások

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. számú mellékletének 9.3.2. pontja értelmében a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül, ha a munkáltató nem rendelkezik az Szja tv-ben vagy az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazolásokkal.

A munkáltató által beszerezni szükséges dokumentumok a támogatás felhasználásának céljától függően eltérőek, az alábbiak szerint:

• Lakásvásárlásnál az érvényes szerződés és földhivatali bejegyzést igazoló okirat vagy tulajdoni lap, a támogatás összegének felhasználását igazoló okirat szükséges, amely a folyósítást megelőző 6 hónap és az azt követő év március 31. közötti időszakra vonatkozhat.
• Lakásépítésnél, bővítésnél a jogerős építési engedély, a támogatás összegének felhasználását igazoló, a munkavállaló vagy közeli hozzátartozója nevére szóló számla szükséges, amely a folyósítást megelőző 6 hónap és az azt követő év december 31. közötti időszakra vonatkozhat.
• Lakáskorszerűsítésnél a támogatás összegének felhasználását igazoló, a munkavállaló vagy közeli hozzátartozója nevére szóló számla szükséges, amely a folyósítást megelőző 6 hónap és az azt követő év december 31. közötti időszakra vonatkozhat.
• Lakáscélú hitel törlesztéséhez, visszafizetéséhez a hitelszerződés szükséges, amelyben a munkavállaló adós vagy adóstárs, a támogatás összegének felhasználását, a hitel törlesztését igazoló okirat, pl. folyószámla-kivonat, amely a folyósítás évére vonatkozhat.

Az Szja tv. szabályai alapján a lakáscélú munkáltatói támogatás akkor tekinthető adómentesnek, ha a munkáltató a támogatás folyósításának évét követő év május 31-ig, rendelkezik az NGM rendeletében meghatározott igazolásokkal. A lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén pedig a folyósítás évét követő második év május 31-éig kell az NGM- rendeletben meghatározott igazolásokkal rendelkezni.

15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet 1. § (2) bekezdése értelmében a magánszemély – függetlenül a munkaviszonyának esetleges megszűnésétől – az okiratokat, bizonylatokat köteles a munkáltatónak átadni:

• a lakása tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése vagy lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetése, törlesztése esetén a támogatás folyósítása évét követő év április 15-éig, vagy
• lakás építése, építtetése, alapterületének növelése és korszerűsítése esetén a folyósítás évét követő második év április 15-éig.

Adatszolgáltatási kötelezettség

A hitelintézet, illetve a kincstár adatszolgáltatási kötelezettsége a korábbiak szerint továbbra is fennáll a közvetítésével nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatásról kiállított igazolás adattartalmáról az állami adóhatóság felé.

* * *

Legyél az elsők között! Írd be tavaszi konferenciáink dátumait már most a naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel! >> KEDVEZMÉNYES KONFERENCIANAPTÁR 2016 – TAVASZ