A 2024. évről szóló 24SZJA jelű bevallás a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó bevallására…
Minden amit a KATA-ról tudni kell! – 3. rész
Bevételek vs. nem bevételek a KATÁ-soknál

KATA adózással kapcsolatos cikksorozatom zárásaképpen egy kis segítséget szeretnék nyújtani azoknak, akik még nem készítették el a 2018-as évre vonatkozó adóbevallásukat.
Határidő
A 2018-as évben KATA adóalanyiság alatt elért bevételeinket számba kell venni és erről 2019.02.25-ig a 18KATA bevallást kell elkészíteni és az adóhatóság részére elektronikusan megküldeni.
Mit is kell ebben a bevallásban szerepeltetni?
A személyes adatokon túl fel kell tüntetni, hogy milyen időszakra vonatkozik a bevallás. Ha egész évben fennállt a KATA adóalanyiság, akkor a bevallás időszaka január 1 – december 31-ig terjed. Ha évközben kezdődött a KATA adóalanyiság, akkor a kezdés napja, a KATA alá való bejelentkezés napját követő nap, melyről az adóhatóság értesítést is küldött.
Abban az esetben, ha a KATA adóalanyiság szünetelt, nem volt tételes adófizetési kötelezettség, akkor azt csak abban az esetben kell a bevallás főlapján X-el jelölni, ha ebből kifolyólag az arányosítás következtében 40%-os adófizetési kötelezettség is keletkezik.
A KATA adóalany 2018-as évben 8 millió forintos bevételi értékhatárig választhatta az általános forgalmi adóban az alanyi adómentességet.
Ha ennél több bevételt ért el a vállalkozás, akkor a 8 millió forintos bevétele feletti rész már ÁFA követes bevételnek számít.
NEM bevétel kategóriák
- az áthárított (felszámított) ÁFA
- az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel)
- az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany részére nem ellenértékként történő visszaszolgáltatása (ideértve különösen a korábban nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét). Ettől eltérően bevétel a kölcsönre, hitelre kapott kamat!
- a jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott nem jövedelempótló kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel kapott vagyoni érték,
- a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás.
(Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak az olyan támogatás minősül, amelyet az adózó kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap, ideértve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti támogatást is.)
Foglaljuk össze, hogy a bevételeket milyen időpontban kell számításba venni!
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény az értelmező rendelkezések között határozza meg, hogy a különböző formában megszerzett bevételnek mi a szerzési időpontja.
- Pénz, dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében a bevétel megszerzésének időpontja az átvétel vagy a számlán való jóváírás napja.
Például a kisadózó vállalkozás olyan szolgáltatást nyújt, amelynek teljesítési időpontja 2018. december 16., a számla kiállításának időpontja 2018. december 18., de az ellenérték jóváírásának időpontja 2019. január 10., akkor ez a pénzbevétel a 2019. évben számít megszerzett bevételnek.
- Igénybe vett szolgáltatás esetében a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának vagy igénybevevőjének az Áfa tv. rendelkezései szerint adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne. Itt egyedileg kell megvizsgálni, hogy folyamatos teljesítésről van szó, vagy egy egyszeri szolgáltatás nyújtásáról.
A fentiek figyelembevételével kell meghatározni és kitölteni a NYILATKOZAT-ban a kisadózó vállalkozás által elért bevétel összegét. FONTOS! Az adatot ezer forintban kell meghatározni.
Adatszolgáltatási és nyilatkozattételi kötelezettség az 1 millió forintot meghaladó bevételről!
A kisadózó vállalkozásnak nyilatkoznia kell a bevallás 02-es lapján azon vállalkozásokról, aki(akik)-től a bevallási időszakon belül összességében 1 millió forintot meghaladó bevételt szereztek. FONTOS! Ne hanyagoljuk el a kitöltést, mert a kifizető is nyilatkozik és adatot szolgáltat, tehát van kontroll adatszolgáltatás is, mely alapján ez a kötelezettség ellenőrizhető.
A bevallás 01-es lapja csak akkor tölthető ki, ha a főlapon nyilatkoztunk a 40%-os mértékű adófizetési kötelezettségről. Ezen lap 1-es sorába meg kell határozni azt a bevételi értékhatárt, ami vonatkozik ránk.
Ha egész évben működtünk, akkor ez az összeg 12 millió forint, hiszen az e feletti rész után kell 40%-os adót fizetnünk. A 02-es sorba a ténylegesen elért bevételt kell beírni és a többit már a nyomtatvány automatikusan meg is határozza számunkra.
FONTOS! Nem elég, hogy kiszámoljuk ezt a többlet adót, meg is kell azt fizetni!
* * *
Vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt szervezésében 2019. február 28-án „Minden amit KATA-ról tudni kell” címmel tartandó előadásomon, ahol személyesen válaszolok a felmerülő kérdésekre. Jelentkezz ma még kedvezményesen!
Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!
Értékelés, hozzászólás