Cikksorozatunk előző részében azokkal a gyakorlati esetekkel foglalkoztunk, amikor nincs kötött formátuma a szokásos piaci ártól való eltérés levezetésének és dokumentálásának. Cikksorozatunk második részében a piaci ár elvének alkalmazása alóli mentességeket tekintjük át.

Mentességek a piaci ár elv alkalmazása alól

A a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 18.§ megfogalmaz néhány esetet, amikor a szokásos piaci ár elvétől eltérő árazás esetén sem kell a társasági adóalapot módosítani:

• magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződés esetében,
• az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónak a közös beszerzés és értékesítés érdekében létrehozott olyan kapcsolt vállalkozással – a versenyhátrány megszüntetése céljából – kötött tartós szerződés tekintetében, amely kapcsolt vállalkozásban a kis- és középvállalkozások szavazati joga együttesen meghaladja az 50 százalékot,
• az adózónak az állam vagy helyi önkormányzat részére történő, jogszabályban meghatározott kötelezettségen alapuló, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz (ideértve a beruházás átadását is) esetében.

Transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség

Azt az iránymutatást, hogy mely vállalkozásoknak szükséges transzferár nyilvántartást készíteniük, a Tao. tv. 18.§ (5) bekezdésében találjuk meg:

Az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó (kivéve a közhasznú non-profit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), a bevallás benyújtásáig köteles az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket.

Mentesülő társaságok

Tehát kivételként jelennek meg a nyilvántartás készítési kötelezettség tekintetében a közhasznú nonprofit gazdasági társaságok és az állami többségi befolyással bíró adózók. Esetükben nem kell transzferár nyilvántartást készíteni, azonban a szokásos piaci ár elvét a kapcsolt vállalkozásokkal megvalósult gazdasági kapcsolataikban be kell tartaniuk. A gyakorlatban ezek a vállalkozások is jellemzően készítenek transzferár nyilvántartást, mert másképpen nem tudnák bizonyítani árazásuk jellegét.

A vállalkozási méret besorolást a Kkv. törvény előírásai szerint kell meghatározni. Legyünk figyelemmel arra, hogy a kapcsolódó vállalkozások és partnervállalkozások adatait a megfelelő módon szükséges összeszámítani. Ez által vélhetően a legtöbb külföldi tulajdonú magyar vállalat nem minősül kisvállalkozásnak, de a közeli hozzátartozók, vagy természetes személyek egy csoportja révén irányított hazai vállalkozások (ha azok ugyanazon vagy szomszédos piacon tevékenykednek) is sokszor az összeszámítás miatt esnek bele a középvállalati kategóriába.

Például a 2017-es évben transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett az a vállalkozás, amely 2017.12.31-én középvállalkozásnak minősül, azaz a két utolsó rendelkezésre álló beszámolója (2015-ös és 2016-os évi beszámolók) alapján a kapcsolódó és partnervállalkozásaival együtt a megfelelő módon összeszámítva eléri az 50 fős foglalkoztatotti létszámot.

Mentességek a nyilvántartás készítési kötelezettség alól

A nyilvántartás készítési kötelezettség alóli mentességet a hatályos transzferár rendelet tartalmazza, mely a 2017-es évben fő szabály szerint még a 22/2009. PM rendelet (annak a vállalkozásnak a számára, aki nem választja az új rendelet szerinti előírások betartását már a 2017. évi transzferár kötelezettségeinek teljesítéséhez). A 2018-as évtől pedig a 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet előírásait kell figyelembe venni.

A transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség alóli mentességek azonban alapvetően nem változtak a régi és az új rendelet tekintetében, tehát nem terheli az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség

a) a magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést,

b) azon ellenőrzött ügyletet, amelynek vonatkozásában az adózás rendjéről szóló törvény szerint a szokásos piaci árat az állami adó- és vámhatóság határozatban megállapította, a kérelem benyújtásának adóévétől annak az adóévnek az utolsó napjáig, amelyben a határozat érvényessége megszűnik, feltéve, hogy a határozatban rögzített tényállás ezen időszakban változatlanul fennáll,

c) a szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékének kapcsolt vállalkozás vagy kapcsolt vállalkozások részére változatlan összegben, illetve értékben történő átterhelését, feltéve, hogy a szolgáltatást nyújtó, termékértékesítő személy az adózóval, külföldi személlyel vagy a költséget viselő féllel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll (ha az adózó, külföldi személy a szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékét több kapcsolt vállalkozása részére terheli át, akkor az adózó e rendelet szerinti nyilvántartása tartalmazza annak alátámasztását, hogy az alkalmazott megosztási módszer – az adott ügyletre jellemző tények és körülmények figyelembevételével – a szokásos piaci ár elvének megfelel),

d) az ingyenes pénzeszközátadást és átvételt,

e) a kapcsolt vállalkozások azon ügyleteit, melyek esetében a szerződés alapján történő teljesítések értéke az adóévben általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg, azzal, hogy az értékhatár megállapításánál – az összevonás tényétől függetlenül – az e rendelet szerint összevonható szerződések alapján történő teljesítések értékét együttesen kell figyelembe venni,

f) a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdei ügyletet,

g) a meghatározott összegben rögzített hatósági ár vagy jogszabályban egyedileg meghatározott konkrét ár alkalmazásával megvalósuló ügyletet.

Körültekintően szükséges eljárnunk a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség alóli mentesülés meghatározásakor, mivel 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható a nyilvántartás készítési kötelezettség megsértése nyilvántartásonként (pl. a nyilvántartás hiánya, határidőn túli elkészítése vagy hiányos elkészítése).

* * *

Konferencianaptár 2018 – Nehogy lemaradj! Írd be soron következő konferenciáink dátumait naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel!

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >> Jelentkezem