Merre tart a könyvelés: adatrögzítés vagy adatelemzés? – 2. rész

Hatékonyság növelése a könyvelésben

A könyvelési szakma átalakulása egy évtizede kezdődött, és csak előnyünkre vált. Az előző cikkemben az adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatos változásokról írtam, mai írásomban a könyvelés során feldolgozott adatok rögzítéséről és elemzéséről lesz szó. Ezen a területen is a szoftvereké a főszerep. Mi csak válogathatunk közöttük, megtanuljuk alkalmazni azokat, és hagyjuk, hogy segítsenek, ezzel is növelve a munkánk színvonalát, és az ügyfél elégedettségét.

Adatrögzítés

Az informatikai eszközök bevezetésével jelentősen lecsökkent a könyvelési feladatokra, egyeztetésekre fordított idő. Megszűnt a redundancia egy programon belül, azaz már nem kell több helyen rögzítenünk ugyanazt az adatot. Ez egyelőre még csak egy programon belül igaz, de a cél az, hogy ne rögzítsük többször például a számlákon szereplő adatokat. Hiszen ma még – a legtöbb helyen – egyszer adatokat rögzít a számla kiállítója, majd kinyomtatva, a „papír-számla” alapján újra rögzíti a számla befogadó iktatója, könyvelője, esetleg a számla kiállító könyvelője is. Ugyan az integrált rendszerek már továbbítják az adatokat valamilyen fokú automatizmussal, de még így is van a folyamatban felesleges ismétlődés.

Az adatok begépeléséhez nincs feltétlenül szükség a mi szerteágazó szaktudásunkra. Erre jó megoldást kínálnak azok a könyvelő programok, amelyek képesek importálni a számlákat egy „idegen” számlázó programból. Több file formátum is ismert az adatimportra: XML, XLS, CSV, stb. Ne féljünk áttérni az adatok beolvasására, mert megéri ezzel a módszerrel dolgozni! Rengeteg időt spórolunk, megszűnik a gépelési hiba, ami sok egyéb mellett adókockázatot is jelenthet. Ebben a folyamatban már most látszik, hogy 2018. július 1-től, az online számlázás bevezetése elindítja a bejövő számlák adatimportjának lehetőségét is.

A számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014 (VI.30.) NGM rendelet tervezet szerint minden kiállított számla egy-egy XML állományba kerül. De akkor miért ne küldhetné el a számla kiállítója ezt a file-t is a számla képe mellé? Ezzel a megoldással nem kerülhető el az elektronikus számla elektronikus aláírása, de az adat feldolgozását elősegíti. Mivel a számlák eltérőek, egyelőre itt nem nélkülözhető a szakemberek közreműködése.

Egyre több könyvelő program tud banki adatexportot is fogadni, importálni. Ennek előnye, hogy a könyvelési idő lerövidül, és csökken a számszaki egyeztetések száma. 2018-tól hatályba lép az a Pénzforgalmi Szolgáltatásokról szóló EU irányelv (PSD2), amely lehetővé teszi, hogy valamennyi bank egységes adatexportot biztosítson a könyvelő programok számára. A számlák kiegyenlítésének nagy része szintén könyvelői szakértelmet kíván. Ebben az automatizmusban még adókockázat is keletkezhet, ha elhagynánk a könyvelő szakértelmét. Ha az előlegfizetésre gondolok egy bankkivonaton, akkor annak automatizálására még érdemes egy rendszert felállítani. Felvetődik például, hogy készült-e a megfelelő időben előleg számla? Teljesül-e az előleg fizetés pénzforgalmi szemléletű áfa könyvelése és bevallása? Megfelelő-e az előleg számla és végszámla kapcsolata?

Megemlítem a sorban a bérszámfejtő programokat is. Szerencsés, ha olyan programot használunk bérszámfejtésre, amely kompatibilis a könyvelő szoftverrel. Ezalatt azt értem, hogy a bérszámfejtés adatait célszerű egy gombnyomásra átadni a könyvelésnek, egyéb plusz adatrögzítés nélkül. Az én személyes tapasztalatom alapján már sokan élvezzük ennek előnyeit, de aki még nem, annak érdemes egy próbát tenni.

A fentieken túl számos opció létezik a készletek és egyéb analitikák vezetésére is, amelyekhez a terjedelmük és a felhasználó személye alapján érdemes szoftvert választani.

Audit adatexport

A hazai könyvelőprogramok többsége (70) rendelkezik a 2010-ben kifejlesztett AUDIT adatexport funkcióval, amely alapján a Kamara „könyvvizsgálóbaráttá” minősíti ezeket a könyvelő programokat. Ez egy XML állomány, és tartalmazza a főkönyvi könyvelés adatait. Az AUDIT adatexportot egyrészt könyvvizsgálók használják, mert különböző elemzéseket készítenek ebből. Másrészt könyvelők részére is használható, mert alkalmas az adófolyószámla egyeztetésre, a beszámoló elkészítésére, de a főkönyvi állományból is sok egyéb könyvelési feladatot el lehet készíteni.

Például Te milyen gyakran és hogyan informálod ügyfeleidet a cég eredményéről, a főkönyvi kivonat fontosabb sarokpontjairól? Szoktál árbevételt egyeztetni az ügyféllel?

Az év végi zárlat elég nagy terhet ró a könyvelőkre, általában tavasszal. De ha a könyvelő program, vagy más- kiegészítő program, táblázat el tudja készíteni a kiegészítő mellékletet, cash-flow kimutatást, az éves adólevezetéseket, az nagy segítség. A 2016. évi beszámolókat már az OBR (online beszámoló rendszer) felületén keresztül lehetett csak közzétenni. Néhány program ezt már ez év tavaszán el tudta készíteni és csak egy file-t kellett feltölteni az OBR honlapra. Ez hatalmas segítséget jelentett időben.

Adatelemzés

Ha valóban lényegesen kevesebb adat rögzítésére lesz szükség, akkor mire érdemes ezt a felszabaduló energiát fordítani (a munkában J)? Na jó, azért unatkozni nem fogunk. Lássuk be, hogy az automatizmus mellett nagyobb energiát kell fordítani a könyvelt adatok ellenőrzésére. Emellett olyan automatizált adatelemzéseket is készíthetünk, ami az ügyfelünk igényére van szabva.

Az adózók összes adóbevallása, az online pénztárgép adatszolgáltatása, a közúti árumozgások adatai az adóhatóság adatbázisában vannak. Az adatelemzés lehetősége már most is fennáll, de az adóellenőrzésre való jog elévüléséig utólag is bármikor lekérdezhetők a kívánt listák. Ügyfelünk adatainak többségét mi is látjuk, ezért érdemes kibővíteni az adatelemzési feladatainkat. Ezzel segítséget nyújtunk ügyfeleinknek abban, hogy vezetői döntéseik megalapozottak legyenek.

* * *

Amennyiben szeretnéd rendszerben látni az adatexportok körét, megismerni a benne szereplő adatok tartalmát, vagy többet szeretnél tudni az adatelemzésről, akkor jelentkezz október 2-ig kedvezményesen a Készüljünk együtt az online számlázásra címmel 2017. november 2-án a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is megvitatjuk felmerülő kérdéseidet!

 

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!
Kérjük válassza ki egyéni adatvédelmi hozzájárulását! A weboldal használatával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat: Adatvédelmi szabályzat.
Elengedhetetlen Statisztika Marketing ELFOGADOM