A számviteli törvényben megfogalmazott előírás, hogy minden hatálya alá tartozó vállalkozónak beszámolót kell készítenie az üzleti évére vonatkozó vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetéről. Éves beszámoló mellett egyszerűsített, illetve mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló lehetősége is fennáll bizonyos feltételek megléte esetén.

Beszámolási formák

A beszámoló formáját alapvetően a vállalkozás mérete, tevékenysége és jogi formája határozza meg. 

A gazdaság szereplői rendkívül sokfélék: a néhány fős családi vállalkozástól a több száz vagy ezer főt foglalkoztató nemzetközi társaságig terjednek. Nem lenne célszerű, ha egy kisvállalkozásnak ugyanazokat a beszámolási kötelezettségeket kellene teljesítenie, mint egy jelentősebb méretű és gazdasági súlyú részvénytársaságnak. 

A számviteli törvény éppen ezért differenciált beszámolási rendszert hozott létre, amely minden vállalkozás számára biztosítja a méretéhez és működéséhez igazodó beszámolási kötelezettséget. Ezekre a beszámolási formákra vonatkozó jogosultsági feltételeket, illetve az ezekhez társuló határértékeket (árbevételi, mérlegfőösszeg és létszám-kritériumokat) a számviteli törvény határozza meg, ezzel biztosítva, hogy a beszámolási kötelezettség összhangban legyen a vállalkozás gazdasági jelentőségével és adminisztrációs kapacitásaival. Főszabályként minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnak éves beszámolót kell készítenie. De bizonyos feltételek fennállása esetén választható az egyszerűsített éves beszámoló, illetve a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló összeállítása is.

Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló (mikrogazdálkodói beszámoló)

A beszámolási formák közül a kisebb vállalkozások számára megfontolandó lehet a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló (vagy röviden: mikrogazdálkodói beszámoló) alkalmazásának lehetősége. 

Mikrogazdálkodói beszámolót készíthet az a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, amelynél két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatószám közül bármelyik kettő nem haladja meg a határértéket: a mérlegfőösszeg a 150 millió forintot, az éves nettó árbevétel a 300 millió forintot, az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.

A mikrogazdálkodói beszámoló összeállítására vonatkozó szabályokat és az erre a beszámolási formára való áttéréssel kapcsolatos teendőket a 398/2012. (XII. 20.) Kormányrendelet részletezi. Ez a beszámolási lehetőség jelentős egyszerűsítéseket, adminisztratív könnyítéseket kínál a feltételeket teljesítő vállalkozások számára, úgy, hogy a jogalkotói szándék értelmében az összeállított beszámoló továbbra is megbízható és valós összképet nyújt a vállalkozások vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetéről. A könnyítéseknek azonban ára is van: a vállalkozás nem élhet a számviteli törvényben biztosított választási lehetőségek jelentős részével és az egyszerűsített éves beszámolási formára történő „visszatérés” lehetősége is korlátozott. A mikrogazdálkodói beszámoló választása esetén a vállalkozó választásától leghamarabb három, mikrogazdálkodói beszámolóval lezárt üzleti év után térhet el saját döntése alapján. Ugyanakkor kötelező a visszatérés éves vagy egyszerűsített éves beszámolóra a második üzleti évet követő évtől, ha a vállalkozás a határérték-feltételeknek két egymást követő üzleti évben nem felel meg. 

A mikrogazdálkodói beszámoló választásának tehát előnyei és hátrányai is vannak. Az áttérésre vonatkozó döntést többek között az adott vállalkozás jellemzői, a vállalkozástól elvárt információs igények és a mutatószámok várható alakulása alapján érdemes meghozni.

Devizanem váltás

A vállalkozások egy részénél felmerülhet az éves beszámoló (vagy az egyszerűsített éves beszámoló) devizában történő elkészítésének lehetősége is. A számviteli törvény előírása szerint a beszámoló készítés és a könyvvezetés pénznemének a létesítő okiratban rögzített pénznemmel kell megegyeznie. A törvény szerint a beszámoló és a könyvvezetés pénzneme alapesetben a forint. Azonban lehetőség van az éves beszámoló euróban vagy dollárban történő összeállítására is, ha a vállalkozó az erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette és a létesítő okirata szerinti devizaként az eurót, illetve az amerikai dollárt jelölte meg.

Fontos, hogy főszabályként a vállalkozó ezt a döntését legkorábban a döntést követő harmadik üzleti évre vonatkozóan változtathatja meg, amennyiben a számviteli politikáját és a létesítő okiratát ennek megfelelően módosítja.

Ezen kívül a létesítő okiratban rögzített – az eurótól vagy az amerikai dollártól eltérő – devizában készítheti el éves beszámolóját az a vállalkozó is, amelynél a tevékenység elsődleges gazdasági környezetének pénzneme (az ún. funkcionális pénznem) az eurótól vagy az amerikai dollártól eltérő deviza.  A funkcionális pénznemre vonatkozóan a törvény további feltételeket fogalmaz meg (a vállalkozó bevételei, költségei és ráfordításai, valamint pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei vonatkozásában). A saját elhatározásból történő devizanemek közötti áttérésre csak az üzleti év végén, az üzleti év mérlegfordulónapjával kerülhet sor.

Az áttérés folyamata szigorúan szabályozott, aminek során a számviteli teendők mellett többek között a társasági adóval kapcsolatos kérdésekre és a cégjogi teendőkre is tekintettel kell lenni. Fontos, hogy az új pénznemben összeállított mérleget könyvvizsgálóval is hitelesíttetni kell.

***

5percAdó ajánló:

Ha szeretnéd tudni, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésedre a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló esetében, akkor vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Beszámolási forma – vagy pénznemváltás című online konferenciáján 2025. 11. 06-án, ahol Barts Gábor segítségével gyakorlati szemszögből részletesen átnézzük, hogy ez mikor választható, milyen előnyökkel jár és hol rejlenek a kockázatok.