2018. április 20-án a Magyar Közlöny 55. számában jelent meg a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet, amely a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Az új rendelet egyúttal hatályon kívül helyezi a korábbi 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendeletet.

Fogalmi változások

Az egyik változás, hogy a jövőben kizárólag pénzforgalmi szolgáltatók végezhetnek kártyakibocsátási tevékenységet. Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátást eddig a rendelet szerinti feltételeknek megfelelő jogosultsággal rendelkező gazdasági társaságok – ún. intézmények – végezhettek (bár ezen intézmények is pénzintézetek voltak).

Pénzforgalmi szolgáltató fogalma alatt a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról 2009. évi LXXXV. törvény (Pft.) szerinti szolgáltató értendő. A Pft. alkalmazásában pénzforgalmi szolgáltatónak minősül az a hitelintézet, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, Posta Elszámoló Központot működtető intézmény, pénzforgalmi intézmény, Magyar Nemzeti Bank és kincstár, amely pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet végez.

A – még hatályos – SZÉP Kártya rendelet alapján SZÉP Kártya kibocsátására jogosult intézmény e tevékenységét az új rendelet hatálybalépését követő hatodik hónap utolsó napjáig fizetési számla vezetésére, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására irányuló tevékenységre vonatkozó engedély nélkül az új rendelet hatálybalépése előtti napon hatályos rendelkezéseknek megfelelően végezheti, azzal, hogy a SZÉP Kártya juttatásokat – ha azok nem kerülnek a munkavállalóval kötött keretszerződés alapján a munkavállaló korlátozott rendeltetésű fizetési számlájára átvezetésre – felhasználásukig, de legkésőbb a juttatás évét követő második naptári év május 31-éig elektronikus utalvány-nyilvántartásban tartja nyilván.

Hazánkban a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenység végzés engedélyhez kötött tevékenység. Ebből következik, hogy a SZÉP Kártya kibocsátási tevékenység is kizárólag a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kiadott tevékenységi engedély birtokában végezhető.

A pénzforgalmi szolgáltató az MNB számára teljesítendő rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatáson kívül – minden negyedévet követő hónap 10. napjáig az MNB-nek elektronikus formában megküldi az előző negyedévre vonatkozóan – havi bontásban összesítve – az alábbi adatokat:

• a Széchenyi Pihenő Kártyára és társkártyára vonatkozó, megkötött szerződések darabszámát,
• a fizetési megbízások értékét összesen és alszámlánkénti bontásban (ezer forintban meghatározva).

A pénzforgalmi szolgáltató a kártyakibocsátási tevékenységet a megkezdését követően legkorábban 5 év elteltével szüntetheti meg.

A másik fogalmi pontosítás a szolgáltató személyéhez kapcsolódik. Az a természetes személy, jogi személy vagy egyéb gazdálkodó szervezet, amely a rendeletben meghatározott szolgáltatásokat ténylegesen nyújtja – ide nem értve a szolgáltatás közvetítőjét -, kizárólag a pénzforgalmi szolgáltatóval szerződéses jogviszonyban álló szolgáltató lehet csak – az új rendelet értelmében.

Az új rendelet a fentieknek megfelelően pontosítja a telefonos felhatalmazó központ fogalmát is. Ennek értelmében a telefonos felhatalmazó központ a pénzforgalmi szolgáltató vagy megbízottja, vállalkozója által működtetett telefonos ügyfélszolgálat, mely a szolgáltató és a munkavállaló azonosítását követően, az általa telefonon megadott azonosítási adatok ellenőrzése alapján igazolja, hogy a munkavállaló korlátozott rendeltetésű fizetési számláján rendelkezésre áll a szolgáltatás – szolgáltató által közölt – ellenértékének megfelelő pénzeszköz, és azt az ellenérték összege erejéig a munkavállaló vagy a társkártyabirtokos által adott fizetési megbízás alapján teljesíteni tudja.

A SZÉP Kártya működési rendje

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti SZÉP Kártya juttatást a pénzforgalmi szolgáltató a munkavállalóval kötött, pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására irányuló keretszerződés alapján nyitott és vezetett, olyan korlátozott rendeltetésű fizetési számlán írja jóvá, amelyen lévő pénzeszközök kizárólag az e rendeletben meghatározott célokra használhatók fel. A korlátozott fizetési számlának csak egy természetes személy lehet a tulajdonosa.

SZÉP Kártyát a pénzforgalmi szolgáltatónak műanyag formájú olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszközként kell kibocsátania, amely a kártyabirtokos számára kizárólag ezen a korlátozott rendeltetésű fizetési számlán jóváírt juttatások terhére teszi lehetővé fizetési megbízások megtételét, valamint elektronikus elfogadóhelyi terminál által olvasható, és azon keresztül is alkalmas a fizetési megbízások megtételére.

A korlátozott rendeltetésű fizetési számlán belül továbbra is alszámlánként kell az egyes SZÉP Kártyajuttatásokat nyilvántartani. Az alszámlákra utalt pénzeszközök másik alszámlára nem utalhatók át, azokat kizárólag a munkáltató általi utalásban megjelölt alszámlán lehet nyilvántartani és csak az alszámlának megfelelő szolgáltatás ellenértékének megfizetésére lehet felhasználni.

A munkavállaló a közeli hozzátartozói részére továbbra is igényelhet társkártyát. Az élettársi kapcsolat fennállását a munkavállalónak nyilatkozattal kell igazolnia a pénzforgalmi szolgáltató számára. Korábban a rendelet lehetőséget nyújtott arra, hogy az élettársi kapcsolat fennállását a munkavállaló nyilatkozattal a munkáltató vagy az intézmény felé igazolja.

A szolgáltató – a SZÉP Kártyával kezdeményezett fizetés elfogadás esetén – kizárólag a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó, a juttatás felhasználásnak jogszerűen megfelelő és belföldi szolgáltatást nyújthat a munkavállaló és a társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója részére. Az új rendelet a szolgáltatások köréből viszont kivezeti a családi panzió szolgáltatást, ezen túl az alszámlánként nyújtható szolgáltatások köre változatlan.

A SZÉP Kártyával kezdeményezett fizetés továbbra is a szolgáltatóknál elhelyezett elektronikus elfogadóhelyi terminálon, a pénzforgalmi szolgáltató által kialakított központi internetes felületen, a szolgáltató által kialakított saját internetes felületen keresztül vagy a pénzforgalmi szolgáltatónál működő telefonos felhatalmazó központ által kiadott engedély alapján történhet.

A más által működtetett elektronikus elfogadóhelyi terminálok használatáért a működtető a pénzforgalmi szolgáltató részére díjat számolhat fel, amely a pénzforgalmi szolgáltató és a működtető megállapodásától függ, ennek mértéke azonban továbbra sem haladhatja meg a SZÉP Kártyával kezdeményezett fizetési művelet összegének 0,3%-át.

A pénzforgalmi szolgáltató a korlátozott rendeltetésű fizetési számla vezetésére irányuló keretszerződést felmondhatja, és a SZÉP Kártyát, valamint a társkártyát visszavonhatja, ha a korlátozott rendeltetésű fizetési számlán 24 hónapon keresztül folyamatosan nincs pénzeszköz. A szerződés felmondásáról pénzforgalmi szolgáltató előzetesen, a visszavonást és a felmondást megelőzően legalább 2 hónappal köteles tájékoztatni az érintettet. A Széchenyi Pihenő Kártya és a társkártya lejárati ideje továbbra is minimum 3 év.

Díjak, jutalékok

A SZÉP Kártyával kapcsolatban felmerült költségeket a SZÉP Kártya elfogadásáról szóló szerződésben foglaltak szerint a pénzforgalmi szolgáltató, illetve a szolgáltató viseli. Az összes költségnek a pénzforgalmi szolgáltató által a szolgáltató részére felszámított része tranzakciónként legalább 12 forint, de nem lehet több, mint a kártya elfogadásáról szóló szerződés alapján bonyolított forgalom 1,5%-a. Ezt a felszámított költségrészt a pénzforgalmi szolgáltató a SZÉP Kártyával összefüggésben közvetlenül felmerülő működési költségeire és marketingköltségeire fordítja.

A társkártya előállítási és kézbesítési költségeit a pénzforgalmi szolgáltató a munkavállalóra háríthatja, amely nem haladhatja meg társkártyánként az 1.500 forintot. Ez a díjtétel vonatkozik az elveszett, ellopott vagy megrongálódott SZÉP Kártyák pótlására is.

Fel nem használt összegek – nem vesznek el két év után sem

És végül, de korántsem utolsósorban jelentős újdonság a szabályozásban, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a munkavállalóval szemben jogosult a juttatásként átutalt, az utalás évét követő második naptári év május 31-éig fel nem használt pénzeszköz erejéig és annak terhére díjat felszámítani, amelyet köteles a marketingköltségeire fordítani. A felszámított havi díj a fel nem használt pénzeszköz legfeljebb 3%-a lehet.

A fel nem használt összeggel kapcsolatban a pénzforgalmi szolgáltató a lejárat előtt két hónappal felhívja a kártyabirtokos figyelmét arra, hogy a lejárattól kezdve milyen mértékű díjat számít fel a fel nem használt pénzeszközre, és a tájékoztató kiküldésekor a fel nem használt pénzeszköz összegét is megjelöli.

Ezen jelentős változás értelmében a „lejáró” összegek a pénzforgalmi szolgáltatóknál továbbra is hozzáférhetők lesznek a munkavállalók számára, de a szolgáltatók a fenti díjat számíthatják fel utána.

A fel nem használt összegek kezelésének új szabályai kizárólag az új rendszerben működő pénzforgalmi szolgáltatókra vonatkoznak. A jelenlegi SZÉP kártya kibocsátók tevékenységüket az új rendelet hatálybalépését követő hatodik hónap utolsó napjáig végezhetik a jelenlegi szabályok szerint. Ez azt is jelenti, hogy az idén május 31-én lejáró összegek még a munkáltatókhoz kerülhetnek majd vissza, ahogy az a korábbi években is történt.

* * *

A PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2018. szeptember 25-én tartandó Új és megújuló adó- és adóalap kedvezmények a társasági adó rendszerében című konferenciámon egy kicsit más vizekre evezünk. Amennyiben részletesebben is érdekelnek a társasági adóalap kedvezmények vagy az adófelajánlás intézménye, akkor jelentkezz konferenciámra augusztus 25-ig kedvezményesen!