Megfelelés a magyar számvitelnek – lehetetlen küldetés?

Nemzetközi cégcsoportok beszámolójával kapcsolatos adókockázatok

Már a NAV ellenőrzési megállapításai is igazolják a nemzetközi cégcsoportok magyar leányvállalatainak és fióktelepeinek félelmeit: a revizorok kifogásolják, ha a cég nem pontosan követi a magyar számviteli szabályok szerint előírt főkönyvi könyvelést, hanem alapvetően az anyavállalat rendszerét használják. Számos vállalat ugyanis más formában, a külföldi vállalatcsoport által alkalmazott számviteli és beszámolási keretelvek alapján kialakított főkönyvi rendszerben és nem magyar nyelven vezeti az éves beszámolót alátámasztó könyvelési nyilvántartásokat. A NAV és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara nyáron közzétett közleménye szerint azonban ez az adóellenőrzések akadályoztatásának minősülhet. A gyakorlat pedig azt mutatja, hogy az adóhatóság mindezt komolyan is veszi, az első mulasztási bírság határozatok már napvilágot láttak. Az adóhatóság elvárása persze nehéz helyzetbe hozhatja az érintett magyar cégeket, akik keze sok esetben „meg van kötve”.

A nemzetközi cégek magyarországi leányvállalatai szinte kivétel nélkül két szabályozási rendszer elvárásainak kell, hogy megfeleljenek, egyrészt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.), másrészt az  anyavállalat által követett számviteli szabályoknak, ami eleve kettős, jelentős adminisztrációt és fejlesztési erőforrásokat igényel.

Tapasztalataink szerint a nemzetközi cégek alapvetően törekszenek a helyi szabályoknak való megfelelésre (compliance). Tekintve azonban, hogy a vállalat teljesítményének, pénzügyi és vagyoni helyzetének mérése általában a csoport számvitel alapján készülő jelentések alapján történik, változó, hogy milyen erőforrásokat tudnak biztosítani egy, a Sztv. szerinti szó szerinti értelmezésének megfelelő számviteli rendszer fejlesztésére.

Megjegyezzük: a Sztv.-nek megfelelő éves beszámoló egyébként – pragmatikusan szemlélve -, összeállítható bármilyen számlatükör alapján és Excel táblázatok segítségével is, azonban tény, hogy a beszámoló elkészítésének átláthatóságát, visszakövethetőségét, ellenőrzését ez jelentősen megnehezítheti.

A gyakorlatban, sok esetben a „helyi szabályoknak való megfelelés” a Sztv.-nek megfelelő éves beszámoló elkészítését jelenti, de ehhez nem feltétlenül társul a Sztv.-ben leírt minden adminisztratív követelmény teljesítése, ideértve az Sztv. szerinti egységes számlakeret, számlarend elkészítését és ennek egy nemzetközi könyvelési szoftverben történő leképezését, fejlesztését. Ezen követelmények ráadásul – tapasztalataink szerint -, nem feltétlenül ismerősek egy külföldi tulajdonos számára, hiszen más országok számviteli szabályozása (például angolszász környezetben, vagy IFRS-t alkalmazóknál) gyakran nem ilyen részletezettségű, kevésbé taxatív.

A fenti gyakorlat a következő problémás megoldásokhoz vezethet:

  • az anyavállalati számlatükör használata (és esetleg csak külön Excel-táblában történő megfeleltetése a Sztv. szerinti számlatükörrel)
  • a vállalatcsoport számviteli politikája szerinti könyvelés és a Sztv.-re történő módosító tételek vegyes könyveléssel (azaz nem párhuzamos könyveléssel) történő rögzítése
  • a számlarend és számlatükör hiánya, vagy nem naprakész állapota
  • a számviteli politika esetében a testreszabás (pl. minta használata) vagy aktualizálás hiánya
  • szabályzatok hiánya (önköltségszámítás, leltározási szabályzat, eszközök-források értékelési szabályzata, pénzkezelési szabályzat stb.)

A NAV-MKVK közleménye rávilágít arra, hogy bár a könyvvizsgáló tiszta véleményt adott a beszámolóra, ez nem biztosíték arra, hogy a könyvelési rendszer átláthatóságának hiánya és ennek következtében az ellenőrzés lefolytatásának megnehezítése miatt a NAV ne szólíthatná fel a gazdálkodót a Sztv.-ben foglalt előírások maradéktalan betartására, azaz a könyvelési kimutatások a magyar számviteli törvénynek megfelelő rendszerben való előállítására. A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és a forrásokban (passzívákban) bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja. A nemzetközi (és hazai) vállalatoknak is sokkal nagyobb figyelmet kell tehát fordítani arra, hogy a Sztv.-nek teljesen megfelelő számviteli rendszer elemei (egységes számlatükör, számlarend, számviteli politika és szabályzatok) naprakészen rendelkezésre álljanak.

Összességében adókockázatot jelenthet tehát, hogy a számviteli rendszer hiányosságai miatt bírság kerül kiszabásra (számviteli fegyelem megsértése, ellenőrzés akadályozása miatt), de akár egyes tételek társasági adóalapból történő levonhatóságát is megkérdőjelezheti a hatóság.

* * *

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >> Jelentkezem

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!