Képzeljük el, hogy egy nap felébredünk, és a kávénk mellé nem csak egy friss péksüteményt, hanem egy kis digitális aranyat…
Lakáskiadás: mire figyeljünk, ha több bérlőnk van?
Bérlőtársak vagy társbérlők
A nyár vége felé rengetegen adják ki a lakásukat hosszú távra, többnyire diákoknak. Egy lakásban gyakorta több diák is lakik. Az adózásról már sokat beszéltünk, ám a polgárjogi vonatkozásról kevesebb alkalommal esik szó. Ebben a cikkben szeretném részletezni, mire kell figyelni több bérlő esetén.
A hosszútávú lakáskiadással kapcsolatban az adójogszabályokon kívül két fontos jogszabályt kell megemlítenünk: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt (a továbbiakban: Ptk.) és a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényt (ún. „lakástörvényt”). Ez utóbbi rendelkezéseit sokan nem ismerik, pedig fontos kiegészítése a polgári jogi szabályozásnak.
Amikor egy lakást hosszútávra több személynek adunk bérbe, fontos tisztában lenni bizonyos fogalmakkal annak érdekében, hogy megfelelőképp tudjunk eljárni. Attól függően, hogy a lakás helyiségeinek használatát hogyan osztjuk fel az adott bérlők között, két típusú bérlőt kell megkülönböztetnünk: a bérlőtársat és a társbérlőt.
Egyszerűen fogalmazva a bérlőtársak azok a személyek, akik az adott lakást együttesen bérlik. Jogaik és kötelezettségeik egyelőek; jogaikat együttesen gyakorolhatják és kötelezettségük a bérbeadóval szemben egyetemleges. Ezzel szemben a társbérlők önálló bérlőnek minősülnek, a lakás meghatározott lakószobáját és egyes helyiségeit kizárólagosan, más helyiségét pedig közösen használják.
A kiinduló példánál maradva: amennyiben tehát egy lakás egyik szobáját az egyik diáknak, egy másik szobáját egy másik diáknak adja bérbe a bérbeadásra jogosult személy, ám a konyhát, a fürdőszobát, a wc-t, az előszobát és más közös használatú helyiségeket pedig közösen használhatják az adott diákok, úgy külön-külön, önálló bérlőnek minősülnek, s mint olyanok, külön-külön felelnek az általuk kizárólagosan bérelt helyiségekért, valamint együttes a felelősségük a közös helyiségek vonatkozásában.
A fenti megkülönböztetés azért is fontos, mert ez a jogviszony fogja meghatározni, hogy a lakásbérleti szerződésben ki lesz a bérlő fél (pl. a bérlőtársak együttesen, vagy a társbérlők külön-külön) valamint hogy a jogok, illetve a kötelezettségek gyakorlására kik és milyen módon lesznek kötelezettek, illetve jogosultak.
S ha már a szerződésnél tartunk: fontos tudni, hogy a bérleti szerződést kötelező írásba foglalni. Ezt az előírást viszont nem a Ptk.-ban, hanem a lakástörvényben találjuk, melynek 2.§ (5) bekezdése így rendelkezik: „A lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.”
Mint a fentiekben is látható, a szerződéskötés során rendkívül fontos odafigyelni a bérlő fél (felek) meghatározása során, hiszen alapvető fontossággal bír a szerződés egyéb rendelkezéseiben leírtak kapcsán.
***
Amennyiben részletesebben is érdekelnek a rövid- és hosszútávú lakáskiadás adózási és számviteli kérdései, akkor jelentkezz augusztus 21-ig kedvezményesen a Rövid- és hosszútávú lakáskiadás adminisztrációja, könyvelése, adózása A-tól Z-ig címmel szeptember 21-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is át tudjuk beszélni felmerülő kérdéseidet!
Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!
Értékelés, hozzászólás