Lakáskiadás: mire figyeljünk, ha több bérlőnk van?

Bérlőtársak vagy társbérlők

A nyár vége felé rengetegen adják ki a lakásukat hosszú távra, többnyire diákoknak. Egy lakásban gyakorta több diák is lakik. Az adózásról már sokat beszéltünk, ám a polgárjogi vonatkozásról kevesebb alkalommal esik szó. Ebben a cikkben szeretném részletezni, mire kell figyelni több bérlő esetén.

A hosszútávú lakáskiadással kapcsolatban az adójogszabályokon kívül két fontos jogszabályt kell megemlítenünk: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt (a továbbiakban: Ptk.) és a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényt (ún. „lakástörvényt”). Ez utóbbi rendelkezéseit sokan nem ismerik, pedig fontos kiegészítése a polgári jogi szabályozásnak.

Amikor egy lakást hosszútávra több személynek adunk bérbe, fontos tisztában lenni bizonyos fogalmakkal annak érdekében, hogy megfelelőképp tudjunk eljárni. Attól függően, hogy a lakás helyiségeinek használatát hogyan osztjuk fel az adott bérlők között, két típusú bérlőt kell megkülönböztetnünk: a bérlőtársat és a társbérlőt.

Egyszerűen fogalmazva a bérlőtársak azok a személyek, akik az adott lakást együttesen bérlik. Jogaik és kötelezettségeik egyelőek; jogaikat együttesen gyakorolhatják és kötelezettségük a bérbeadóval szemben egyetemleges. Ezzel szemben a társbérlők önálló bérlőnek minősülnek, a lakás meghatározott lakószobáját és egyes helyiségeit kizárólagosan, más helyiségét pedig közösen használják.

A kiinduló példánál maradva: amennyiben tehát egy lakás egyik szobáját az egyik diáknak, egy másik szobáját egy másik diáknak adja bérbe a bérbeadásra jogosult személy, ám a konyhát, a fürdőszobát, a wc-t, az előszobát és más közös használatú helyiségeket pedig közösen használhatják az adott diákok, úgy külön-külön, önálló bérlőnek minősülnek, s mint olyanok, külön-külön felelnek az általuk kizárólagosan bérelt helyiségekért, valamint együttes a felelősségük a közös helyiségek vonatkozásában.

A fenti megkülönböztetés azért is fontos, mert ez a jogviszony fogja meghatározni, hogy a lakásbérleti szerződésben ki lesz a bérlő fél (pl. a bérlőtársak együttesen, vagy a társbérlők külön-külön) valamint hogy a jogok, illetve a kötelezettségek gyakorlására kik és milyen módon lesznek kötelezettek, illetve jogosultak.

S ha már a szerződésnél tartunk: fontos tudni, hogy a bérleti szerződést kötelező írásba foglalni. Ezt az előírást viszont nem a Ptk.-ban, hanem a lakástörvényben találjuk, melynek 2.§ (5) bekezdése így rendelkezik: „A lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.”

Mint a fentiekben is látható, a szerződéskötés során rendkívül fontos odafigyelni a bérlő fél (felek) meghatározása során, hiszen alapvető fontossággal bír a szerződés egyéb rendelkezéseiben leírtak kapcsán.

***

Amennyiben részletesebben is érdekelnek a rövid- és hosszútávú lakáskiadás adózási és számviteli kérdései, akkor jelentkezz augusztus 21-ig kedvezményesen a Rövid- és hosszútávú lakáskiadás adminisztrációja, könyvelése, adózása A-tól Z-ig címmel szeptember 21-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is át tudjuk beszélni felmerülő kérdéseidet!

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!