A civil szervezetek számára a beszámoló elkészülte jelentős befolyással van a közhasznú jogállás megítélésére, ugyanakkor gyakran szembesülök vele, hogy a közhasznú jogállás mutatatóinak eredményéről a civil szervezetek vezetői egyszerűen nem vesznek tudomást, vagy nem is tudnak róla. Pedig nagyon fontos, hogy a beszámoló elfogadásakor a közhasznú jogállásról is szó essen! Ezzel kapcsolatban a könyvelői felelősségünk legfeljebb addig terjedhet, hogy felhívjuk a vezetőség figyelmét a mutatószámok esetleges anomáliáira.

Már jó néhány éve a civil szervezetek beszámolójának kötelezően kitöltendő része a közhasznúsági melléklet, és az abban található közhasznú jogállás mutatóit tartalmazó adatlap.

Ahhoz, hogy ez az adatlap jól készülhessen el, alaposan oda kell figyelni a beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának adattal való feltöltésére! Nagyon fontos egy közhasznú szervezet esetén, hogy a közhasznú tevékenység bevételei és ráfordításai soron pontos összegek szerepeljenek! Felhívom a figyelmet arra, hogy amely szervezet közhasznú jogállás nélkül végez közhasznú tevékenységet, annál is tartalmaznia kell adatokat ezen soroknak! Helyesen kitölteni viszont kizárólag a könyvelő és a civil szervezet vezetőségének együttműködésével, és a tevékenység részletes ismerete birtokában lehet! Ezért fontos, hogy maguk az érintett civil szervezetek is legyenek tisztában ennek jelentőségével! Sajnos típushiba, hogy e sorok kitöltése egyszerűen elmarad, holott a közhasznú jogállást meghatározó mutatók képzésénél rendkívüli jelentősége van. Ezen állhat vagy bukhat az adott civil szervezet közhasznú jogállása, ami további felelősségi kérdéseket is felvet!

Köztudott tény, hogy a „kétszer hármas” mutatópáros legalább egy-egy feltételének meg kell felelni folyamatosan a közhasznú jogállás fennállása alatt! Nézzük át, hogyan is kapcsolódik össze a beszámoló a közhasznúsági melléklettel!

Megfelelő az erőforrás, ha az előző két lezárt üzleti évre vonatkozóan az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:

• átlagos éves bevétele (azaz a két év átlaga) meghaladja az egymillió forintot vagy
• két év egybeszámított adózott eredménye együtt nem negatív vagy
• a személyi jellegű ráfordítások – a vezető tisztségviselőknek kifizetett juttatások nélkül – elérik az összes ráfordítás egynegyedét mindkét évben (tehát évenként külön-külön).

Megfelelő a társadalmi támogatottság, ha az alábbi három feltétel közül legalább egy feltételnek megfelel:

• az Szja meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény () alapján a szervezetnek felajánlott összegből a részére kiutalt összeg eléri vagy meghaladja a számított éves bevétel 2%-át, mindkét évben (nem átlag!) vagy
• közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét (két év átlagában) vagy
• közhasznú tevékenység ellátást tartósan, két év átlagában legalább 10 közérdekű önkéntes segíti a Köt. törvénynek megfelelően.

A mutatók feltételeit látva, egyértelmű az eredménykimutatással való kapcsolat. Azonban az önkéntes segítőkre vonatkozó feltétel több kérdést is felvet. Sajnos ebben a kérdésben komoly tévúton járnak a civil szervezetek. Önkéntesek alatt kizárólag a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény (Köt.) hatálya alatt foglalkoztatott közérdekű önkéntes értendő! Ehhez a fogadó szervezetnek rendelkeznie kell az illetékes minisztériumtól kapott regisztrációval, az önkéntesekkel szóban és/vagy írásban (javaslom ez utóbbit) szerződést kell kötnie, az önkéntesekről nyilvántartást kell vezetni és dokumentálni, hogy mennyi időt foglalkoztatja az adott önkéntest! Fontos, hogy az önkéntesek foglalkoztatásáról a könyvelő is tudomást szerezzen, mert információ hiányában lehet, hogy egy úgy egyébként teljesíthető feltétel veszik el a közhasznúsági melléklet kitöltésekor!

A jogszabályok lehetőséget adnak az önkéntes munka „ellenértékének” könyvelésben való szerepeltetésére is, mely véleményem szerint több mint célszerű!

Amennyiben a civil szervezet mégsem felel meg a közhasznú jogállás feltételeinek, akkor első ízben változásbejegyzési eljárás keretében töröltetnie kell a közhasznú jogállását. A közhasznú jogállás megléte/hiánya ugyanis több pontos is mérvadó lehet, csakhogy kettőt említsek ezek közül:

• egyrészt társasági adóban az adómentes rész megállapításánál;
• másrészt az igazolások kiállítása kapcsán.

A közhasznú jogállás hiánya akár általános forgalmi adó vagy társasági adó következményekkel is járhat, és nemcsak magánál, a szervezetnél… Éppen emiatt azt gondolom, hogy a civil szervezetek felelősséggel tartoznak a nekik forrásokat juttatók felé.

* * *

Amennyiben részletesebben is érdekel a civil szervezetek működési és gazdálkodási környezete, akkor jelentkezz, a mai napon kedvezményesen a Gazdálkodj okosan civil módra! Az alapítástól a megszűnésig címmel szeptember 7-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet.