A cikk a Magyar Államkincstár Vas Vármegyei Igazgatóság Államháztartási Irodájának ellenőrzési tapasztalatai alapján mutat rá az önkormányzati gazdálkodás fontos feladataira.

A KGR-ben teljesítendő adatszolgáltatások körét a jól ismert jogszabályokban találjuk:

• az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.),
• az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (Ávr.),
• az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet (Áhsz.).

Az éves beszámoló adatszolgáltatásról az Áhsz. 5-7.§-ai, az időközi költségvetési jelentésről az Ávr. 169.§-a, az időközi mérlegjelentésről pedig az Ávr. 170.§-a rendelkezik.

Külön ki kell emelni az Áht. 28/A.§ (2)-(3) bekezdéseit, amelyek 2023. január 1-től hatályos módosítása megszüntette az önkormányzati alrendszerben a tárgyévi elemi költségvetésről készített adatszolgáltatást. Az eredeti előirányzatokról a 01-03. havi időközi költségvetési jelentésben kellett számot adni. Természetesen ettől független az önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás éves költségvetési rendeletalkotási kötelezettsége.

A korábbi előírásokkal egyezően a fenti körnek meg kell(ett) alkotnia a 2023. évi költségvetési rendeletét, határozatát. 

Az önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás éves költségvetési rendelet/határozat ellenőrzése elég sok pontatlanságot tárt fel. Elsősorban a támogatások szempontjából vizsgálva az a tapasztalat, hogy a költségvetési törvény által az önkormányzatok számára biztosított támogatások nem a megfelelő összegben, vagy egyáltalán nem szerepelnek a jóváhagyott dokumentumban.

Ez a pontatlanság több okra is visszavezethető. Voltak olyan önkormányzatok, ahol a 2023. évi gazdálkodás kereteinek mielőbbi megismerése érdekében akár már január hónap második felében megalkották a tárgyévi költségvetést, amikor még nem volt ismert minden támogatási jogcím, vagy éppen azok eredeti előirányzatként való tervezhetősége. A támogatások összegei az ebr42 és az ÖNEGM rendszerekben elérhetők, a Kincstár Igazgatóságai segítséget tudnak nyújtani a rovatokra történő megbontásban is. Ennél már csak az jelent nagyobb problémát, hogy számos esetben a költségvetési rendelet és a KGR-ben rögzített eredeti előirányzatok között nincs meg az egyezőség. Mivel a költségvetési rendelet az alapja a tárgyévi gazdálkodásnak, így a KGR-t is ehhez kell igazítani, akkor is, ha a rendeletben szereplő összegek nem helyesek. Az ilyen esetekben a rendelet későbbi módosítása során kell megteremteni a költségvetési törvényben megállapított támogatásokkal való összhangot. Az időközi költségvetési jelentésekben a módosított előirányzat és teljesítés oszlopokban már a valós adatokat kell közölni.

A 2022. évi 12. havi időközi költségvetési jelentés kapcsán említést kell tennünk a 2022-ben bekövetkezett jogszabályváltozásról, mely szerint az adatszolgáltatás tartalmazta a kiadások és a bevételek kormányzati funkciónkénti bemutatását is (05-06. űrlapok). Mivel az éves beszámoló már korábban is tartalmazta ezeket az információkat, így joggal adódott a kérdés, van-e, lesz-e összefüggés a 12. havi időközi költségvetési jelentés és a beszámoló ezen adatai között. Az éves beszámolóban a teljesítés adatok áttöltéssel kerülnek megjelenítésre a 12. havi időközi költségvetési jelentésből, hiszen az Ávr. előírásai szerint a rovatokon elszámolt teljesítés adatokat erre az időpontra már teljes körűen el kellett számolni. Ezzel szemben a kormányzati funkciók még javíthatók, ott nem történt áttöltés.

2023. május végéig minden önkormányzatnál elfogadásra került a zárszámadási rendelet, amely az előző évi maradványok összegét is tartalmazza. Ez az alapja a könyvelésben a maradványok rovatokon történő elszámolásának (B813 rovat). A maradvány összege nem térhet el az előző évi (2022.) beszámoló 07. űrlapján kimutatott maradványok összegétől (kivétel a negatív maradványok esete, ott csak „nulla” lehet a nyilvántartásba vett maradvány). Ennek a kötelező összefüggésnek a teljesülését a 01-06. havi időközi költségvetési jelentés már nem csak figyelmeztető hibaként, hanem feladást gátló hibaként ellenőrzi.

Az adatszolgáltatások kapcsán mindig szóba kerül a bírságolás kérdése, amely az elmaradt vagy késedelmes teljesítéshez kötődik. Minden időszakban vannak olyan adatszolgáltatók, akik esetében a Kincstárnak élnie kell ezzel a szankcióval. Ez fokozottan igaz az év első felében teljesítendő adatszolgáltatásokra. Ebben az időszakban gyakorlatilag párhuzamosan kell foglalkozni az előző évi és a tárgyévi könyveléssel is. A beszámoló elmulasztása nem csak a bírságolást vonja maga után, hanem az állami támogatások felfüggesztését is. Ez nem jelent támogatás elvonást, hiszen a beszámoló benyújtását követően az érintett önkormányzat visszamenőlegesen megkapja azt.

A beszámolóval kapcsolatban meg kell említeni a 11/L űrlap alapján az önkormányzatnak járó vagy éppen az önkormányzat által visszafizetendő támogatásokat. A kiutalások május végéig történnek a beszámolók országos feldolgozását követően, míg a visszafizetéseket folyamatosan teljesíthetik az önkormányzatok. Persze minél előbb, annál jobb, hiszen a 2023. április 4. utáni befizetések esetén a késedelmi kamat is megjelenik. Kérdésként fogalmazódott meg, hogy mikor kerül sor a Kincstárban a visszafizetések, pénzügyi rendezések feldolgozására, mikor lesz az ún. zárszámadás. Erre még várni kell, ebben az évben az ősz elején kezdődik, de mindenképpen a zárszámadási törvény megalkotását megelőzően.

A megállapított támogatások összegét befolyásoló mutatószám felmérés zajlott május hónapban az ebr42-ben. Ebben az időpontban is van lehetőségük az önkormányzatoknak az időközben kiderült mutatószám eltérések korrigálására mindkét irányba (+/-), valamint jellemzően ilyenkor kerülnek átvezetésre a feladat átadás, átvételből származó finanszírozási különbözetek is. A felmérés feldolgozását követően annak pénzügyi hatása első alkalommal a július havi nettó finanszírozásban jelentkezik, majd a további hónapokban egyenlő részletekben kerül sor ezen különbözetek elszámolására (1/6-1/6-od 6 hónapon keresztül).

A 2023. évi bérintézkedések támogatása egy összegben kerül folyósításra, de „szét kell könyvelni” rovatokra. A megbontáshoz segítséget nyújt az ebr42. A havi bontás szabályozása az Ávr. 4. melléklet C) pontja szerint, előleg 4%, majd havonta 8-8%.

Az adatszolgáltatások közül is az egyik legfontosabb az iparűzési adóerő-képességet meghatározó, tárgyév július 20-i adóalap összegéről készítendő adatszolgáltatás. Jelentőségét növeli, hogy ezen adóalap összege alapján kerül megállapításra a településen az 1 főre jutó adóerő-képesség. Amint az a költségvetési törvényből is látható, az 1 főre jutó adóerő-képességnek nagy jelentősége van a települést megillető állami normatívák, valamint a települést esetlegesen terhelő szolidaritási hozzájárulás számításánál, sőt a későbbiekben az egyes (jellemzően fejlesztési célú) pályázatok esetén a támogatási intenzitás meghatározásánál is. Ezért is különösen fontos a KGR-ben teljesítendő adatszolgáltatásban a legpontosabb és teljeskörű adatok közlése, hiszen ellentétben más mutatószámokkal, az adóerő-képesség későbbi időpontban történő módosítására, a helytelen adatból következő eltérések hatásának érvényesítésére nincs lehetőség. Ennek kapcsán készülni kell a 2022. évi HIPA bevallások feldolgozása körüli akadályok megoldására. Ezek főleg az adójogszabályok változásából (pl. adómoratórium megszüntetése, egyszerűsített adózás a HIPA-ban), valamint az ehhez kapcsolódó adózói és több esetben az önkormányzati ügyintézői bizonytalanságból is visszavezethetőek.

További nehézséget okoz az előző két évben (2021-2022) a KKV szektort megillető helyi iparűzési adó kedvezmények érvényesítése, az ezekből adódó bevételkiesés kalkulálása. A 2022. évről szóló bevallásokat 2023. május 31-ig kell benyújtaniuk az adózóknak, és akár az is előfordulhat, hogy csak most él a kedvezmény lehetőségével az adózó. Mint ismert, mind a két évben a kieső HIPA bevételek kompenzálására a központi költségvetés támogatást nyújtott az érintett önkormányzatok számára. Annak érdekében, hogy ez a kompenzálás minél teljeskörűbb lehessen, a 2022. évre vonatkozó elszámolás 2023. október hónapban fog megtörténni, az elszámolás hatása (+/-) a november havi nettó finanszírozásban fog megjelenni (hasonlóan a tavalyi évhez).

Az idei évben is több önkormányzat tervei között szerepelt a település belterületi útjainak, járdáinak felújítása. Erre forrást jelentett minden évben a központi költségvetés, az ott meghatározott keret erejéig. 2023. évben a költségvetési törvény módosítása során ez a jogcím megszüntetésre került, így sokan vagy lemondtak erről a fejlesztésről, vagy megpróbálták átütemezni, vagy éppen más forrást keresni a feladathoz. Jó hír, hogy 2023. május 15-én a Magyar Falu Program pályázati kiírásai között megjelent az Út, híd, járda építésének, felújításának támogatása (MFP-UHJ/2023). Érdemes elolvasni a pályázati feltételeket, hiszen néhol még engedékenyebbek is, mint a központi költségvetésből folyósított támogatás esetén voltak, pl. ebben a pályázatban nem kizáró ok a külterületi út, valamint a legtöbb esetben elérhető a 100%-os támogatási intenzitás.

Az Ávr. 167/A.§ (4) bekezdésének 14. pontja 2022. december 1-jei hatállyal módosult, melynek értelmében a törzskönyvi nyilvántartás tartalmazza a társulás, a térségi fejlesztési tanács fizetési számlájának számát, a számlát vezető hitelintézet nevét és címét. Ennek az előírásnak a teljesítéséhez azoknak a társulásoknak, térségi fejlesztési tanácsoknak is be kell jelenteniük a számla adatait, akik azt korábban még nem tették meg. Az Ávr. 176.§ (31) bekezdése átmeneti rendelkezést tartalmaz, mely szerint a soron következő változás bejelentésekor, de legkésőbb 2023. december 31-ig kell a számlaszámmal kapcsolatos bejelentést megtenni.

***

A PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2023. június 15-én megrendezésre kerülő “Az államháztartás szabályozási, és számviteli aktuális kérdései, belső kontrollrendszer, Kincstári adatszolgáltatás” című konferencián a téma szakfelelőseitől, első kézből értesülhet az aktuális jogszabályi és jogalkalmazói kérdéseiről.

További rendezvényajánlók államháztartási témában:

A Penta kínálatában elérhető e-learning videókkal az államháztartási számviteli változások területén lehetsz naprakész!

***

Megjelent az Államháztartási szervezetek szabályozása, számvitele és ellenőrzése című kiadvány, mely elengedhetetlen a maga szakterületén, hiszen az államháztartási könyvelés speciális szabályaival foglalkozó szakkönyv nem került kiadásra az elmúlt egy évtizedben. Elérhető a Penta kínálatában! 

***

Építs vállalkozási mérlegképes könyvelő végzettségédre és szerezz egy újabb hasznos szakképesítést! Az államháztartási mérlegképes könyvelő képzés során megszerzett tudásod gyorsan készpénzre váltható munkahelyi pozícióban történő előrelépéssel, vagy vállalkozói tevékenységi körének bővítésével. Tanulj a PENTA UNIÓ Zrt. Államháztartási mérlegképes könyvelő képzésén!