Költségvetési jelentések ellenőrzésének tapasztalatai (MÁK/PM) 1. rész

A cikk a Magyar Államkincstár Vas Megyei Igazgatóság Államháztartási Irodájának ellenőrzési tapasztalatai alapján mutat rá az önkormányzati gazdálkodás fontos feladataira.

adatszolágltatások

A KGR-K11 rendszerben teljesítendő adatszolgáltatásokat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.), az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (Ávr.), valamint az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet (Áhsz.) szabályozza. A tárgyévi elemi költségvetésről készített adatszolgáltatásról az Áht. 28/A.§-a, az éves beszámoló adatszolgáltatásról az Áhsz. 5-7.§-ai, az időközi költségvetési jelentésről az Ávr. 169.§-a, az időközi mérlegjelentésről pedig az Ávr. 170.§-a rendelkezik. Az időközi költségvetési jelentések esetében újdonságot jelentett, hogy be kellett mutatni az elszámolt kiadásokat és bevételeket kormányzati funkciónként is. Ennek teljesítése az év első felében nehézkesen ment, főleg a használt kormányzati funkciókra vonatkozó szigorítások miatt (pl. 041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás használatának tilalma, a támogatói okiratokban meghatározott kormányzati funkciók használata). A változtatás célja, hogy ne csak az éves beszámoló során szembesüljünk a téves kormányzati funkciókkal, aminek következtében akár egy egész év könyvelési tételeit kell áttekinteni, javítani.

Az Áht. 108.§ előírása szerint a nem, vagy késedelmesen teljesített adatszolgáltatások esetén a Kincstár bírságot szab ki. Általánosságban elmondható, hogy a bírságok kiszabására egyre kevesebb esetben kerül sor. Azonban még így is akadnak olyan adatszolgáltatók (meglepő módon számos nemzetiségi önkormányzat), akik akár több hónapon keresztül sem teljesítik a kötelezettségüket. Ezek legfőbb okai az elmúlt időszakban az egészségügyi veszélyhelyzet, a fluktuáció és a munkatorlódások voltak, mint az adatszolgáltatást befolyásoló tényezők. A hosszabb ideig el nem készülő adatszolgáltatás vagy éppen az érintett adatszolgáltató által több esetben előforduló késedelem (vagy nemteljesítés) esetén a bírság összege folyamatosan emelkedik. A bírság kiszabása mellett az elemi költségvetés és/vagy az éves beszámoló késedelme a nettó finanszírozásban folyósított támogatásokat is „megakasztja”, hiszen ezen adatszolgáltatások teljesítéséig a folyósítás felfüggesztésre kerül az Áht. 83.§ (6) bekezdése értelmében. Az érintett adatszolgáltatások elkészülte után a felfüggesztett támogatások visszamenőleg is megilletik az önkormányzatot, és a következő hónaptól folyósításra kerülnek. Itt érdemes megjegyezni, hogy az Áht. 28/A.§ (2)-(3) bekezdéseinek 2023. január 1- től hatályos módosítása értelmében 2023-tól az önkormányzati körben megszűnik az elemi költségvetés adatszolgáltatás, helyette a 01-03. havi időközi költségvetési jelentés eredeti előirányzat oszlopát kell majd kitölteni!

Az időközi költségvetési és mérlegjelentések közötti tartalmi összefüggéseket a KGR rendszer is vizsgálja. Ezek közé tartoznak többek között a követelések, kötelezettségek állományának meghatározása, amelyek alapja az Áhsz. költségvetési és pénzügyi számvitelre vonatkozó előírásai. A kötelezettségvállalásokra vonatkozó kötöttségeket (szabad előirányzat terhére vállalható kötelezettség) is ellenőrzi a rendszer, és ezek megsértése esetén figyelmeztetést küld a felhasználónak. A figyelmeztetés ellenére is benyújtott adatszolgáltatással az érintett azt kockáztatja, hogy az Áht. 36.§ (1) bekezdésében meghatározott gazdálkodási szabályok megsértése miatt (fedezet nélküli kötelezettségvállalás) bírságolható.

A KGR-K11 rendszerben, az időközi adatszolgáltatásokon kívül, az Ávr. 5. melléklete további tájékoztatási kötelezettségeket ír elő. Az egyik legfontosabb az iparűzési adóerő- képességet meghatározó tárgyév július 20-i adóalap összegéről készítendő adatszolgáltatás, mely az 1 főre jutó adóerő-képesség megállapításának alapja a település vonatkozásában. Amint az a költségvetési törvényekből is látható, az 1 főre jutó adóerő-képességnek hatalmas jelentősége van a települést megillető állami normatívák, valamint a települést esetlegesen terhelő szolidaritási hozzájárulás számításánál, sőt a későbbiekben az egyes (jellemzően fejlesztési célú) pályázatok esetén a támogatási intenzitás meghatározásánál is. Ezért is különösen fontos a KGR-ben teljesítendő adatszolgáltatásban a legpontosabb és teljeskörű adatok közlése, hiszen ellentétben más mutatószámokkal, az adóerő-képesség későbbi időpontban történő módosítására, a helytelen adatból következő eltérések hatásának érvényesítésére nincs lehetőség.

***

Szerezd meg kreditpontjaidat a PENTA kreditpontos továbbképzésein, ahol akár 3 képzési forma közül választhatsz:

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!
Kérjük válassza ki egyéni adatvédelmi hozzájárulását! A weboldal használatával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat: Adatvédelmi szabályzat.
Elengedhetetlen Statisztika Marketing ELFOGADOM