A téma aktualitását az adja, hogy a kisadózó vállalkozás tételes adója (KATA) igen népszerű a kisvállalkozások körében többek között egyszerűsége és „olcsósága” miatt, illetve 2018. január 1-jétől történtek apró, ám a gyakorlatban igen hasznos változások is.

Ahhoz, hogy megállapíthassuk, hogy egy kisadózó vállalkozás mennyi „KATA” adót köteles fizetni, illetve milyen választási lehetőségei vannak, segítségül hívjuk a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. évi törvény (Katv.) ide vonatkozó rendelkezéseit. Első körben érdemes a fogalmakat tisztázni.

Ki lehet kisadózó vállalkozás és ki a kisadózó?

Kisadózó vállalkozás

• a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó,
• egyéni cég,
• közkereseti társaság,
• betéti társaság, valamint
• január 1-jétől az ügyvédi iroda.

Ebből az következik, hogy Kft-k nem választhatják ezt az adózási módot, akik mégis szeretnék, azoknak cégformát kell váltaniuk, akár egy esetleges átalakulás keretében.

Kisadózó

• a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó mint magánszemély,
• egyéni cég esetén annak tagja, közkereseti társaság, betéti társaság esetén a társaság kisadózóként bejelentett tagja,
• valamint ügyvédi iroda esetén az ügyvédi iroda kisadózóként bejelentett tagja.

Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két éven belül törölte, vagy ezen időszakban a vállalkozás adószáma jogerősen fel volt függesztve. Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amely az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett.

Az természetesen nem kizáró tényező, ha valamely magánszemély adószámos magánszemélyként ingatlan bérbeadással, üzemeltetéssel foglalkozik, míg egyéni vállalkozóként e tevékenységen kívüli tevékenységet végez kisadózóként.

Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg a kisadózó vállalkozás bejelenti azon kisadózóknak a nevét, címét, adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, akik részt vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében. Egyéni vállalkozó kisadózó vállalkozás esetén az adóalany az egyéni vállalkozót, mint magánszemélyt jelenti be kisadózóként.

A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e.

Ki minősül főállású kisadózónak?

Főállású kisadózó: a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:

• legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,
• a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
• a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
• a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
• olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,
• rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
• a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is,
• a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,

És 2018. január 1-jétől bővült a kör:

• a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat.

Cikksorozatunk következő részében azzal foglalkozunk, hogy a 2018-as adóévben milyen adóterhe van egy kisadózó vállalkozásnak.