A külföldi kiküldetések esetében a vizsgálat sok esetben leegyszerűsödik arra a kérdésre, hogy van-e A1-es igazolása a külföldre induló munkavállalónak, és a magyar leányvállalathoz érkező külföldi munkavállalónak. A helyzet persze nem ilyen egyszerű, és tovább bonyolódik, ha a kiküldetésünk az Európai Gazdasági Térségen kívülre szólít, vagy harmadik országból érkezik hozzánk munkavállaló. A harmadik országból érkező munkavállalók helyzetének bemutatására muníciót szolgáltat a nem is olyan régóta alkalmazandó amerikai-magyar szociális biztonsági egyezmény.

Hol kell TB-t fizetni, ha van egyezmény?

Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy egy adott kiküldetés megítélése személyi jövedelemadó szempontból teljesen más eredményt hozhat, és teljesen más nemzetközi/magyar jogszabályokon alapul, mint a kötelező társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség megítélése. A harmadik országból érkező munkavállalók esetében először azt kell megvizsgálni, hogy létezik-e az adott ország és Magyarország között szociálpolitikai, vagy szociális biztonsági egyezmény.

A hatályos egyezmények aktuális listáját a NAV évről évre közzéteszi. Ezt a vizsgálatot már a kiküldetés megkezdése előtt el kell végezni, hiszen előfordulhat, hogy külföldi munkavállalónak magyar TB számot kell igényelni, ami nem kevés adminisztratív munkával jár.

Alapszabályként elmondható, hogy ha valódi kiküldetésről beszélünk, akkor egy meghatározott időszak tekintetében a külföldön munkát végző munkavállaló a kiküldő ország rendszerében maradhat (mindez adminisztrációs szempontból sem elhanyagolható). Ezen időszak letelte után azonban a fogadó ország társadalombiztosítási szabályainak megfelelően kell rendezni a járulékokat.

Miért speciális az amerikai-magyar egyezmény?

A már 2015-ben kihirdetett egyezményt 2016. szeptember 1-jétől lehet alkalmazni, így ezzel a hatályos magyar TB egyezmények (szociálpolitikai egyezményekkel együtt) száma 16-ra emelkedett, míg amerikai oldalon összesen 26 ilyen speciális egyezmény született. A környező országok közül egyedül Szlovákiának (2014-től hatályos) és Ausztriának (már 1991-től hatályos) van hasonló megállapodása az Egyesült Államokkal.

Általánosságban elmondható, hogy az adott egyezményben meghatározott időtartamot (amely lehet kettő, de akár öt év is) meg nem haladó kiküldetés esetében a társadalombiztosítási kötelezettség a kiküldő országban marad, és egyidejűleg a fogadó országban mentesül a munkavállaló a társadalombiztosítási fizetési és adminisztrációs kötelezettségek alól. Speciális szabály alkalmazásával ugyanakkor akár ettől hosszabb időszak esetében is maradhat a társadalombiztosítási fizetési kötelezettség a kiküldő országban.

Az amerikai egyezmény a japán vagy az indiai egyezményhez hasonlóan hosszabb kiküldetési időtartamot enged meg, azaz az öt éven belüli ideiglenes jellegű kiküldetések (amerikai szemszögből nézve: amerikai munkáltató, amerikai személy, és magyarországi munkavégzés) esetén főszabály szerint a kiküldő ország szociális biztonsági szabályai alkalmazandóak. Az öt évet meghaladó munkavégzés esetén annak az országnak a társadalombiztosítási szabályait kell alkalmazni, ahol a keresőtevékenység folytatása történik (a két ország közötti külön megállapodás alapján ettől hosszabb időtartam is meghatározható).

Jó ha tudjuk továbbá, hogy az egyezmény friss NAV értelmezése alapján, ha például egy amerikai anyavállalat – amerikai jog alapján – kiküldetés keretében foglalkoztat munkavállalót a magyarországi leányvállalatnál és a leányvállalat munkaszerződést köt a kiküldött munkavállalóval, akkor nem Magyarországon áll fenn a biztosítási kötelezettség, hanem az Egyezmény kiküldetésre vonatkozó szabályát kell alkalmazni. Ez alapján szükséges elbírálni a biztosítási kötelezettségre vonatkozó alkalmazandó jogot.

Mi a helyzet az egyezmény hatályba lépése előtti időszakkal?

A már korábban megkezdett kiküldetések esetén a kiküldetés kezdetének az egyezmény hatályba lépésének napját – vagyis 2016. szeptember 1-jét – kell tekinteni.

Azaz például egy 2016 szeptemberében már egy éve tartó magyar kiküldetés esetében akár 6 évig is mentesülhet egy amerikai cég által Magyarországra küldött munkavállalója a magyar járulékfizetés alól.

Nincs egyezmény – mi a teendő?

A szociálpolitikai, vagy szociális biztonságról szóló egyezmények listája közel sem annyira terjedelmes, mint például az adóegyezmények listája. Éppen ezért könnyen előfordulhat, hogy a magyar csoportcéghez érkező munkavállaló olyan országból érkezik, amellyel nincs hatályos TB egyezményünk, így emiatt mindkét országban fizetnie kell a kötelező biztosítást. Nemzetközi egyezmény hiányában a belső jogszabályokat kell megvizsgálnunk. Szerencsére a magyar „TB törvény” (a társadalombiztosítás ellátásaira és magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény) rendelkezik mentesítő szabállyal: a 11. § felsorolja azokat a feltételeket (többek között: magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató, harmadik ország állampolgárságával rendelkező munkavállaló), amelyek teljesülése esetén a külföldi kiküldött rövid idejű tartózkodása nem vált ki biztosítási kötelezettséget.

A magyar jogszabályok egyébként arra is lehetőséget biztosítanak, hogy egyedi megállapodás alapján, meghatározott befizetési kötelezettség teljesítésével akár e harmadik országból érkező munkavállalók is jogosultságot szerezzenek a magyar ellátórendszer szolgáltatásainak igénybevételére.

* * *

Tudj meg többet a nemzetközi munkaerőmozgás adó- és társadalombiztosítási következményeiről, és jelentkezz 2017. május 4-ig kedvezményesen a Kiküldetések nemzetközi cégcsoporton belül – personal income tax és társai címmel 2017. május 11-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is át tudjuk beszélni felmerülő kérdéseidet!