A nemzetközi adózás műhelytitkai érthetően – 3. rész

Viszlát mulasztási bírság, avagy meddig kell bevallani a külföldi jövedelmeket?

A szakmában járatosak talán rögtön rávágnák, hogy jövedelem realizálását követő év május 20-ig kell bevallani a külföldről származó jövedelmeket is, amennyiben azok magyar adófizetési kötelezettség alá esnek. A notórius adóelkerülők valószínűleg nem értenék a kérdést, és csak az adóellenőrzés, vagy a mulasztási bírság szavak bírnák őket jobb belátásra. Ismerjük meg, hogy a bevallással összefüggésben milyen egyéb szabályok, és határidők irányadóak a külföldről származó jövedelmek tekintetében

Az Adózás Rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban „Art”) általános bírságszabálya alapján az adókötelezettség megszegése miatt a természetes személy adózót kettőszázezer forintig, nem természetes személy adózót ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja az adóhatóság. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a kötelezettség megszegésének minősül a kötelezettség hibás, hiányos adattartalommal történő teljesítése, vagy elmulasztása is.

Nem kell ugyanakkor magyar személyi jövedelemadó bevallást benyújtani abban az esetben, ha a magánszemélynek csak olyan jövedelme volt, amely törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján mentesül a magyar adóztatás alól, és emellett más bevallási kötelezettség alá eső jövedelme a magánszemélynek nem volt. Ennek fényében például előfordulhat, hogy egy magyar állampolgár, aki Londonban dolgozik huzamosabb ideje, és az Egyesült Királyságban adóköteles munkajövedelmet realizál, emellett egyéb jövedelme nem volt, nem kell bevallást benyújtania Magyarországon.

Amennyiben van magyar bevallási kötelezettség alá eső jövedelmünk, alapesetben a jövedelem realizálását követő év május 20-ig kell bevallást benyújtanunk és szerepeltetni kell ezeket az összegeket a bevallásban, és legkésőbb eddig az időpontig kell megfizetni az adót (amennyiben elfelejtettük, hogy év közben bizony adóelőleg fizetési kötelezettségünk is felmerülhet).

A külföldről származó jövedelmek az esetek döntő hányadában nem kifizetőtől származnak, nincs, aki levonná a magyar adót, és első kézből az adóhatóságnak sincs információja egy más országból származó jövedelemről. Például egy magyar csoportcégnél dolgozó, és a német anyavállalatnál közvetlenül Németországban bérszámfejtett német mérnök jövedelméről nincs a magyar adóhatóságnak azonnali kontroll adata. Ily módon pedig az egyébként nagyszerűen működő bevallási tervezetben sem fog szerepelni ez a jövedelem, azaz magunknak kell a bevallást kiegészíteni e jövedelmekkel (a példában a német mérnök, és nem a magyar csoportcég lesz a bevallás beadására kötelezett). Ne feledjük azonban azt sem el, hogy a bankok információi alapján a le nem adózott kamatbevételekre is könnyen fény derülhet, az eltitkolt bevétel esetén pedig akár az adóhiány 200 százalékáig terjedő adóbírsággal is kell számolni a már említett mulasztási bírság mellett, amely a bevallás beadásának hibásan történő beadása miatt keletkezhet.

Az előző példánál maradva a magyar csoportcégnek az Art. alapján be kell jelentenie a hozzá érkező külföldi kiküldöttet az adóhatóság felé, azaz az adóhatóság ez esetben legalább információval rendelkezik a kiküldöttel kapcsolatban. Szintén az Art. szabályai alapján kötelezően kell alkalmazni a hiánypótlásra felhívást. Ennek értelmében az adóhatóság a bejelentkezési kötelezettség, a foglalkoztatotti bejelentés, kivételével a bevallási kötelezettségek nem teljesítése esetén – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adózót az adókötelezettség jogszerű teljesítésére (azaz ekkor bár még nem került határidőben beadásra a bevallás, mégsem kapunk automatikus mulasztási bírságot).

Nem teljesítés, illetve nem jogszerű teljesítése esetén az adóhatóság a természetes személy adózót ötvenezer forint, a nem természetes személy adózót százezer forint mulasztási bírsággal sújtja és – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – tizenöt napos határidő tűzésével ismételten felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. A kötelezettség határidőben történő teljesítése esetén a kiszabott bírság mérsékelhető vagy elengedhető.

Ezen határidő eredménytelen elteltét követően az adóhatóság a természetes személy adózót kettőszázezer forint, a nem természetes személy adózót ötszázezer forint mulasztási bírsággal sújtja és – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére.

Gyakran tapasztaljuk azt is, hogy az előző évre vonatkozó, és a pontos jövedelem megállapításához szükséges információk hiányoznak (a külföldi bank például nem küldte el időben a kamatjövedelemre, vagy tőzsdei jövedelemre vonatkozó információkat, és az adott országban a bevallási határidő is jóval később van, mint a magyar bevallási határidő).

A 2019. évi személyi jövedelemadó bevallás kitöltési útmutatója is megerősíti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 11/A. §-ával összhangban, hogy ha a magánszemély a bevallását előreláthatólag nem tudja határidőben benyújtani, illetve az adóbevallási tervezetet nem tudja határidőben felülvizsgálni, mert önhibáján kívül nem állnak rendelkezésére az elkészítéshez, illetve az adóbevallási tervezet felülvizsgálatához szükséges iratok, igazolások, a bevallási késedelemről 2019. május 20-áig bejelentést tehet az állami adóhatósághoz. Ebben az esetben az adóbevallási tervezete nem válik bevallássá, továbbá bevallási késedelem miatt mulasztási bírságot az állami adóhatóság 2019. november 20-áig nem szab ki (kivéve, ha az adózó bevallását november 20-a előtt nyújtja be és késedelmét igazoltan nem menti ki). A magánszemélynek a bejelentéshez kapcsolódó adóbevallást és a bevallási késedelmet kimentő igazolási kérelmet együtt kell benyújtania. Az igazolási kérelem nem utasítható el, ha a magánszemély külföldről származó jövedelemmel is rendelkezik és a határidő mulasztását azzal menti ki, hogy az adókötelezettségének megállapításához nemzetközi egyezmény, viszonosság, vagy külföldi adójog vizsgálata szükséges.

Végezetül szeretném arra is felhívni a figyelmet, hogy bizonyos mentesített jövedelemtípusokat annak ellenére is fel kell tájékoztató információként tüntetni a bevallásban, hogy azok egyébként nemzetközi szerződés alapján mentesek a magyar adó alól (csak akkor szerepeltetni a mentesített jövedelmet, ha más okból is be kell nyújtani a személyijövedelemadó-bevallást).

* * *

Azt, hogy mi tartozik magyar adóbevallási kötelezettség alá a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2019. május 7-én tartandó előadásunkon részletesen is megvizsgáljuk.
Jelentkezz a konferenciára most még kedvezményesen>>Külföldiek Magyarországon, magyar munkavállalók külföldön – A nemzetközi adózás műhelytitkai érthetően

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!