A kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) 2012. évi bevezetése óta egyre többen választják ezt az adónemet. Egy olyan közkedvelt és egyszerű adóztatási formáról van szó, amelyet a kisvállalkozók tevékenységének segítésére hoztak létre. A legfőbb segítség az egyszerű adminisztrációs szabályokban és az alacsony adóterhelésben rejlett és rejlik a mai napig. A törvény szabályainak nem éppen megfelelő módon való kihasználása (például burkolt munkaviszony stb.) következtében kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adót szabályozó 2012. évi CXLVII. törvény (továbbiakban: Katv.) 2021. január 1-jétől módosításra kerül.

A Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény megjelenése óta nagy izgalom és várakozás töltötte el a kisadózó vállalkozásokat és a kisadózókat és azokat a kifizetőket, akikkel/amelyekkel a kisadózó vállalkozások szerződéses kapcsolatban vannak vagy lehetnek. Az érintett törvény igen szigorú szabályokat tartalmaz, amelyeket a kisadózó vállalkozásoknak 2021. január 1-jétől alkalmazniuk kell. A törvénymódosítás Katv. 8. §-ának (6) bekezdését érinti. A Katv. 8. § (6) bekezdés (6a) – (6e) bekezdésekkel került kibővítésre. Több szakmai fórum is folyamodott a szabályok enyhítéséért. Ezekre az enyhítésekre nem került (kerül) sor. Ettől függetlenül a Kata még mindig a legkisebb adóterhelést biztosító adónem. Beleértve ebbe a kiváltott adókat és járulékokat (szocho, szakho, szja, Tbj.), valamint a ki nem váltott iparűzési adót is.

Egyetlenegy változtatás található az egyes adótörvények módosításának javaslatait tartalmazó T/13258. számú törvényjavaslat (továbbiakban: törvényjavaslat) 21. §-ában. A törvényjavaslatot a cikk írásának időpontjában a Kormány által elfogadásra került, a Magyar Közlönyben azonban még nem jelent meg.

A Katv. 8. § (6) és (6a) – (6e) bekezdései a bevétel meghatározásával és a 40% adómérték alkalmazásával kapcsolatban tartalmaznak változtatásokat. A legfőbb szigorítás ebből adódik. A 40% adómértékkel kiszámított adót vagy a számlát kibocsátó kisadózó vállalkozásnak vagy a számlát befogadónak kell megfizetnie. Ez nem megegyezés kérdése. A törvény egyértelműen szabályoz. A 40% adómérték megjelenésének esetei:

1. Az időarányos (12 hónapra 12 millió forint) bevételi korlát átlépése.
2. Kapcsolt vállalkozás részére történő számlázás (már az első forinttól).
3. Ugyanazon Art. szerinti kifizető részére (legyen az belföldi vagy külföldi) 3 millió forintot meghaladó összegben történő számlázás (a 3 millió forint feletti rész után). Belföldi kifizető esetén a százalékos adó a kifizetőt terheli, külföldi kifizető esetén pedig a kisadózót terheli a 40%.

Az 1. pontban bevételi korlátban változás nem történt. A 12 millió forintos értékhatár továbbra is csökken annyiszor 1 millió forinttal, amely hónapokra a kisadózónak nem kellett tételes adót fizetni (például betegállomány, tevékenység szüneteltetése) és nem is fizetett. Abban azonban történt módosítás, hogy melyek azok a bevételek, amelyeket a bevétel meghatározásánál már nem kell figyelembe venni. A2020. évi LXXVI. –ben kihirdetett szabályok alapján 2021. január 1-jétől a bevétel megállapításánál nem kell figyelembe venni azt az összeget, amely után 40% adó megfizetésére kerül sor.

A törvényjavaslat 21. §-ában foglaltak miatt itt kell résen lenni. A probléma abból adódik, hogy a külföldi adóalany részére kibocsátott számlákon szereplő bevétel 71,42 %-a után kell majd megfizetni a 40% adót, vagyis az adó alapja eltér a bevételtől. Tegyük fel, hogy egy külföldi kapcsolt vállalkozás részére 1 millió forintnak megfelelő értékű számlát bocsátott ki a kisadózó vállalkozás. A jelenleg ismert (kihirdetett) szabályok alapján az 1 millió forint után kell 40 % adót fizetni a kisadózónak. Amennyiben a törvényjavaslat elfogadásra kerül, akkor pedig az 1 millió forint 71,42 %-a képez adóalapot, vagyis 741.200 forint. A kérdés tehát az, hogy a göngyölített bevétel meghatározásánál 1 millió forintot vagy a 741.200 forint kerül figyelmen kívül hagyásra.

A Katv. 2021. január 1-jétől hatályos 8. § (6e) bekezdése alapján, a 8. § (6a)-(6d) bekezdés szerinti adó alapjába tartozó értéket a (6) bekezdés szerinti értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Számomra ebből az következik, hogy nem a bevételt, hanem annak adóalapját kell kiemelni a göngyölített bevételből. Példánknál maradva nem az 1 millió forintot, hanem annak 71,42%-át kell figyelmen kívül hagyni.

Tételezzük fel, hogy egy kisadózó betéti társaság az adóév minden hónapjában fizette a tételes adót. A kisadózó vállalkozás bevételei az alábbiak szerint alakulnak:

• Belföldi vállalkozásoktól származó bevétele 14.500.000 Ft + 27% áfa, amelyből 6.500 .000 Ft + 27% áfa bevétele egy salgótarjáni kapcsolt vállalkozástól származott. 4.000.000 Ft + 27% áfa bevétele pedig egy szegedi kifizetőtől származik.
• A Bt. egy bécsi székhelyű vállalkozással kapcsolt vállalkozási jogviszonyban áll. A bécsi kapcsolt vállalkozástól 2.500.000 Ft-nak megfelelő bevétele keletkezett, amelyet adóévben meg is kapott.
• Egy francia szervezettől (nem állnak kapcsolt jogviszonyban) 4.200.000 Ft bevétele származott, amely adóévben bankszámlájára befolyt.
• Egy belföldi magánszemély szolgáltatást rendelt meg a vállalkozótól. A nettó ellenérték 3.800.000 Ft, amelyet a magánszemély adóévben kifizetett a Bt. részére.

A Bt. beltagja került kisadózóként bejelentésre. a beltag főfoglalkozású vállalkozónak minősül és a magasabb összegű tételes adót választotta! Feltételezzük, hogy a törvényjavaslat módosítása elfogadásra kerül.

Adatok forintban

Az is előfordulhat, hogy két katás vállalkozó között történik meg olyan számlázás, amely esetben a számlát fogadó vállalkozásnál kifizetőként megjelenik a 40% adó. Ez a vállalkozás a saját bevételét nem csökkentheti le.

Nem véletlen tehát az a szabályozás, hogy a szerződéskötés előtt a szerződő partnert a katás jogviszonyról tájékoztatni szükséges.

* * *

Ajánlom figyelmedbe a PENTA UNIÓ Zrt. 2020. december 7-én megrendezésre kerülő ÉLŐ ONLINE konferenciáját, ahol Antalfi Csilla (okleveles adószakértő) segítségével készülhetsz fel a 2021-es évben KATA-t érintő változásokból >> KATA változások – a 2021-től alkalmazandó szabályok – ÉLŐ ONLINE KÖZVETÍTÉS