A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet már tartalmazza a 2018. január 1-jétől érvényes összegeket is, ebben változás nem következik be. Ezért tájékoztatásul felhívjuk a figyelmet arra, hogy 2018. évtől a havi 127.500 forintos minimálbér havi 138.000 forintra, a garantált bérminimum pedig 161.000 forintról 180.500 forintra emelkedik. Joggal merül fel a kérdés a főállású egyéni és társas vállalkozók körében, hogy képes-e kompenzálni a szociális hozzájárulási adó csökkenése a minimálbér, a garantált bérminimum emelkedése miatti járuléknövekedést?

A minimum bérek emelésének ellentételezéseként kaptak a munkaadók előbb egy 5 százalékos, 2018. évtől egy további egy 2,5 százalékos csökkentést (eredetileg ez csak 2 százalékos lett volna) a szociális hozzájárulási adóból. (Lásd: A szociális hozzájárulási adó csökkentéséről és a kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/17776. sz. törvényjavaslat.) Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, milyen hatással van ez az úgynevezett biztosított főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozók közteher-fizetési kötelezettségére.

Főfoglalkozású biztosított egyéni vagy társas vállalkozónak azt tekintjük, aki:

• nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak (nem saját jogú nyugdíjas, nem olyan özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte), illetve
• nincs olyan munkaviszonya, amelyben a munkaideje elérné a heti 36 órát, közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat.

Ez azért fontos, mert a főfoglalkozású biztosított vállalkozók esetében a 10 százalékos nyugdíjjáruléknak, a 8,5 százalékos egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járuléknak, a szociális hozzájárulási adónak van egy minimális alapja, amely után adott hónapban e közterheket akkor is meg kell fizetni, ha egyébként a tényleges járulékalapot képező jövedelem [ez egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói kivét (átalányadózó esetén az átalányban meghatározott jövedelem), társas vállalkozó esetén a személyes közreműködői díj (ha valaki ügyvezetőként minősül társas vállalkozónak, akkor az ügyvezetői díj)] ezt az összeget nem éri el. A minimum járulék és adóalap a társadalombiztosítási minimálbér összegéhez igazodik.

A biztosított főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában társadalombiztosítási minimálbér: a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, ha azonban az egyéni vállalkozó, illetve társas vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege. Ehhez mérten a minimum járulék és adóalap:

• a 10 százalékos nyugdíjjárulékot havonta legalább a társadalombiztosítási minimálbér,
• a 8,5 százalékos egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a társadalombiztosítási minimálbér 150 százaléka,
• a szociális hozzájárulási adót pedig havonta legalább a társadalombiztosítási minimálbér 112,5 százaléka után meg kell fizetni.

Vegyünk először egy olyan vállalkozói főtevékenységet, amely nem igényel középfokú végzettséget, középfokú szakképzettséget (például: takarítás) és vegyük szemügyre a közteherfizetés alakulását 2017. évhez viszonyítva 2018-tól.

Azt látjuk, hogy hiába csökken valamelyest a szociális hozzájárulási adó összege, összességében valamivel többet kell fizetnünk, mint korábban, tehát az adócsökkentés nem tudta kompenzálni a megemelkedett járulékterheket!

Nézzük, mi a helyzet, ha az egyéni, vagy társas vállalkozó főtevékenysége középfokú végzettséget igényel. Álláspontunk szerint az ilyen vállalkozók vannak Magyarországon többségben, a szakképzettséggel nem rendelkezők kevésbé kezdenek egyéni vállalkozásba, ritkábban alapítanak társas vállalkozást, vagy lépnek be egy működő társas vállalkozásba (például egy gazdasági társaságba).

Ez esetben azt látjuk, hogy az adó 22 százalékról 19,5 százalékra csökkentése miatt valamelyest kevesebb a fizetendő szociális hozzájárulási adó összege, de a garantált bérminimum emelkedése miatt tovább emelkednek a járulékok, összességében többet kell fizetni a korábbiakhoz képest.

Akkor irány a KATA?

Figyelemmel kell lennünk arra, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) szerint, egyéni vállalkozó (egyéni cég) mellett csak olyan betéti társaság, illetőleg közkereseti társaság lehet KATA adóalany, amelyik kizárólag magánszemély taggal rendelkezik (korlátolt felelősségű társaság tehát nem jöhet szóba).

Témánk szempontjából a KATA szerinti főállásúnak minősülő kisadózó érdekes. A főállású kisadózó után a tételes adó havi 50.000 forint, de magasabb összegű társadalombiztosítási ellátás szerzése érdekében lehet választani a havi 75.000 forint összegű tételes adót is. A tételes adó megfizetése a következő közterheket váltja ki:

• vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó;
• társasági adó, egészségügyi hozzájárulás, személyi jövedelemadó;
• szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás;
• járulékok.

A főállású kisadózó biztosított, a társadalombiztosítási törvényben szabályozott minden ellátásra jogosult, a pénzellátások (nyugdíj, táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) havi alapja kezdetben 81.300 forint volt. Abban az esetben azonban, ha a havi 75.000 forintos tételes adó megfizetését vállalták, akkor az előbbi ellátások alapja már havi 136.250 forint volt. Változatlan havi tételes adó fizetése mellett ez az ellátási alap 2017-től folyamatosan nő!

* * *

Találkozzunk idén is az Adóegyetemen! Értesülj első kézből a 2018. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseidet személyesen! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2018

10 konferencia teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyaga, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked!

Az Adóegyetem 2018 helyszínei és időpontjai 2017-ben:

Budapest I. – november 23.- november 24.
Székesfehérvár – november 23.- november 24.
Pécs – november 27.- november 28.
Nagykanizsa – november 27.- november 28.
Debrecen – december 4.- december 5.
Miskolc – december 4.- december 5.
Győr – december 7.- december 8.
Budapest II. – december 11.- december 12.
Szolnok – december 11.- december 12.
Budapest III. – 2018. január 9.- január 10.