Az IFRS 16 Lízing Standard (a továbbiakban: a Standard) megalkotásának fő célja az volt, hogy a pénzügyi kimutatások összehasonlíthatóságát növelje abból a szempontból, hogy kiküszöbölje azt a problémát, hogy az operatív illetve pénzügyi lízing számviteli elszámolása és eredményhatása az egyes években a még hatályban lévő IAS 17 standard alapján eltérő. Mindemellett operatív lízing esetén a pénzügy lízing ügyletekhez képest kevés információt kell bemutatni a pénzügyi kimutatásokban, emiatt a felhasználók az operatív lízing miatti kockázatokról csak kevés információval rendelkeznek.

A Standardot az EU még nem fogadta be, de a befogadás várhatóan 2017. évben meg fog történni.

A Standard hatálybalépésének időpontja

A Standard első nyilvános tervezetét 2010-ben ismerhettük meg. Az erre érkezett észrevételek, konzultációk eredményeként 2013. évben egy újabb nyilvános tervezetet bocsátottak ki, a végleges Standard 2016-ban készült el. A Standard a 2019. január 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évre alkalmazandó kötelezően és egyelőre az EU még nem fogadta be. A rendelkezésre álló átfutási idő alatt a gazdálkodók mérlegelni tudják a Standard hatásait a folyamatokra, rendszerekre, jövőben kötendő szerződésekre stb. Az IFRS 15 Vevőkkel kötött szerződésekből származó bevételek című standardot alkalmazó gazdálkodók ezt a standardot már korábban is alkalmazhatják (Lásd korábbi cikkünkben).

A Standard tárgyi hatálya

A Standard minden lízingügyletre alkalmazandó – beleértve az allízinget is – az alábbiak kivételével:

• az ásványkincsek, kőolaj, földgáz és nem megújuló erőforrások feltárására vagy hasznosítására vonatkozó lízingek;
• az IFRIC 12 Szolgáltatási koncessziós megállapodások című magyarázat hatálya alá tartozó szerződések;
• az IFRS 15 Vevőkkel kötött szerződésekből származó (ár)bevételek című standard hatálya alá tartozó szellemi tulajdonok licencei; és
• az IAS 41 Mezőgazdaság című standard hatálya alá tartozó biológiai eszközök lízingjei és az IAS 38 Immateriális javak című standard hatálya alá tartozó, a filmekre, videofelvételekre, színdarabokra, forgatókönyvekre, szabadalmakra és szerzői jogokra vonatkozó licencszerződések alapján fennálló jogok, de megengedett (azaz nem kötelező) a Standard alkalmazása más immateriális eszközök lízingjeire.

A hatálylépéskor már folyamatban lévő szerződések minősítése

A már megkötött szerződések esetén a lízing azonosítása az IAS 17 Lízing és az IFRIC 4 Annak meghatározása, hogy egy megállapodás tartalmaz-e lízinget értelmező rendelkezés alapján történhet meg, az új standard szempontjai szerint a korábbi minősítést (kivéve, ha az hibás volt) a hatálybalépés előtt megkötött szerződésekre nem kell megváltoztatni és az elszámolásokat, értékeléseket visszamenőlegesen nem kell módosítani.

A lízingbevevő teljes visszamenőleges megközelítéssel, vagy módosított visszamenőleges megközelítéssel alkalmazhatja a Standardot. Ez utóbbi esetén nem köteles módosítani az összehasonlító adatokat, és az első alkalmazás hatását eredménytartalékkal szemben elszámolni.

Egyszerűsítések

A Standard a rövid lejáratú lízingek és a kisértékű eszközök lízingjeinek esetében mentességet ad a lízingekre vonatkozó elszámolása alól, és megengedi számukra, hogy ezeket a futamidő alatt költségként, azaz az operatív lízing jelenlegi elszámolási szabályai szerint mutassák ki.

Egy lízing akkor minősül rövid lejáratú lízingnek, ha nem tartalmaz vételi opciót és a lízing kezdetekor a lízing futamideje 12 hónap vagy rövidebb.

A kisértékű lízinget a gazdálkodónak számviteli politikájában kell definiálnia. Annak értékelését, hogy a mögöttes eszköz kis értékű-e, abszolút alapon kell végezni. A kisértékű eszközök lízingjei attól függetlenül alkalmazható az egyszerűsítés, hogy lényegesek-e a lízingbevevő számára. Az értékelés független a lízingbevevő méretétől, jellegétől és körülményeitől.

A Standard szempontjából egy mögöttes eszköz csak akkor lehet kisértékű, ha:

• a lízingbevevő a mögöttes eszköz önmagában vagy a számára könnyen elérhető más erőforrásokkal együtt való használatából hasznokra tehet szert; és
• a mögöttes eszköz nem függ nagymértékben más eszközöktől, vagy azokkal nincs kölcsönös kapcsolatban.

A lízingbevevők a választott mentességet következetesen kötelesek alkalmazni.

A lízing futamideje

A lízing futamideje a lízingszerződés időszaka, és az alábbi speciális esetekben az ettől eltérő időszakok is:

• a lízingszerződés meghosszabbítására vonatkozó opció időszaka, ha a lízingbevevő biztos abban, hogy élni fog azzal,
• a lízingszerződés felmondására vonatkozó opció időszaka, ha a lízingbevevő biztos abban, hogy nem fog élni ezzel az opcióval.

Kötelező felülvizsgálni a lízing futamidejét akkor, ha a lízingszerződés fel nem mondható időszakában változás következik be.

A lízing fogalma

Egy szerződés akkor tartalmaz lízingügyletet, ha ellenérték fejében meghatározott ideig szerződéses jogot biztosít a vevőnek az azonosított eszköz használatának irányítására, amely akkor áll fenn, ha a vevő:

• lényegében jogosult az azonosított eszköz használatából eredő összes gazdasági haszonra és
• dönthet az eszköz használatáról.

Már a szerződés megkötésekor meg kell határozni, hogy a szerződés lízingszerződés-e, vagy lízingügyletet tartalmaz-e. Annak megállapításához, hogy egy szerződés lízingszerződés-e, vagy lízingügyletet tartalmaz-e, a Standard egy ún. döntési fát tartalmaz, melyben szereplő kérdésekre adott válaszok alapján eldönthető, hogy az ügylet lízingnek minősül-e.

Cikksorozatom következő részében a lízing számviteli elszámolását, a lízingdíj összetevőit, valamint az új Standard várható hatásait járjuk körbe.

* * *

Nehogy lemaradj! Írd be folyamatosan bővülő konferenciáink dátumait a naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel! >> KEDVEZMÉNYES KONFERENCIANAPTÁR 2017