Egyéni vállalkozás indítása: ne felejtse el ezt sem!

A már meglévő eszközök rendelkezésre bocsátásának lehetőségei

Egy vállalkozási tevékenység indításához – történjék az bármilyen formában – tőkére van szükség. Az induló tőke nem feltétlenül pénzeszközökből áll, ugyanis előfordulhat, hogy a tevékenységet kezdő személyek már rendelkeznek a vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges egyéb eszközökkel is. A jogszabályok a gazdasági társaságoknál apport formájában adnak lehetőséget nem pénzbeli hozzájárulás nyújtására. De ne feledjük: az egyéni vállalkozóknak is lehetőségük van arra, hogy a már meglévő eszközeiket a vállalkozás rendelkezésére bocsássák. Cikkünkből kiderül, hogyan.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 11. számú melléklete részletezi az egyéni vállalkozók által elszámolható költségeket. Ebben találjuk a következő rendelkezést:

„Az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el…

d) a tevékenység kezdő évében, illetve szüneteltetésének befejezését követően a tevékenység megkezdése előtt, illetve a tevékenység folytatása előtt – legfeljebb három évvel korábban – beszerzett, és utóbb a tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység megkezdéséhez, folytatásához, folytathatóságához szükséges (ide értve a szünetelés időszakában elkerülhetetlen) egyéb kiadásait, továbbá a tevékenység kezdő évében, illetve a szüneteltetésének befejezését követően a tevékenység megkezdése előtt, illetve a tevékenység folytatása előtt – legfeljebb három évvel korábban – beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírásának elszámolását megkezdheti.”

A fentieket nagyon alaposan kell olvasni, mert ebben a néhány sorban nagyon sok információ van elrejtve és fontos, hogy minden feltételnek megfeleljünk annak érdekében, hogy az adott kiadásokat el lehessen költségként számolni!

E szerint amennyiben az egyéni vállalkozó a tevékenysége megkezdése napját megelőző három éven belül szerzett be olyan anyagokat, árukat vagy egyéb eszközöket, melyeket a tevékenység végzéséhez használ, illetve ebben az időszakban felmerültek olyan kiadásai, melyek a tevékenység végzéséhez szükségesek, azokat a tevékenység kezdő (!) évében elszámolhatja költségként.

Milyen kiadások lehetnek ezek? Az általános megfogalmazásból adódóan szinte bármi beleférhet: a nyomtatványok, irodaszerek, dekorációs anyagok, szakkönyvek, higiéniai eszközök (pl. seprű, lapát, portörlő, tisztítószerek, stb.), csomagolóanyagok, tárolódobozok, kereskedelmi tevékenység során forgalmazott áruk, stb. A sort a végtelenségig lehetne folytatni, hiszen a tevékenység jellegétől függően bármi beletartozhat ebbe a kategóriába. Az egyéb kiadások között sok esetben előfordulhatnak különféle szakképesítés megszerzésével kapcsolatos költségek is (pl. tanfolyami díjak, vizsgadíjak, különórák díjai, nyelvoktatási díjak, stb.). Minden kiadás elszámolhatóságánál a fő szempont az, hogy a vállalkozói tevékenység érdekében merüljenek fel.

Tovább olvasva a rendelkezést, látjuk, hogy nem csak anyagokat, árukat és egyéb kiadásokat számolhat el a vállalkozó az induláskor, hanem megkezdheti a három évre visszamenőleg beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírását is, amely szintén költségként kezelendő.

Amennyiben a vállalkozó a tevékenységét szüneteltette, abban az esetben is elszámolhatók visszamenőlegesen három évre a fent említett kiadások. Mivel a szüneteltetés egy hónaptól öt évig terjedhet, így fontos figyelni arra, hogy a tevékenység folytatásának napját megelőzően pontosan számoljuk ki a három évet, mert csak az ebben az időintervallumban felmerült kiadásokat vehetjük figyelembe. Természetesen, ha a szüneteltetés időszaka nem érte el a három évet, akkor a teljes szünetelés alatti kiadásokra alkalmazható a rendelkezés.

Kérdésként merülhet fel továbbá, hogy milyen bizonylatra van szükség az elszámolhatósághoz? Mivel magánszemélyként bocsátja rendelkezésre az eszközöket, illetve a kiadások is magánszemélyként merültek fel, azokat kiszámlázni nem tudja, így számla kiállítás – egy-két kivételtől eltekintve – nem kerül szóba. Emiatt nem feltétel a számla megléte sem, mivel a számla az áfa elszámolásának alapbizonylata. A válaszhoz tovább kell kutatni az Szja törvényt. A 10.§-ban megtaláljuk a bizonylatokkal kapcsolatos rendelkezéseket, mely alapján:

„Bizonylat az alakilag és tartalmilag hiteles olyan dokumentum, irat, amely megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek, és amelyen minden, az adókötelezettség teljesítése szempontjából szükséges adat magyar nyelven is fel van tüntetve.”

Tovább olvasva ezt a szakaszt, megtaláljuk a minimális tartalmi elemeket, a hitelesség igazolásának módját, stb. Ezért amennyiben az általunk birtokolt bizonylat megfelel ezeknek a feltételeknek, felhasználható a felmerült kiadás elszámolásához. Ilyen bizonylat lehet egy adásvételi szerződés, egy megbízási szerződés, egy jegyzőkönyv, egy átadás-átvételi elismervény, bankkivonat, határozat, stb. Természetesen, ha számlával rendelkezünk, az is tökéletes, de nem feltétel.

Ennek tudatában már magánszemélyként is érdemes esetleg a nagyobb tételekről számlát vagy bármilyen bizonylatot kérni azok vásárlásánál, megszerzésénél, vagy – amennyiben szolgáltatásról van szó – az igénybevételnél, mert nem tudhatjuk, hogy a jövőben nem válik-e hasznunkra.

Adótervezési szempontból pedig még egy fontos dolgot szeretnék kiemelni: mivel az indulásnál a kezdő évben, a szüneteltetést követően pedig abban az évben lehet elszámolni ezeket a tételeket, amikor a tevékenység folytatásra kerül, érdemes a vállalkozási tevékenység megkezdésének, vagy a szüneteltetés befejezésének időpontját is optimalizálni. Amennyiben egy vállalkozási tevékenységet kezd valaki és az adott évben nem várható annyi bevétel, mely a három éven belüli kiadásokat fedezi (mert például év vége felé kezdi valaki a tevékenységét), úgy érdemes lehet a tevékenység megkezdését a következő év elejére tervezni. Természetesen a veszteségelhatárolásra (a magánszemélyekkel ellentétben) lehetőség van, így amennyiben a tevékenység megkezdése vagy folytatása nem halasztható, akkor sem vész el a veszteség, de érdemes figyelemmel lenni a kapcsolódó korlátokra.

Általánosságban elmondható tehát, hogy bármilyen kiadás elszámolása is történik, fontos, hogy a valóságnak megfelelő legyen. Valós eszközöket takarjon, valós kiadásokat mutasson és alakilag, tartalmilag hiteles bizonylattal kerüljön igazolásra.

* * *

Amennyiben részletesebben is érdekelnek az egyéni vállalkozók könyvelésének és adózásának szabályai, akkor jelentkezz még a mai napon kedvezményesen az Egyéni vállalkozók könyvelése, adózása A-tól Z-ig – egyszerűbb, mint gondolná! címmel 2017. január 24-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is át tudjuk beszélni felmerülő kérdéseidet!

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!