A vállalkozók sokszor nincsenek tisztában a számla és a számviteli bizonylat fogalmával. Mikor melyiket kell és lehet kiállítani, vagy egyáltalán…
Egyéni vállalkozás indítása: ne felejtse el ezt sem!
A már meglévő eszközök rendelkezésre bocsátásának lehetőségei
Egy vállalkozási tevékenység indításához – történjék az bármilyen formában – tőkére van szükség. Az induló tőke nem feltétlenül pénzeszközökből áll, ugyanis előfordulhat, hogy a tevékenységet kezdő személyek már rendelkeznek a vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges egyéb eszközökkel is. A jogszabályok a gazdasági társaságoknál apport formájában adnak lehetőséget nem pénzbeli hozzájárulás nyújtására. De ne feledjük: az egyéni vállalkozóknak is lehetőségük van arra, hogy a már meglévő eszközeiket a vállalkozás rendelkezésére bocsássák. Cikkünkből kiderül, hogyan.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 11. számú melléklete részletezi az egyéni vállalkozók által elszámolható költségeket. Ebben találjuk a következő rendelkezést:
„Az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el…
d) a tevékenység kezdő évében, illetve szüneteltetésének befejezését követően a tevékenység megkezdése előtt, illetve a tevékenység folytatása előtt – legfeljebb három évvel korábban – beszerzett, és utóbb a tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység megkezdéséhez, folytatásához, folytathatóságához szükséges (ide értve a szünetelés időszakában elkerülhetetlen) egyéb kiadásait, továbbá a tevékenység kezdő évében, illetve a szüneteltetésének befejezését követően a tevékenység megkezdése előtt, illetve a tevékenység folytatása előtt – legfeljebb három évvel korábban – beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírásának elszámolását megkezdheti.”
A fentieket nagyon alaposan kell olvasni, mert ebben a néhány sorban nagyon sok információ van elrejtve és fontos, hogy minden feltételnek megfeleljünk annak érdekében, hogy az adott kiadásokat el lehessen költségként számolni!
E szerint amennyiben az egyéni vállalkozó a tevékenysége megkezdése napját megelőző három éven belül szerzett be olyan anyagokat, árukat vagy egyéb eszközöket, melyeket a tevékenység végzéséhez használ, illetve ebben az időszakban felmerültek olyan kiadásai, melyek a tevékenység végzéséhez szükségesek, azokat a tevékenység kezdő (!) évében elszámolhatja költségként.
Milyen kiadások lehetnek ezek? Az általános megfogalmazásból adódóan szinte bármi beleférhet: a nyomtatványok, irodaszerek, dekorációs anyagok, szakkönyvek, higiéniai eszközök (pl. seprű, lapát, portörlő, tisztítószerek, stb.), csomagolóanyagok, tárolódobozok, kereskedelmi tevékenység során forgalmazott áruk, stb. A sort a végtelenségig lehetne folytatni, hiszen a tevékenység jellegétől függően bármi beletartozhat ebbe a kategóriába. Az egyéb kiadások között sok esetben előfordulhatnak különféle szakképesítés megszerzésével kapcsolatos költségek is (pl. tanfolyami díjak, vizsgadíjak, különórák díjai, nyelvoktatási díjak, stb.). Minden kiadás elszámolhatóságánál a fő szempont az, hogy a vállalkozói tevékenység érdekében merüljenek fel.
Tovább olvasva a rendelkezést, látjuk, hogy nem csak anyagokat, árukat és egyéb kiadásokat számolhat el a vállalkozó az induláskor, hanem megkezdheti a három évre visszamenőleg beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírását is, amely szintén költségként kezelendő.
Amennyiben a vállalkozó a tevékenységét szüneteltette, abban az esetben is elszámolhatók visszamenőlegesen három évre a fent említett kiadások. Mivel a szüneteltetés egy hónaptól öt évig terjedhet, így fontos figyelni arra, hogy a tevékenység folytatásának napját megelőzően pontosan számoljuk ki a három évet, mert csak az ebben az időintervallumban felmerült kiadásokat vehetjük figyelembe. Természetesen, ha a szüneteltetés időszaka nem érte el a három évet, akkor a teljes szünetelés alatti kiadásokra alkalmazható a rendelkezés.
Kérdésként merülhet fel továbbá, hogy milyen bizonylatra van szükség az elszámolhatósághoz? Mivel magánszemélyként bocsátja rendelkezésre az eszközöket, illetve a kiadások is magánszemélyként merültek fel, azokat kiszámlázni nem tudja, így számla kiállítás – egy-két kivételtől eltekintve – nem kerül szóba. Emiatt nem feltétel a számla megléte sem, mivel a számla az áfa elszámolásának alapbizonylata. A válaszhoz tovább kell kutatni az Szja törvényt. A 10.§-ban megtaláljuk a bizonylatokkal kapcsolatos rendelkezéseket, mely alapján:
„Bizonylat az alakilag és tartalmilag hiteles olyan dokumentum, irat, amely megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek, és amelyen minden, az adókötelezettség teljesítése szempontjából szükséges adat magyar nyelven is fel van tüntetve.”
Tovább olvasva ezt a szakaszt, megtaláljuk a minimális tartalmi elemeket, a hitelesség igazolásának módját, stb. Ezért amennyiben az általunk birtokolt bizonylat megfelel ezeknek a feltételeknek, felhasználható a felmerült kiadás elszámolásához. Ilyen bizonylat lehet egy adásvételi szerződés, egy megbízási szerződés, egy jegyzőkönyv, egy átadás-átvételi elismervény, bankkivonat, határozat, stb. Természetesen, ha számlával rendelkezünk, az is tökéletes, de nem feltétel.
Ennek tudatában már magánszemélyként is érdemes esetleg a nagyobb tételekről számlát vagy bármilyen bizonylatot kérni azok vásárlásánál, megszerzésénél, vagy – amennyiben szolgáltatásról van szó – az igénybevételnél, mert nem tudhatjuk, hogy a jövőben nem válik-e hasznunkra.
Adótervezési szempontból pedig még egy fontos dolgot szeretnék kiemelni: mivel az indulásnál a kezdő évben, a szüneteltetést követően pedig abban az évben lehet elszámolni ezeket a tételeket, amikor a tevékenység folytatásra kerül, érdemes a vállalkozási tevékenység megkezdésének, vagy a szüneteltetés befejezésének időpontját is optimalizálni. Amennyiben egy vállalkozási tevékenységet kezd valaki és az adott évben nem várható annyi bevétel, mely a három éven belüli kiadásokat fedezi (mert például év vége felé kezdi valaki a tevékenységét), úgy érdemes lehet a tevékenység megkezdését a következő év elejére tervezni. Természetesen a veszteségelhatárolásra (a magánszemélyekkel ellentétben) lehetőség van, így amennyiben a tevékenység megkezdése vagy folytatása nem halasztható, akkor sem vész el a veszteség, de érdemes figyelemmel lenni a kapcsolódó korlátokra.
Általánosságban elmondható tehát, hogy bármilyen kiadás elszámolása is történik, fontos, hogy a valóságnak megfelelő legyen. Valós eszközöket takarjon, valós kiadásokat mutasson és alakilag, tartalmilag hiteles bizonylattal kerüljön igazolásra.
* * *
Amennyiben részletesebben is érdekelnek az egyéni vállalkozók könyvelésének és adózásának szabályai, akkor jelentkezz még a mai napon kedvezményesen az Egyéni vállalkozók könyvelése, adózása A-tól Z-ig – egyszerűbb, mint gondolná! címmel 2017. január 24-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is át tudjuk beszélni felmerülő kérdéseidet!
Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!
Értékelés, hozzászólás