Összeszámoltad már, mennyi pénzt és élelmiszert pazarolsz el azzal, hogy megveszed, amit megkívánsz a boltban, majd kidobod, mert lejárt, megromlott, megpenészedett? Ha tudatos vásárló vagy, nem csupán a pénztárcádat kíméled, de a Földre is vigyázol.

Döbbenetes tény, de a szakemberek számításai szerint Magyarországon évente fejenként 68 kilogramm étel megy pocsékba. Országos szinten annyi megy kárba, amiből 450 ezer rászoruló jóllakhatna. Amikor kidobod a lejárt joghurtot vagy a penészes kenyeret, nem is gondolsz bele, mi kárt okoz a pazarlással.

Annak érdekében, hogy ezen változtass, sokkal tudatosabban tervezd meg a bevásárlólistát. Kerüld az impulzusvásárlásokat! Ha éhesen mész be a boltba, biztosan megkíván a szemed valami olyat, ami eredetileg nem is szerepelt a listádon. Hazaviszed, beteszed a kamrába vagy a hűtőbe, majd jól el is feledkezel róla, amíg elő nem mászik magától.

A pazarlásnak tehát az első szintje a vásárlás. Csak azt vásárold meg, amit egy héten belül fel is használsz. Tervezd meg, mit főzöl, mi lesz a vacsora, mit visznek a gyerekek uzsonnára a suliba.

Figyeld a lejárati időket! Amit néhány napon belül el kell fogyasztani, abból csak kis mennyiséget vegyél akkor is, ha épp akciós. Csak olyan élelmiszerekből vásároljunk nagyobb kiszerelésben, amik hosszú lejárati dátummal rendelkeznek. Ilyen például a liszt, a cukor, a só vagy a szódabikarbóna. A gyorsan romló élelmiszerekből, amit felbontás után egy-két nappal el kell fogyasztani, csak kis kiszerelést vásároljunk és inkább több darabot. Ilyen a túró, a tejföl, a tej vagy az élesztő. Ellenkező esetben ugyan vásárláskor ár/érték arányban olcsóbbnak tűnt a nagy kiszerelés, de mivel gyorsan megromlik, nagy esély van arra, hogy a felét ki kell majd dobni – feleslegesen.

A másik nagyon fontos tényező a tárolás. Sokszor azért romlik meg egy étel, mert nem megfelelően tároljuk. A leginkább a pékáru, a zöldség, a gyümölcs és a tejtermékek vannak veszélyben ebből a szempontból. Olvass utána, mit hogyan és hol kell tárolni. Például a krumplit száraz, hűvös, sötét helyen kell tartani, különben kicsírázik, így nem tehetjük a hűtőbe, míg például az epret, málnát vásárlás után azonnal hűteni kell, mert a pulton tartva másnapra biztos, hogy elkezd penészedni.

Mindig mindennek legyen állandó helye a kamrában, hűtőben! Így átlátjuk, mi van készleten, miből lehet főzni, és mi hiányzik. Ha csak behajigálunk mindent, ahogy épp jön, a kisebb élelmiszerek hátra csúsznak, nem vesszük észre őket. Így garantáltan akkor kerülnek újra elő, amikor már nem fogyaszthatók.

Manapság egyre kevésbé szokás újrahasznosítani az élelmiszereket, pedig így is elősegíthetjük, hogy még kevesebb étel kerüljön a kukába. Az előző napról megmaradt tészta, hús vagy zöldség másnap egy másfajta recept alapanyaga lehet. Például, ha a gyerek este mákos tésztát kapott, de maradt egy kis tészta, ami senkinek sem kell már, másnap készíts belőle egy tésztasalátát, és azt vidd a munkahelyedre ebédre. Egy szelet megmaradt hús is belekerülhet a salátába, de a megmaradt zöldségből is készülhet másnapra egy reggeli vitaminbomba turmix.

A legtöbb család bele se gondol abba, hogy a pazarlásának az egyik forrása az iskolai menza. Befizeted a gyereket, de folyton éhesen jön haza, mert nem ízlett az étel? Akkor be se fizesd, mert az a sok étel hónapról hónapra a kukában köt ki, te meg duplán költekezel és a végén úgyis főzöl valamit. Inkább eleve készíts mindig valami finomat, ami gyorsan elkészül. A főzelék, a virslis ételek, de a szendvicsebéd is könnyen elkészíthető és laktató.

Egy idő után észre fogod venni, hogy tudatos tervezéssel a családi kasszán is kimutatható a változás.